Egy ügyvédnő, aki bíró maradt – II. rész
Dr. Halász Judit igazságérzete korai ébredéséről, tőzsdeformáló jogtanácsosságáról, aktív szakmai közéletéről, amatőr színjátszásáról és ügyfelei relaxálásról.
Dr. Halász Judit igazságérzete korai ébredéséről, tőzsdeformáló jogtanácsosságáról, aktív szakmai közéletéről, amatőr színjátszásáról és ügyfelei relaxálásról.
A 2013. évi V. törvény (új Polgári törvénykönyv) Harmadik Könyve váltja fel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseit. Az új Polgári törvénykönyv (új Ptk.) Harmadik Könyvének rendelkezései alapján a gazdasági társaság vezető tisztségviselője az ügyvezető, az igazgatóság, illetve az igazgatóság jogkörét gyakorló vezérigazgató. Az új Ptk. szerint a bt. és a kkt. vezető tisztségviselője is ügyvezető, a korábbi üzletvezető megnevezés helyett.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (továbbiakban Eb.törvény) 2014. január 1-jét követően bekövetkezett változások újdonságot jelentenek a több ellátásra jogosultaknak az ellátásválasztásban, valamint a pénzbeli ellátások naptári napi alapjának kiszámításában.
Amennyiben a cselekmény elbírálásakor már olyan rendelkezés van hatályban, amely kötelezővé teszi a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabását, az elkövetéskor hatályos Btk.-t kell alkalmazni – a Kúria eseti döntése.
A 2013-as év nem bővelkedett pályázatokban a kkv-k számára, bár a telephelyfejlesztés, a munkahelyteremtés és megőrzés, energetikai pályázatok, a nagyon kedvelt ingatlanvásárlás, felújítás, eszközbeszerzés kapcsán volt lehetőségük a cégeknek támogatásra igényt bejelenteni az év elején.
A dohánytermék árát az adójegyen kell feltüntetni, ezen túlmenően további árkiírás nem követelhető meg – állapította meg a Kúria egy egyedi döntésében.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága január óta kétszer marasztalta el Magyarországot. Az elmarasztalás oka mindkét esetben az Emberi Jogok Európai Egyezménye 5. cikkének, azaz a szabadsághoz és biztonsághoz való jog megsértése volt, azon belül is, az előzetes letartóztatás elhúzódása – derül ki az Ars Boni jogi folyóirat írásából.
A hibás teljesítés a szerződésszegés egy olyan típusa, ahol az adott kontraktus tartalmához képest valamelyik fél által vállalt szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényben előírt vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek. Alábbi sorozatunkban a hibás teljesítés jogintézményének sajátosságait vesszük számba az új Polgári törvénykönyv alapján.
A hibás teljesítés a szerződésszegés egy olyan típusa, ahol az adott kontraktus tartalmához képest valamelyik fél által vállalt szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényben előírt vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek. Alábbi sorozatunkban a hibás teljesítés jogintézményének sajátosságait vesszük számba az új Polgári törvénykönyv alapján.
Az új Polgári Törvénykönyvvel összhangban a 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet pontosítja a jótállási köztelezettségekre vonatkozó jogszabályokat.