Részbeni követelés és a res iudicata

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a felperes az anyagi jog szerint őt megillető követelésnek csak egy részét érvényesíti, a többletre, a nem érvényesített követelésrészre nem terjed ki az ítélet jogereje – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felek között befektetési szolgáltatások nyújtására jött létre szerződés, melyben a – köztük a szerződésből eredő – jogviták elbírálására választottbíróságot kötöttek ki. Megállapodtak azonban abban is, hogy a szerződésből eredő pénzkövetelési igényüket fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthetik. Az alperes egy elvileg kockázatosabb befektetést eszközölt a felperes számára, mint amiben megállapodtak. Az ebből kibontakozó jogvita során az eljáró választottbíróság helyt adott a felperes keresetének és az alperest 15 napon belül 1 500 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A bíróság az ítéletben kifejtette, hogy bár a felperest ért kár összegét nem lehet pontosan megállapítani, de az biztosan számottevően meghaladja a felperes által igényelt összeget.

Hogy ne álljon be az összeg tekintetében a res iudicata, a felperes megtámadta a döntését, mely végül a Kúria elé került. Utóbbi a döntésében kifejtette, hogy a választottbírósági ítélet a felperes keresetének a jogalapját állapította meg, ebben és a követelésének egy része tekintetében állt be a res iudicata hatás. Ha a felperes a választottbírósági ítéletben meghatározott összegen felüli követelését is érvényesíteni akarja, ettől nincs elzárva, tekintettel arra is, hogy követelésének felemelése vonatkozásában jogfenntartó nyilatkozatot tett.

Ennek hatására a felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben 14 052 387 forint megfizetése érdekében.

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban az elsőfokú bíróság a pert megszüntette, mivel álláspontja szerint a kártérítési igényt a választottbíróság jogerősen elbírálta.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. Miután a választottbírósági ítélet nemcsak a követelés jogalapjáról, hanem összegéről is rendelkezett, az összeg tekintetében is beállt a jogerő. Mivel a Polgári perrendtartás (Pp.) nem ismeri a jogfenntartás intézményét, ezért az nem alkalmas az ítélet anyagi jogerejének áttörésére.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a korábbi kúriai döntésre hivatkozva állította, hogy nem állt be a res iudicata hatás a teljes – 1,5 millió forintot meghaladó – követelése tekintetében.

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint az a tény, hogy a felek között korábban választottbírósági eljárás volt folyamatban, nem akadályozza meg, hogy a már befejezett választottbírósági eljárást követően bármelyik fél a fizetési meghagyásos eljárást válassza a követelés fennmaradt része érvényesítésének céljából.

A Kúria szerint az anyagi jogerő tárgyi terjedelme arra a körre vonatkozik, amelyre nézve az anyagi jogerő feltételei fennállnak

Bár a polgári eljárásjog valóban nem ismeri a jogfenntartás intézményét, a Kúria szerint azonban a polgári anyagi jog alapján a jogosult állíthatja, hogy az érvényesített követelésen kívül további kárigényének megtérítésére is igényt tart. Hangsúlyozta, hogy az anyagi jogerő tárgyi terjedelme arra a körre vonatkozik, amelyre nézve az anyagi jogerő feltételei fennállnak. E tekintetben pedig a felek azonosságán kívül a keresettel érvényesített jognak és az elbírált tényalapnak van jelentősége. Mivel a felek és a tényalap közti azonosság egyértelmű, a Kúria a keresettel érvényesített jogot vizsgálta részletesebben.

Meglátása szerint, ha a fél az eredetileg benyújtott keresetében az anyagi jog szerint őt megillető követelésének nem az egészét érvényesítette, úgy a korábban folyt eljárásban hozott ítélet jogereje nem zárja ki az új eljárás megindítását az alperessel szemben a még el nem bírált követelésrész tekintetében. Az újonnan megindítandó perben a követelés jogalapja már nem vizsgálható, csak az, hogy az eredetileg megítélt összegen felül az elbírált jogviszonyból megilleti-e még az új keresetben érvényesített összeg a felperest.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30 185/2014.) a Kúriai Döntések 2015/8. számában 230. szám alatt jelent meg.

---