Szerkesztési bravúrnak nevezete Hack Péter egyetemi docens a Kriminológia című, a Wolters Kluwer gondozásában megjelent ezer oldalas, hiánypótló művet, mely véleménye szerint felépítésében és nyelvezetében is igényes mű. A kritikai szemléletű kötetet méltatva Bíró Judit egyetemi docens úgy fogalmazott, a szerkesztők a szerzőkkel közösen nemcsak a bűnre és büntetésre fókuszáltak, hanem figyelemmel voltak a világunkra és a szenvedésre is.
A Kormány tervezetet tett közzé az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, Isztambulban, 2011. május 11-én kelt Egyezménye kihirdetéséről. Az törvénytervezetben Magyarországnak az Egyezményhez tett fenntartásait is megjelölték. Az Egyezmény rendelkezéseit alábbi cikkünkben foglaljuk össze.
Az új kódex a nyomozás előtt egy úgynevezett előkészítő eljárással egészül ki, valamint átalakulnak a nyomozásra vonatozó szabályok, és új értelmezést kap az előkészítő ülés. Cikkünk negyedik részében az új büntetőeljárási törvény eljárási szakaszait ismertetjük az elsőfokú bírósági tárgyalásig.
A terhelt és a védő a nyomozási szakban a bíróságtól függetlenül formális egyezséget köthet a bűnösség beismeréséről.
A bíróság a vád tisztázása során bizonyítási eszközöket hivatalból csak pártatlanságának fenntartása mellett, az eljárási alapelvekre figyelemmel, indítványok alapján szerezhet be és vizsgálhat meg.
Az új büntetőeljárási kódex javaslatát feldolgozó cikksorozatunkban ezúttal a leplezett eszközökre és a kényszerintézkedésekre vonatkozó legfontosabb szabályokat mutatjuk be.
A büntető eljárásjogot elméleti és gyakorlati szinten művelőket egyaránt foglalkoztatja az a kérdés, hogy a büntetőeljárás milyen igazság kiszolgáltatására alkalmas eszközöket ad az arra hivatott intézmények kezébe. A kérdés az új Be. hajnalán különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen alapjaiban határozhatja meg egy eljárási törvény arculatát, hogy hogyan szabja meg az igazság felderítésének a módját, továbbá hogy mi az a kategória, amire a büntetőeljárásban igazságként tekint.
Amint arról már többször, több helyen is volt szó, az új büntetőeljárási törvény megalkotásának elveit két csoportba lehet sorolni: a kodifikációs irányelvek és a szabályozási elvek körébe. Ezen elvek nem hagynak kétséget afelől, hogy az új Be.-vel kapcsolatos legfontosabb kritériumok egyike az eljárás gyorsabbá (vagyis hatékonyabbá) tétele.
Az új büntetőeljárási törvény (Be.) közigazgatási és társadalmi egyeztetésre került szövegében a kényszerintézkedések (köztük a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések) kérdése a várakozásoknak megfelelően nagy érdeklődést váltott ki. A vitákon a probléma jellemzően két – egymással összefüggő – síkon, szakmai és alapelvi kérdésként is megjelent.
Alábbi cikkünkben, mivel a 2017/21-24. számú Magyar Közlönyök anyagai között közérdeklődésre számot tartó újdonság nem szerepelt, a hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakkal kapcsolatos információkat szeretnénk megosztani az olvasóinkkal.
