Pp. a gyakorlatban – probléma és megoldás közérthetően

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) alkalmazása során számos, a jogalkalmazók széles rétegeit érintő kérdés vetődik fel. A napi munka során komoly fejtörést és problémát okoz azon kérdésnek eldöntése, hogy vajon a perfelvételi tárgyaláson jelenlévő elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személy a perfelvételi tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyítékait is csak elektronikusan nyújthatja-e be. A kérdésre vonatkozóan szakértőnk Dr. Wopera Zsuzsa ad útmutatást.

Problémafelvetés:

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személyek, így az ügyvédek, jogtanácsosok számára problémát jelent a gyakorlatban, hogy, ha a perfelvételi szakban perfelvételi nyilatkozatként olyan bizonyítási eszközt, bizonyítékot, pl. papír alapú okiratot kívánnak rendelkezésre bocsátani, amelyet a keresetlevélhez nem csatoltak, akkor azt a bírói gyakorlat kizárólag elektronikus úton fogadja be, akkor is, ha azt a jelenlévő jogi képviselő a perfelvételi tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyítékként kívánja becsatolni. Helye lehet így bizonyíték becsatolásának akár az eredeti, akár a megváltoztatott kereset megalapozására, vagy pl. a bíróság anyagi pervezetésének hatására is a perfelvételi szakban.

A jogi képviselő ugyanakkor patthelyzetbe kerülhet, ha a bíróság nem teszi lehetővé a perfelvételi tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyíték becsatolását, mert a bírósági felhívása nélkül tett perfelvételi nyilatkozat, és ennek minősül a bizonyíték rendelkezésre bocsátása is, hatálytalan (Pp. 203. § (1) bek.), a perfelvételi tárgyaláson viszont, hiába áll rendelkezésre a bizonyíték, azt a bírósági felhívásra csak elektronikus úton nyújthatja be, ami jellemzően a perfelvételi tárgyalás elhalasztását, a perfelvételi szak és így a per elhúzódását vonja maga után.

Kérdés: Lehet-e úgy értelmezni a Pp. és az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit, mely szerint a perfelvételi tárgyaláson jelenlévő elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személy a perfelvételi tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyítékait is csak elektronikusan nyújthatja be?

Válasz:

Álláspontom szerint nem, mely következtetésre egyfelől a Pp., másfelől az E-ügyintézési törvény rendelkezéseinek együttes értelmezése megfelelő alapot ad.

A Pp. 183. § (1) bekezdése szerint „A perfelvétel körében a felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (a továbbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) – a bíróság közrehatása mellett – meghatározzák a jogvita kereteit.”

A fél az eljárástámogatási kötelezettségből következően nem késlekedhet perfelvételi nyilatkozatai megtételével, mert az pénzbírság alkalmazását vonja maga után (Pp. 183. § (5) bek.)

A Pp. 618. § (1) bekezdése az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek számára előírja, hogy minden beadványát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, melynek megsértése az ott meghatározott beadványok esetén visszautasításhoz vezet, egyéb esetekben a nyilatkozat hatálytalan. A hatálytalan nyilatkozathoz semmilyen joghatás nem fűződik, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél az adott perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tette meg.

A fenti rendelkezések fényében azt kell értelmezni, hogy vajon az elektronikus kapcsolattartás egyáltalán értelmezhető-e a tárgyaláson személyesen jelenlévő, egyébként az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett esetében?

Az E-ügyintézési tv. 8. § (2) bekezdése szerint „Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi. A 8. § (4) bekezdése szerint „Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető.”

A Pp. szerint a perben a jogi képviselő perbeli cselekményt, így különösen perfelvételi nyilatkozatot (ide értendő a bizonyítási eszköz, bizonyíték rendelkezésre bocsátása) perfelvételi tárgyaláson vagy tárgyaláson kívül perfelvételi iratban tehet a Pp. 183. § (1) bekezdése alapján. A perfelvételi tárgyaláson a fél megjelenése kötelező (Pp. 190. §), a félnek ott kell a perfelvételi nyilatkozatait előadni. Jelenlévők között a percselekmények teljesítése nyilatkozat esetén szóban történik, okirat esetén becsatolással. A félnek – különösen, ha nem kapott perfelvételi irat benyújtására felhívást – a tárgyaláson kötelessége perfelvételi nyilatkozatát, köztük a bizonyítékait is előadni.

Összegzés

Az E-ügyintézési törvény maga zárja ki az elektronikus kapcsolattartást abban az esetben, amikor az ügyfél személyes jelenléte kötelező, márpedig a perfelvételi tárgyalás ilyen, és a Pp. kötelezővé teszi, hogy a jelenlévő fél ott adja elő bizonyítékait. Az E-ügyintézési törvény 8. § (4) bekezdése értelmében nem alkalmazható az elektronikus kapcsolattartás ott, ahol az nem értelmezhető, márpedig jelenlévő felek között az elektronikus kapcsolattartás nem értelmezhető, csak távollévők között. Ezt az értelmezést erősítette meg a Fővárosi Ítélőtábla BDT2018. 3870. számon közzétett döntésének 16-17. pontja alatti indokolása is.

---