Tényleges tulajdonosi nyilvántartások létrejötte az EU-ban és a magyar központi adatbázis II.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2022. február 1-én megnyílt a pénzmosás elleni törvény által ügyfél-átvilágításra kötelezett szolgáltatók hozzáférése a magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz, ez év július 1-től pedig – jelen állás szerint – a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válik az adatbázis. A fentiek apropóján írásomban összefoglalom a vonatkozó uniós irányelv-beli szabályok történeti alakulását, különös tekintettel arra a küzdelemre, amely egyfelől a transzparencia másfelől a tényleges tulajdonosi privátszféra- és adatvédelem szempontjai között zajlott és részben még zajlik ma is. Ezzel párhuzamosan bemutatom a központi adatbázis létrehozására irányuló hazai jogalkotási folyamat főbb lépéseit, azok időbeliségét uniós kontextusba helyezve. A korábban megjelent első rész a negyedik pénzmosás elleni irányelvtől az Afad-törvény elfogadásáig terjedő időszakot ölelte fel. Az alábbi második rész az Afad-törvény elfogadásától napjainkig terjedő időszakot, a magyar központi adatbázis főbb jellemzőit, és a jelen nyitott kérdéseit tárgyalja.

AZ AFAD-törvény elfogadásától napjainkig

5. A magyar nyilvántartás létrejötte, jellegzetességei és az adatigénylés folyamata

A hazai központi adatbázis létrehozása a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (Afad-törvény) elfogadásával és 2021. május 21-i kihirdetésével vette kezdetét. Az ún. rendes adatfeltöltésre vonatkozó előírások 2021. október 1-én léptek hatályba, a feljogosított hatóságok, az ügyészség, a bíróság, a felügyeletet ellátó szervek és a kötelezett szolgáltatók hozzáférési lehetősége 2022. február 1-én nyílt meg. Az adathozzáférés teljesítésének főbb részletszabályait 2021. december 28-án két végrehajtási rendeletben^[1] állapította meg a Kormány.

Magyarország az ötödik pénzmosás elleni irányelv koncepciójának megfelelően az adatigénylésre jogosult hatóságokon, szerveken és szolgáltatókon túli harmadik személyek számára is megnyitotta az adathozzáférés lehetőségét, társaságok és más szervezetek esetén a jogos érdek igazolásának szükségessége nélkül, bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok esetén pedig a jogos érdek igazolásának feltétele mellett^[2]. Az más kérdés, hogy ez a harmadik személyeket megillető (lakosságinak vagy civilnek is nevezhető) hozzáférés, az érvényben lévő szabályok szerint, csak 2022. július 1-én fog megnyílni, azaz közel két és fél évvel az ötödik pénzmosás elleni irányelv által előírt határidőn túl.

Érdekes és fontos körülmény, hogy a magyar jogalkotó ez idáig nem élt azzal az uniós irányelv által nyújtott lehetőséggel, hogy a nemzeti jogban lehetőséget biztosítson arra, hogy a tényleges tulajdonos aránytalan kockázati kitettsége, kiskorúsága vagy más okból fennálló cselekvőképtelensége okán kivételesen és eseti alapon felmentést lehessen kérni, illetve adni a tényleges tulajdonosi adatokhoz való hozzáférés biztosítása alól[3]. Magyarország tehát – kései belépőként ugyan, de – a transzparenciát erőteljesebben favorizáló pozíciót látszik elfoglalni az uniós tagállamok tényleges tulajdonosi adatbázisainak egyelőre még igen sokszínű palettáján.

A harmadik személy általi adatigénylés teljesítésének megtagadására a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok tényleges tulajdonosai vonatkozásában ettől függetlenül értelemszerűen sor kerülhet majd, hiszen e körben a jogos érdek igazolása az adatigénylő oldalán – az irányelvvel összhangban – elvárás^[4]. Így, ha a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (azaz jelenleg: a pénzügyminiszter) az Ákr. szerinti közigazgatási eljárásában a jogos érdek fennállásának hiányát állapítja meg, úgy a NAV, mint nyilvántartó szerv az adathozzáférést megtagadni tartozik majd. Jogi személyek és más – az Afad-törvény 1. § (1) bekezdésében felsorolt – szervezetek tényleges tulajdonosai ugyanakkor ebben nem bízhatnak, hiszen az ő vonatkozásukban az adatmegismeréshez fűződő jogos érdek igazolása, amint fentebb láttuk, nem előfeltétel. Az ő adataik megismerésére vonatkozó igény gyakorlatilag csak formai okból, illetve az adatszolgáltatónként 1500 forintos díj[5] megfizetésének elmaradása miatt hiúsulhat meg.

Ami a formaságokat illeti: a jelenleg még az illetékes hatóságokon túl csak a kötelezett szolgáltatók számára (ingyenesen) biztosított hozzáférés technikai előfeltétele egy, az adathozzáférési igényt kinyilvánító regisztrációs űrlap^[6] benyújtása a regisztrációt kezdeményező szervezet hivatalos elektronikus elérhetőségéről a NAV-hoz, amely a Pénzügyi Információs Egységnél ellenőrzi az adatigénylő Pmt. értelmében vett szolgáltatónak minősülését. A sikeres regisztrációt követően válik ténylegesen gyakorolhatóvá – a jogszabály által előírt kötelezettségek teljesítése érdekében – a hozzáférési jog, ami a magyar szabályozás tartalma szerint valójában nem (közvetlen) adathozzáférési, hanem (közvetett) adatigénylési jog. Az adatigénylést jelen írás keltekor technikailag a kérelem nyomán regisztrált személy KÜNY^[7]-tárhelyéről, az e-Papír-szolgáltatás^[8] igénybevételével, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósághoz címzett kérelem benyújtása révén lehet gyakorolni.

Lényeges jellemző, hogy a magyar nyilvántartásban – egyes külföldi példáktól eltérően – az elfogadott szabályozás szerint nincs lehetőség az adatigénylő általi keresésre, igy pl. arra, hogy egy adott személy bármely társaságban vagy szervezetben fennálló tényleges tulajdonosi érdekeltségeire vonatkozó keresési kérelmet nyújtson be az adatigénylő, és ilyet a közvetlen hozzáférés hiánya okán értelemszerűen maga sem tud lefuttatni. A Pmt. szerinti kötelezett szolgáltató jogi személyek és más szervezetek tényleges tulajdonosi adatai terén kizárólag konkrét ügyfél (ügyvéd és kamarai jogtanácsos esetén ezen felül az ügyféllel szerződő fél^[9]) tényleges tulajdonosa iránt tájékozódhat, illetve konkrét ügyfél vagy fél szolgáltató számára már ismert tényleges tulajdonosa adatait ellenőrizheti a nyilvántartásban^[10], harmadik személyek pedig kizárólag az adatszolgáltató szervezet nevének vagy rövidített nevének megjelölésével igényelhetnek majd adatot[11]. Fordított irányú adatigénylésre, azaz a tényleges tulajdonos neve alapján tényleges tulajdonosi érdekeltségekre keres(tet)ni a jelenlegi szabályok alapján nincs és nem lesz mód sem a szolgáltatók, sem a lakosság vagy más civil szervezetek számára. (Értelemszerűen más logika érvényesül a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok esetén, ahol a cégnyilvántartáshoz hasonló nyilvános adatbázis hiányában^[12] nem elvárható az adatszolgáltató nevének megjelölésén alapuló adatkérés).

Érdekes sajátosság a magyar szabályozásban, hogy harmadik személyek vagyonkezelési jogviszonyok tényleges tulajdonosa iránti adatigénylése során a jogos érdeken túl az adat felhasználásának célját is igazolni kell, mégpedig okirattal, és annak „fennállásáról” is dönt az illetékes miniszter[13]. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy az adatfelhasználási cél igazolásának követelménykénti meghatározása, mint tagállami lehetőség megítélésem szerint a hatályos irányelvből nem következik.

6. A még késlekedő tagállamok és vajúdás a BORIS-szal

Bár Magyarországot, amint jelen írás első részében láthattuk, nem érhette sem a kapkodás, sem a mások elé tolakodás vádja, mégis vannak tagállamok, amelyek a magyarországi adatbázisnál is később hozzák csak létre, fogják feltölteni, vagy ténylegesen lekérdezhetővé tenni saját adatbázisukat. Ilyen például Litvánia, ahol – bár a kötelezettség de jure már két éve létezett – csak idén, 2022 januárjában vált technikailag lehetségessé az adatfeltöltés. Tekintve, hogy ez több fázisban zajlik le az év során, a lekérdezhetőség kezdőidőpontja minden valószínűség szerint az év második felére tolódik^[14]. A másik sereghajtó Olaszország, ahol ugyan még 2019-ben elkészült a technikai implementálást célzó jogszabály tervezete, amely 2021 tavaszára tette az adatfeltöltés kezdetét, a jogszabály végül nem jutott át a jogalkotási folyamat összes fázisán, így – az e téren általában igen megbízható Transparent Data cégadat- és RegTech-szolgáltató közelmúltbeli státusriportja^[15] szerint – Olaszország az utolsó tagállam, ahol (legalábbis 2022. március közepéig) még a tagállami adatbázis létrehozatala (adatfeltöltése) sem kezdődött meg.

De a fentieken kívül újfent hangsúlyozni kell, hogy egyes – már létező és adatokkal is részben vagy egészben feltöltött – tagállami adatbázisok az irányelvi követelmény ellenére még mindig nem, vagy nem az előírt mértékben nyilvánosak. A fentebb hivatkozott Transparent Data státusriport szerint idén március közepén még bizonyosan ilyennek számított a ciprusi, a görög és a máltai adatbázis, a finn regiszter nyilvánosságát is érik kritikák^[16], és ma még mindenképpen ilyennek számít a magyar adatbázis is, amelynek valódi nyilvánossága (harmadik személyek számára való hozzáférhetősége) csak 2022. július 1-én valósul meg.

A BORIS (ti. Beneficial Ownership Registers Interconnection System), vagyis a nemzeti adatbázisok uniós összekapcsolását és lekérdezhetőségét biztosító rendszer technikai kialakítása ettől függetlenül zajlik, de jelenleg nincs hivatalos új időpont a várható indulásra. Az AMLD5 szerint a Bizottságnak a tagállami nyilvántartások összekapcsolását 2021. március 10-ig kellett volna biztosítania, de ezt a tagállami késlekedések eleve illuzórikussá tették. E határidőn belül, 2021. március 1-én, a Bizottság – ahogy korábban már írtuk – elfogadta ugyan a tagállami nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerhez szükséges műszaki előírások és eljárások megállapításáról szóló végrehajtási rendeletét^[17], de arra, hogy a tényleges üzembe helyezés mikorra várható, még az Európai Bizottság által üzemeltetett https://e-justice.europa.eu honlapon található (utoljára 2021. október 29-én frissített) tájékoztató^[18] sem vállalkozik.

7. Az adatnyilvánosság ellen küzdők utóvédharcai és a transzparenciapártiak új lendülete

Az korlátozott lelkesedésű tagállamok köréből kiemelést érdemel Hollandia és Luxemburg, ahol különösen erős és kitartó a tényleges tulajdonosi központi adatbázisok nyilvánossága ellen kifejezetten is felszólalók hangja és tettrekészsége. Így pl. az amszterdami székhelyű The Privacy First Foundation még a 2021. november 16-i közleményében^[19] is kifejezetten arra biztatta az adatfeltöltésre köteles jogi személyeket, hogy ameddig csak lehetséges, várjanak ki az adatszolgáltatással^[20]. Hogy miért tették és teszik ezt, miben bíznak? Ma már leginkább csak abban, hogy egy, az Európai Bíróság (EUB) előtt folyamatban lévő ügyben, az utolsó pillanatban mégiscsak végzetes léket kap a tényleges tulajdonosi nyilvánosság hajója, és azt, mint a pénzmosás elleni küzdelem alkalmatlan eszközét, még azelőtt nyugdíjazza az EUB, hogy igazán nagy és visszafordíthatatlan kárt okozhatna. A privát szféra védelmét a nyilvánosság elé helyező mozgalom talán utolsó nagy reményét jelentő, időközben egyesített ügyeket (C-37/20 és C-601/20) a luxemburgi Tribunal d’arrondissement kezdeményezte 2020-ban, az előzetes döntéshozatali eljárásban nem kevesebbet kérdezve az EUB-től, mint hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartás publicitásának tagállamokkal szemben támasztott követelménye nem ütközik-e uniós jogba.

Jelen pillanatban az valószínűsíthető, hogy a privát szféra védelmének szempontjai alulmaradnak a transzparencia szempontjával szemben, hiszen a 2022. január 20-án megszületett főtanácsnoki indítvány[21] azt a döntést javasolja a bíróság számára, hogy az az irányelvi rendelkezés, amely előírja a tényleges tulajdonosi nyilvántartás lakossági hozzáférését is^[22], nem ütközik az uniós jogba. A főtanácsnoki indítvány szerint továbbá a GDPR sem zárja ki azt, hogy a jogi érdek bizonyítása nélkül legyen biztosítva a nyilvánosság számára a hozzáférés a társaságok és szervezetek tényleges tulajdonosi adataihoz.

Ráadásul a tényleges tulajdonosi transzparencia fokozását követelők újabb lendületet kaptak az Ukrajna és Oroszország közötti háború 2022. februári kitörését követően (ill. részben már azt megelőzően) elrendelt szankciós intézkedések kapcsán^[23]. Így pl. az Open State Foundation, a Transparency International, az Access Info Europe és több tucatnyi további civil szervezet által életre hívott, 2022. március 9-én publikált kezdeményezés nem kevesebbet követel az EU intézményeitől és tagállamaitól, hogy haladéktalanul nyissák meg mind a társaságok és szervezetek, mind a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok tényleges tulajdonosi adatbázisait a teljes nyilvánosság előtt^[24]. Indoklásukban rámutatnak arra, hogy bár az AMLD5 kétségtelenül áttörést hozott a tényleges tulajdonosi adatok nyilvánossága terén, a valóságban gyakran gördülnek akadályok a nyilvános hozzáférés elé, ezek közöl a fenntartási költségeket meghaladó díjakat és a regisztrációs kötelezettséget említi a kommüniké. A nyilatkozat aláírói ehhez képest ingyenes és az adatok további felhasználásban nem korlátozott hozzáférést követelnek a széles nyilvánosság számára.

Ez jelentősen túlmegy a jogalkotási szakban lévő, következő pénzmosás elleni uniós irányelv által megkövetelni kívánt transzparencia szintjén is. A pénzmosás elleni jogalkotási folyamat ugyanis nem állt meg: a Bizottság 2021. július 20-án benyújtotta a sorrendben immár hatodik pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni irányelvre (AMLD6) vonatkozó javaslatát^[25], amely fenn kívánja tartani a tényleges tulajdonosi információk nyilvánosságának elvét, azzal, hogy ez továbbra is kivételt engedő főszabály maradna, ugyanis továbbra is megmaradna a tagállamok szabadsága arra, hogy az irányelvben rögzített kockázatoknak való aránytalan kitettség, vagy a tényleges tulajdonos kiskorúsága ill. cselekvőképtelensége esetén, eseti alapon felmentést adjon a tényleges tulajdonosi adatokhoz való hozzáférés biztosítása alól. Ami ugyancsak állandónak mondható, az az uniós adatvédelmi biztos következetes oppozíciója, aki – ahogy az AMLD5 kapcsán, úgy most is – határozottan ellenzi az adatnyilvánosság megvalósításának e módját, különösen a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni jogi eszköztár keretrendszerében[26]. Az uniós jogalkotási folyamat még a közepénél jár, a fentiek fényében újabb feszült csatározások várhatók a korlátlan és a kontrollált tényleges tulajdonosi adatnyilvánosság támogatói között.

8. Záró gondolatok

Annak a nagyratörő célnak az elérését tehát, hogy a kötelezett szolgáltatók és rajtuk kívül a gazdaság szereplői és a szélesebb nyilvánosság unió-szerte megbizonyosodhassanak a társaságok és bizalmi vagyonkezelési konstrukciók tényleges tulajdonosainak kilétéről^[27], ma még a kiváró, illetve a nyilvános hozzáférést különféle elő- és többletfeltételek támasztásával elnehezítő, vagy azt megtagadó tagállamok késleltetik, és a tagállami adatbázisokat összekapcsoló, a lekérdezést EU-szerte leegyszerűsítő uniós platform üzembe helyezése is várat még magára. Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárás is jelent még kockázatot a cél megvalósulására nézve. Mindazonáltal ma a jelek többsége arra utal, hogy a tényleges tulajdonosi privát szféra védelmének elsődlegességét képviselő álláspont tagállamról tagállamra, és az uniós intézmények szintjén is visszaszorul a tulajdonosi transzparencia szempontjával szemben, és belátható időn belül elérhetővé várhat az EU-szerte ténylegesen is működő, a kötelezett szolgáltatók és a nyilvánosság számára is egyszerűen elérhető tényleges tulajdonosi adatlekérdezési lehetőség.

Hogy az ezen információkhoz való hozzáférés folytán a civil társadalom kontrollja – a reputációs hatás és a civil tényfeltáró tevékenység révén – valóban úgy járul-e majd hozzá a gazdasági ügyletekbe vetett közbizalom megőrzéséhez, fokozásához és a pénzmosás és a kapcsolódó alapbűncselekmények hatékonyabb feltárásához és megelőzéséhez, ahogyan azt az uniós jogalkotó reméli^[28], esetleg valóra válnak-e a tényleges tulajdonosok és családjuk biztonságát az adatnyilvánosságtól, az önjelölt „magánügyészek” alaptalan zaklatásától féltők rémálmai, az csak a most következő években dől majd el. Ahogyan az is, hogy az ötödik pénzmosás elleni irányelv által bevezetett és a készülő hatodik irányelv által is fenntartani kívánt kivételes mentességeket az effajta derogációs lehetőséggel élő tagállamok nem biztosítják-e indokoltnál szélesebb körben, ily módon üresítve ki a nyilvánosság gyakorlati érvényesülését.

Azonban a minél szélesebb körű és korlátlanabb nyilvánosságra való törekvés közepette érdemes nem elfeledkezni arról, hogy a nyilvánosság és maga a központi adatbázis is csak annyit ér, amennyire valóságossággal is párosul, azaz, ha a megismerhető adat valóban helytálló, naprakész és hiánytalan. Az ezt biztosító mechanizmusok működtetése legalább akkora kihívás, mint a tényleges tulajdonosi adatbázis megnyitása a teljes nyilvánosság előtt. Okkal vetik fel egyes kommentátorok, hogy a központi adatbázis léte azzal is járhat, hogy a kötelezett szolgáltatók túlzott mértékben hagyatkoznak annak tartalmára (over-reliance), amely a saját független adatbeszerzésük és adatellenőrzésük rovására is mehet^[29]. Egy rosszul karbantartott központi nyilvántartás – e hatás révén – így akár még ronthat is a tényleges tulajdonosi információk pénzmosás-megelőzési célú nyomonkövetésének általános minőségén.

A magyar jogalkotó kétségtelenül igyekezett elejét venni az adatbázis adataira való túlzott hagyatkozásnak már azzal is, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartás általános szabályai között világosan rögzítette, hogy az nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak^[30]. Az Afad-törvény által bevezetett megbízhatósági index-rendszer pedig, amely a kötelező hatósági és szolgáltatói eltérés-jelzések függvényében pontszámokkal, és ponthatártól függően „bizonytalan” vagy súlyosabb esetben „megbízhatatlan” minősítéssel látja el az adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adatait, egy logikus és világos mechanizmusnak ígérkezik[31]. Hogy kellően funkcionális-e, és hogy a kilátásba helyezett szankciók – így a megbízhatatlan minősítésű adatszolgáltatókkal szemben kötelező jelleggel alkalmazandó ügyletmegtagadási kötelezettség és a megbízhatatlan (és bizonyos időn túl a bizonytalan minősítésű) adatszolgáltatók NAV „szégyenfalán” való közzététele[32] – elégséges ösztönző hatást fejtenek-e majd ki az adatszolgáltatókra és tényleges tulajdonosaikra a helytálló, pontos és időszerű adatok kellő időben való bejelentése érdekében, az ugyancsak az elkövetkező fél-egy év élesüzeme során lesz majd érdemben felmérhető.

(A tanulmány első része itt olvasható)

[1] Ld. 803/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet és 804/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet.

[2] Melyre az Afad-törvény példálózó felsorolást is ad, eszerint a jogos érdek különösen igazoltnak tekintendő az adatigénylő és a bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges tulajdonosa közötti hozzátartozói kapcsolat, ugyanazon jogi személyben vagy más szervezetben való tényleges tulajdonosi kapcsolat, szoros üzleti kapcsolat esetén, vagy ha vagyonjogi perben állnak [ld. 8. § (6) bek. a)-d) alpontok].

[3] Ld. az AMLD4 AMLD5 által módosított 30. cikk (9) bekezdése, illetve 31. cikk (7a) bekezdése.

[4] Vö. Afad-törvény 8. § (6) bek.

[5] Vö. 803/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 2022. július 1-én hatályba lépő 3. § (1) bekezdése.

[6] E célra a NAV AFADREG elnevezésű űrlapja használandó, amely a NAV honlapjáról tölthető le: https://nav.gov.hu/penzmosas/PEI [elérés időpontja: 2022. 04. 29.].

[7] Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüszt.) 32. § (1) bekezdés szerinti központi ügyfél-regisztrációs nyilvántartás.

[8] Az Eüszt. 38. § (1) bekezdés n) pontja, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti általános célú elektronikus kéreleműrlap-szolgáltatás.

[9] Ld. a Pmt. ügyvédek és kamarai jogtanácsosok esetén alkalmazandó 73. § (1d) bekezdését.

[10] Ld. Afad-törvény 8. § (3) bek.

[11] Ld. az Afad-törvény 2022. július 1-től hatályos 8. § (5) bekezdését.

[12] Vö. a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 29. §.

[13] Ld. Afad-törvény 9. § (3) bek.

[14] Erre nézve hivatalos prognózist a nyilvántartó hatóság honlapja jelenleg nem tartalmaz. Ld. https://www.registrucentras.lt/p/1542 [letöltés időpontja: 2022. 04. 29.].

[15] Transparent Data: Ultimate Beneficial Owners Registers in the EU 2022. 2022. március 17. Transparent Data Blog. https://medium.com/transparent-data-eng/ultimate-beneficial-owners-registers-in-the-eu-2022-acc14a3057bc [letöltés időpontja: 2022. 04. 29.].

[16] A finn szabályozás valójában inkább egy érdekes szűkítést tartalmaz: a tágabb nyilvánosság köréből csak a média képviselőinek és olyan más személyeknek enged hozzáférést, akiknek az adatfelhasználási célja összhangban van a finn pénzmosás elleni törvénnyel, azaz pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás megelőzését vagy leleplezését célozza. Ld. https://prh.fi/en/kaupparekisteri/beneficial_owner_details/information_services_and_details.html#whocanhaveaccesstothedetailsonbeneficialowners [letöltés időpontja: 2022. 04. 29.].

[17] A Bizottság (EU) 2021/369 végrehajtási rendelete.

[18] https://e-justice.europa.eu/38576/EN/beneficial_ownership_registers__search_for_beneficial_ownership_information [letöltés időpontja: 2022. 04. 29.].

[19] Dutch Court of Appeal rules Ultimate Beneficial Owners can request shielding of data. Privacy First website, 16 November 2021. https://www.privacyfirst.eu/court-cases/705-dutch-court-of-appeal-rules-ultimate-beneficial-owners-can-request-shielding-of-data.html [letöltés időpontja: 2022. 04. 29.].

[20] A jogszabály hatálybalépésekor már létező szervezetek számára kivételesen hosszú, 18 hónapos adatfeltöltési időszakot biztosított a holland jogalkotó, amely csak 2022. március 27-én járt le.

[21] Giovanni Pitruzzella főtanácsnok indítványa a WM (C‑37/20), Sovim SA (C‑601/20) kontra Luxembourg Business Registers egyesített ügyekben. 2022. január 20. (ECLI:EU:C:2022:43).

[22] Ti. az AMLD4 AMLD5 által módosított 30. cikk (1) bekezdésének első albekezdése.

[23] Ld. a Tanács által az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. február 21-ét követően elfogadott, a szankcióval sújtott személyek körét folyamatosan bővítő végrehajtási rendeleteket.

[24] Act now – open up company and beneficial ownership registers across Europe! Access Info website, 2022. március 9. https://www.access-info.org/2022-03-09/act-now-open-company-registers/ [letöltés időpontja: 2022. 04. 29.].

[25] COM(2021) 423 final.

[26] European Data Protection Supervisor: Opinion 12/2021 on the anti-money laundering a countering the financing of terrorism (AML/CFT) package of legislative proposals. Brussels, 22 September 2021. https://edps.europa.eu/data-protection/our-work/publications/opinions/anti-money-laundering-and-countering-financing_en [letöltés időpontja: 2022. 04. 29.].

[27] Vö. AMLD5 (32) preambulumbekezdés.

[28] Vö. AMLD5 (30) preambulumbekezdés.

[29] Ld. pl. The Secretariat of the Global Forum on Transparency and Exchange of Information for Tax Purposes, and the Inter – American Development Bank: A Beneficial Ownership Implementation Toolkit. 2019 március. https://publications.iadb.org/publications/english/document/A_Beneficial_Ownership_Implementation_Toolkit_en_en.pdf [letöltés időpontja: 2022. 04. 29.].

[30] Ld. Afad-törvény 4. § (2) bekezdés.

[31] Ld. Afad-törvény 12. §.

[32] Ld. Afad-törvény 13-14. §.

---