Jogszabályfigyelő 2024 – 17. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy teljesen hihetetlen indokkal meghozott bírósági ítéletet az Alkotmánybíróság megsemmisített. Ha az ítélet precedens marad, ellehetetlenült volna a gazdasági újságírás.
Az ügy előzménye az, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. január 13-án kihirdetett jogerős ítélete szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pernyertes lett a egy internetes gazdasági napilap kiadója által az MNB-vel szemben indított bírósági eljárásban.
A kiadó azt követően indított pert, hogy az MNB 2013. november 15-én kiadmányozott (és november 26-án közzétett) határozatában megállapította: az internetes szolgáltató a pénzügyi és üzleti portálon 2013. október 16-án 0 óra 00 perckor publikált „Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet” című, a MOL Nyrt.-vel kapcsolatos írás nyilvános közlésével tiltott piacbefolyásolást valósított meg. A per indításával párhuzamosan sajtótámadások is indultak a jegybank – a bíróság által most helyesnek minősített – döntése miatt.
Az MNB a kiadó cikkével kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásában megállapította: az abban vázolt gondolatmenet alátámasztottsága, valamint a levont radikális végkövetkeztetés súlya között jelentős aránytalanság húzódott. Az írás jelentős bizonytalansági tényezőket tartalmazó gondolatmenetre épült, és nem tartalmazott utalást arra, hogy a cikk szerzője milyen konkrét lépéseket tett az általa felvázolt forgatókönyv alátámasztására vagy cáfolatára.
Az MNB így megállapította: az összességében leírt információknak a cikkben szereplő módon és csoportosításban történő ismertetése − különös tekintettel a nem ismertetett, azonban a tárgyhoz tartozó információkra (így a felvázolt forgatókönyv valószínűsége, az érintett felek reakciói) − kölcsönhatásában, együttesen megalapozatlan, félrevezető volt. A megalapozatlan, félrevezető információkat tartalmazó cikk nyilvános közléshez a kiadó gondatlan magatartása vezetett. Mindezek nyomán az MNB a napi.hu-t novemberben 3 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.
A fenti ítéletet az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisítette.
Az AB határozata alapján a fővárosi közigazgatási és munkaügyi bíróságnak új eljárást kell lefolytatnia
az MNB határozat felülvizsgálatáról, ennek során kell a rendes bíróságnak döntenie arról, hogy az AB által meghatározott elvi szempontokat a konkrét ügyre miként kell alkalmazni.
Az AB döntése szerint „[a]zt, hogy valamely információ milyen esetben minősíthető a sajtószabadság gyakorlására figyelemmel „megalapozatlan, félrevezető, hamis” információnak, megszorítóan kell értelmezni. A valós tények, körülmények, összefüggések feltárása és közzététele elsőrendű alkotmányos feladata a sajtónak, amely tevékenységet a piacbefolyásolás fogalmának kiterjesztő jogértelmezése nem akadályozhatja. A „megalapozatlan, félrevezető” jelleg megállapítására
egyébként valós (releváns tényekkel alátámasztott) információk kapcsán csak kivételesen, a sajtó rosszhiszemű eljárása esetén van lehetőség.
Az események valamely lehetséges forgatókönyvének felvázolása, önmagában e forgatókönyv bekövetkezésének csekély esélye alapján – kifejezetten félrevezető, az esélyeket illetően megtévesztő szerkesztés nélkül – alapvetően nemtekinthető megalapozatlan tájékoztatásnak
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a sajtótól elvárható magatartás mindenekelőtt a közölt információk valóságának ellenőrzésére vonatkozik. A média kötelezettsége abban áll, hogy a tőle szakmai szabályai alapján elvárható körültekintéssel felderítse a nyilvánosságra hozandó hírek,
beszámolók, elemzések valóságtartalmát, és a megállapított információkról a nyilvánosságot – a megtévesztést nélkülöző szerkesztéssel – tájékoztassa. A Tpt. 202. § d) pontja szerinti
„elvárható gondosság” követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az a sajtót az egyébként alátámasztott tények és összefüggések valósághű közlésétől elzárja.
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!