Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Krónikus” című karikatúra közzétételével a Népszava kiadója megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltóság védelméhez való személyiségi jogát – állapította meg a Kúria.
A mai napon a Kúria hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben megállapította, hogy a Népszava című napilap 2020. április 28-i számában megjelent „Krónikus” című karikatúra közzétételével a lap kiadója megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltóság védelméhez való személyiségi jogát, és ezért az alperest a lap hasábjain nyilvános elégtétel adására, valamint 400.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte.
A Kúria döntésének indokolásában kifejtette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria gyakorlatának figyelembe vételével, az összes körülmény mérlegelése alapján az volt megállapítható, hogy a karikatúra – az országos tisztifőorvos és a keresztre feszített Jézus Krisztus ábrázolása a szövegbuborék tartalmával („Alapbetegsége függőséget okozott”) együtt – egyidejűleg többes tartalmat hordoz, és a jogsértő közlés nem élvezi a véleménynyilvánításhoz való jog feltétlen védelmét pusztán azért, mert az egyik lehetséges értelmezés szerint közéleti tartalmú gúnyt is kifejez.
A karikatúra a vélemény kifejezésének egyik eszköze, amely a rajz és a szöveg együttes vizsgálatával értelmezhető. A konkrét esetben a Kúria azt állapította meg, hogy a sérelmezett karikatúra a közérthetőség hiánya miatt többféle értelmezésre adott lehetőséget, és alapvetően nem járult hozzá a közügyek – a kormány járványügyi intézkedéseinek – vitájához, mert a közlés módja objektíve nem volt alkalmas eszköze a kifejezni kívánt gondolatok közzétételének.
A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a karikatúrában a vallási jelkép felhasználása a közérthetőség hiányára figyelemmel öncélú és önkényes. A rajz Jézus személyét és kereszthalálát – a kapcsolódó címmel és szöveggel együtt értelmezve – indokolatlanul bántó módon ábrázolta, amely alkalmas a keresztény vallási közösség méltóságának, ezen keresztül a közösséghez tartozó felperes emberi méltóságának a megsértésére.
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.
Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!