A 2015 májusában elfogadott T/4643. számú törvényjavaslat az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról – amellett, hogy számos a Btk.-t érintő új rendelkezést és a jogalkalmazói gyakorlatot könnyítő módosítást is bevezet, – 2015. július 1-jétől a fogolyszökés tényállását is kiegészíti.
A kormány a társasházakról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkotott a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól.
Ha a szülő a kiskorú gyermeket a gyermekelhelyezési per folyamatban léte alatt a másik szülő hozzájárulása, illetve a gyámhatóság engedélye nélkül a megszokott környezetéből letelepedési szándékkal külföldre viszi, ez a gyermek másik szülőnél történő elhelyezése indokoltságát támasztja alá.
Vajon a jogállamiság egyik fontos eleme, a jogvédelem megvalósul-e a mindennapokban a fogyasztóvédelem területén?
Konkrét jogesetek segítségével arra szeretnék rámutatni, hogy a jogszabályok által biztosított jogok sok esetben kirakati eszmék csupán, és a hétköznapok joggyakorlatában a törvény „holt betűi” gyakran életképtelennek bizonyulnak. A fogyasztó pedig tájékozatlanul és kiszolgáltatottan küzd jogaiért a szolgáltatóval szemben. Az ügyintézés során az egyszerű polgár a bonyolult hivatalos nyelvből egy szót sem ért, ugyanis a közigazgatás közérthetősége a szövevényes szabályok miatt legtöbbször megkérdőjelezhető. A törvények, benne az alapvető jogokkal és garanciákkal mára leginkább a „hivatásosok” jogát jelentik.
Egy új jogszabály számos ponton módosította a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.
Egy új törvény módosítja bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényt.
Az új Ptk. több mint egy éve teljesen új alapra helyezte a zálogjogi szabályozást, melynek alapvető változásai erőteljes kritikai észrevételekkel fűszerezett, jelentős vitatémává váltak szakmai körökben.
Adatbiztonsági és adatvédelmi képzés az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetében – beszélgetés dr. Péterfalvi Attilával, a képzés szakmai vezetőjével
Az Alkotmánybíróság határozatott hozott az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 96. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról.
Dr. Sugár Tamás kúriai bíró a bevált egyfokú ítélkezésről, a jövőt vizsgáló munkacsoportokról, a történelmi példákról, az orosz irodalom és a sport szeretetéről, gyermekei és a jog kapcsolatáról.
