Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szigorú feltételek kapcsolódnak az orvosok magasabb béréhez, büntetendővé válik a hálapénz.
Alig 24 óra alatt fogadta el az Országgyűlés az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot, jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár. Az új szabályok 2021. január 1. napján lépnek hatályba.
Kikre vonatkozik az új szabályozás?
A törvényjavaslat az egészségügyi szolgálati jogviszonyt vezeti be a jogrendszerbe. Az új szabályok alapján az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni. Ennek hatására továbbra is lehetőség nyílik a közreműködő, valamint az önkéntes segítő egészségügyi szolgáltató általi igénybevételére.
Egészségügyi dolgozónak minősül minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy aki nem rendelkezik ilyen szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban. Egészségügyben dolgozó pedig az egészségügyi dolgozónak nem minősülő, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy.
A szabályok kiterjednek a felsőoktatási intézmény által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál, illetve működtetett klinikai központnál és egyetemi kórháznál foglalkoztatott egészségügyi dolgozókra is. A honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató és foglalkoztatottjai a jogviszony sajátossága okán külön törvényben meghatározott eltérésekkel szintén ezek a szabályok vonatkoznak. Ha az egészségügyi szolgáltató fenntartója vagy tulajdonosa egyházi jogi személy, az ilyen döntése esetén szintén alkalmazhatók lesznek a törvényjavaslat rendelkezései.
Rögzíti továbbá a törvényjavaslat, hogy annak háttérjogszabálya a munka törvénykönyvéről szóló törvény.
Az egészségügyi szolgálati jogviszony
Egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre, és olyan büntetlen előéletű és cselekvőképes személlyel létesíthető, aki megfelel az egészségügyi szolgálati munkaszerződés szerinti egészségügyi tevékenység végzésére jogszabályban előírt feltételeknek, és aki nem áll kamarai kizárás etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt.
A jogviszony nem létesíthető olyan személlyel, aki az alábbi bűncselekmények valamelyikét elkövette (vagy elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll): tiltott toborzás, emberölés, öngyilkosságban közreműködés, emberi test tiltott felhasználása, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, emberrablás, emberkereskedelem, kényszermunka, személyi szabadság megsértése, szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, szexuális visszaélés, kerítés, prostitúció elősegítése, gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia, szeméremsértés, kiskorú veszélyeztetése , gyermekmunka, családi jogállás megsértése. Szintén kizáró ok, ha valaki foglalkozástól eltiltás, vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
Szintén nem létesíthető jogviszony azzal, akivel szemben a felsorolt szándékos bűncselekmények valamelyike miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
– öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
– ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig.
Ha a szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig, ha pedig végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
Az alkalmazási feltételek alól nem adható felmentés. A törvényjavaslat alapján általános szabályként három hónap próbaidő kikötése kötelező, de a próbaidő hossza nem lehet több négy hónapnál.
Összeférhetetlenség
Fontos korlátozás, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is (a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével) kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.
Az előzetes engedély kérésének elmulasztását a törvény szigorúan szankcionálja: az az egészségügyi szolgálati jogviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonhatja maga után.
Rögzíti a törvényjavaslat a betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségére hivatkozva, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszonya keretében – sürgős szükség esetét kivéve – nem láthat el olyan beteget, akinek más (nem az egészségügyi szolgálati) jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott. A korlátozás alól is felmentés adható, ilyen például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen nyújtott ellátások köre.
Munkaidő, szabadság
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál fontos munkaidőre vonatkozó szabály, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi. Szabadságuk elsődlegesen a fizetési osztályuk szerint kerül megállapításra. Az egészségügyi ágazatban oktató munkát végző egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, illetőleg oktatással tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.
Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha az érintett személy ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
A családvédelmi intézkedések keretében a törvényjavaslat biztosítja, hogy ha az apának gyermeke születik, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
A pótszabadság az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilletheti. A szabályozás rögzíti, hogy a szabadság nem halmozódhat, és azt pénzben megváltani nem lehet.
Illetmény
Az illetmény meghatározásánál alapelv, hogy annak el kell érnie a kötelező legkisebb munkabérnek, illetve középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeget.
Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, továbbá egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye el kell hogy érje a törvény mellékletének az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatához meghatározott összeget, és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a fizetési fokozathoz a törvény mellékletében meghatározott összeg 120 százalékát. A vezető illetménye el kell, hogy érje a legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeg 120 százalékát.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatát az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.
2021. január 1. – 2021. december 31.
2022. január 1. – 2022. december 31.
2023. január 1-től
Akik nem tartoznak a fenti kategóriákba, azok illetményét a felek szabad megállapodása határozza meg.
Az egészségügyi szakdolgozó az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti illetményre, valamint illetménypótlékra jogosult.
Egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
– az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony,
– közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony,
– a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszony, közszolgálati jogviszony,
– a közszolgálati tisztviselői, kormánytisztviselői törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati, kormánytisztviselői jogviszony,
– a szolgálati jogviszony,
– a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszony, munkaviszony,
– nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,
– a köztisztviselői a kormánytisztviselői, a közszolgálati tisztviselői törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
– az állami vezetői szolgálati jogviszony,
– a honvédelmi alkalmazotti jogviszony,
– rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
– a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, ösztöndíjas jogviszony, illetve munkaviszony,
– más magyarországi vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál vagy külföldi szakirányú végzettséggel munkavégzésre irányuló jogviszony
időtartamát.
Munkaszerződéstől eltérő foglakoztatás
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy határozott időre kirendelhető legyen egy másik egészségügyi szolgáltatóhoz. Erre a munkáltató vagy az egészségügyért felelős miniszter döntése alapján, az érintett egészségügyi szolgáltató vezetője véleményének kikérését követően kerülhet sor. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt legalább tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni az egészségügyi szolgáltatók közötti kirendelés elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról. A kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet, és ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
Végkielégítés
A végkielégítés összegét az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján kell megállapítani azzal, hogy a Kormány az Mt. szabályaihoz képest az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyre kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.
Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít,
– amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató munkáltató részére köteles visszafizetni,
– új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.
Munkaügyi kapcsolatok
Az egészségügyi szolgáltatók, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása a Kormány, az országos ágazati érdekképviseleti szervezetek, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórum működik.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltatónál kollektív szerződés nem köthető. Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett viszont gyakorolható a sztrájk joga.
A hálapénz kriminalizálása
A törvényjavaslat módosítja a Btk.-t, és kimondja, hogy aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során a jogszabályban vagy jogszabály alapján meghatározott térítési díjon felül
– az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért,
– az egészségügyi szolgáltatás nyújtása alatt vagy azt követően
semmilyen pénzbeli, gazdasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el.
Az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó a szolgáltatás nyújtását követően egy alkalommal elfogadhat a beteg vagy rá tekintettel más általa ajándékként adott olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át. Az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó a folyamatos benntartózkodás mellett végzett, hosszú ideig tartó egészségügyi szolgáltatás nyújtása során kéthavonta egy alkalommal elfogadhat a beteg vagy rá tekintettel más által ajándékként adott olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át. Ezen felül minden jogtalan előnynek minősül és a Btk. alapján büntetendő.
