Pályázati támogatások: nem minden hiány pótolható


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi és üzleti tervet a támogatási kérelemmel együtt kell benyújtani, e körben nincs lehetőség hiánypótlásra – állapította meg a Kúria a K.25. elvi határozatában.


Az ügy előzményei

Felperes 2009. november 2-án a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához 2009. évtől nyújtandó támogatás iránti kérelmet adott be, melyez üzleti, illetve ennek részét képező pénzügyi tervet nem csatolt. A pénzügyi és üzleti tervet önkéntes hiánypótlás keretében 2009. november 14-én nyújtotta be a hatósághoz.

Az alperesi döntés

Az első fokú hatóság a támogatás iránti kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes az első fokú határozatot 2010. május 26. napján kelt határozatában helybenhagyta. E döntését a 2007. évi XVII. törvény (MVH eljárási törvény) 41. § (5) bekezdésére, a 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 4. (Jogcímrendelet) § (1) bekezdés c) pontjára és a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés i) pontjára alapította.

Az alperes – határozatának indokolásában – kifejtette: nincs lehetőség hiánypótlásra az olyan dokumentumok, adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe. Az önkéntes hiánypótlás során becsatolt pénzügyi és üzleti tervnek ezért csak azon adatai kerültek kiértékelésre, amelyek nem kizárólag a pontozás szempontjából számítanak.

A Kúria megállapításai

Ezen alperesi határozatot hatályon kívül helyező és az alperest új eljárásra kötelező elsőfokú bírósági döntés ellen benyújtott alperesi felülvizsgálati kérelem nyomán eljárt Kúria megállapította: az MVH eljárási törvény 41. § (5) bekezdése lehetővé teszi fő szabályként a hiánypótlást, de a kizárólag a pontozás szempontjából figyelembe vehető dokumentumok esetén e jogszabály 41. § (5) bekezdése kizárja a hiánypótlást, mely alól kivételt csak jogszabályi előírások eltérő rendelkezései képezhetnek.

A Jogcímrendelet 5. § (1)–(2) bekezdései értelmében az üzleti tervet és annak részét képező pénzügyi tervet az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon (annak SFH betétlapján) kell benyújtani, és be kell mutatni az egyes években megvalósítani tervezett, termékszintre lebontott termelési szerkezetet. A Jogcímrendelet e kógens rendelkezései határozzák meg a támogatási kérelem benyújtására irányadó határidőt, valamint a kérelem formai és tartalmi követelményeit is.

A Kúria megállapította: a Jogcímrendelet 5. § (4)–(5) bekezdései csak az ún. TCS/TÉSZ tagságra vonatkozó dokumentumok esetében teszi lehetővé a hiánypótlást. A pénzügyi és üzleti tervek e jogszabályhely szerinti tételes felsorolásban nem szerepelnek.

A Kúria rögzítette: nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a hatóság a pénzügyi és üzleti tervet hogyan pontozta és miként értékelte. A pénzügyi és üzleti tervet ugyanis olyan pontozás alapjaként kezelendő dokumentumnak kell tekinteni, amely kapcsán hiánypótlásra nincs lehetőség sem hivatalból, sem önkéntesen. Ebből következik, hogy a pénzügyi és üzleti terv a támogatási kérelem olyan részét képezi, amit a támogatás iránti kérelemmel együtt kell benyújtani, ezért az alperes jogszerű döntést hozott, amikor az MVH eljárás törvény 41. § (5) bekezdésére és a Jogcímrendelet 4. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan a felperes kérelmét elutasította.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. V. 35 718/2011.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2013/9. számában K.25. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.