Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A külön törvényben meghatározott nemesfém vagy fémötvözet-alkotórészeket tartalmazó kisebb értékű dologra elkövetett lopás vagy orgazdaság akkor minősül e körülménynél fogva súlyosabban, ha az elkövető célja nem magának a dolognak, hanem a benne levő fémtartalmú alkotórésznek az eltulajdonítása, illetőleg megszerzése – a Tatabányai Törvényszék eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a vádlott saját használatára, anyagi haszonszerzés végett lopott kerékpárt vásárolt (tudva, hogy a kerékpár lopott) ismeretlen személytől.
Az elsőfokú eljárás
Az illetékes járásbíróság bűnösnek találta a vádlottat orgazdaság vétségében, mivel lopásból származó dolgot szerzett meg vagyoni haszon céljából [új Btk. 379. § (1) bekezdés c) pont]. Ezen túlmenően a bíróság abból kiindulva, hogy a megvásárolt kerékpár nemcsak műanyag alkatrészeket, hanem olyan fémalkatrészeket is tartalmaz, amelyek engedélykötelesek, minősített esetként megállapította a kisebb értékű nemesfémre elkövetett orgazdaság bűntettét is, így súlyosabb büntetési tételt állapított meg.
A fellebbezés tartalma
A vádlott és védője többek között a büntetés enyhítése iránt nyújtott be fellebbezést, vitatták az elsőfokú bíróság által megállapított minősített eset megalapozottságát.
A másodfokú bíróság megállapításai
A törvényszék álláspontja szerint a járásbíróság a vádlott bűnösségének megállapításakor teljes mértékben az anyagi jog szabályainak megfelelően döntött, ugyanakkor a minősítést hibásnak találta. Mivel a nemesfémre történő elkövetés – mint minősítő körülmény – törvényi szintű szabályozásának az volt a célja, hogy az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaéléseket visszaszorítsa a gazdaságban, így a törvényszék szerint elengedhetetlen a minősített eset megállapításához, hogy az elkövető szerzési szándéka ne magára az ellopott tárgyra, hanem annak fémtartalmára irányuljon. Ez következik a fémkereskedelemről szóló törvény indokolásából, hangsúlyozta a törvényszék, amely a jogszabály létrehívásának okaként a gazdasági károkat okozó és a közszolgáltatások biztonságát fenyegető fémlopások (például távhővezetékek, vasúti berendezések, trafóházak, elektromos elosztószekrények, postai kábelek alkatrészei) és az illegális fémkereskedelem visszaszorítását, valamint a kulturális javak védelmét jelölte meg.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
A törvényszék álláspontja szerint visszás helyzetet eredményezne az, ha egy fémtartalommal rendelkező tárgy megszerzése esetén automatikusan megállapítanák a nemesfémre történő elkövetést, hiszen maga a fémkereskedelemről szóló törvény is kizárja hatálya alól a járművek újrahasznosítására irányuló tevékenységet. Nem minősül ugyanis a törvény szerint fémkereskedelmi tevékenységnek a hulladékká vált gépjárművek, illetve motorkerékpárok megvételére, átvételére irányuló tevékenység, ha az a jármű rendeltetésszerű működését, illetve használatát szolgáló alkatrészeinek, tartozékainak, valamint felszereléseinek kinyerése érdekében történik azért, hogy azokat – rendeltetésüknek megfelelően újrahasználat végett – értékesíthesse [2. § (2) bekezdés a) pont].
Mivel üzemképesen működő tárgyak esetén nem lehet egyből és alappal arra a következtetésre jutni, hogy az elkövetői szándék eleve a nemesfém megszerzésére irányult (kivéve, ha az eset körülményei ezzel ellentétes elkövetői szándékot igazolnak), ezért a törvényszék nem látta megállapíthatónak a kisebb értékre elkövetett orgazdaság nemesfémre történő elkövetését, mint minősítő körülményt, és megváltoztatta az elsőfokú ítélet minősítését.
Az ismertetett döntés (Tatabányai Törvényszék 2. Bf. 119/2014.) a Kúriai Döntések 2015/1. számában B.4. szám alatt jelent meg.
