A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Téves gyakorlat a védők kirendelésénél
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Téves az a jogértelmezés, hogy a védő kirendelő határozat megküldéséről a területileg illetékes ügyvédi kamara gondoskodik.
A Budapesti Ügyvédi Kamaráhnál egy ügyvéd élt bejelentéssel, akit bírósági átirat szerint az eljáró másodfokú tanács elnöke arról tájékoztatta őt, hogy „A védő kirendelő határozat megküldéséről a területileg illetékes ügyvédi kamara gondoskodik, figyelemmel arra, hogy a védőt nem a törvényszék rendelte ki, csupán a kirendelés érdekében kereste meg (sic!) az ügyvédi kamarát”.
Ez az elgondolás nemcsak a konkrét ügyben eljáró védő, hanem a Kamara álláspontja szerint is téves, contra legem gyakorlatot jelenít meg. A Be. 449. § (3) a) alapján a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz a védő kirendelése tárgyában. A 454. § (1) bekezdése szerint a határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése – in concreto a védő – vonatkozik. A 455. § (1) bekezdés szerint a határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, egyébként kézbesítés útján kell közölni. Ezen felül a 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 4. §-a alapján a bíróság a védő kirendelésének tényét a kirendelésről szóló határozat és a kijelölésről szóló tájékoztatás kézbesítésével a védő kijelölésétől számított huszonnégy órán belül közli a védővel, a terhelttel vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel.
Ezt máshogy értelmezni, mint hogy ezen iratokat a bíróságnak kell a kirendelt védő részére megküldeni, nem lehet. Ezt megerősíti az Üttv. 37. § (5) bekezdése is, amikor kimondja, hogy a kirendelt védő részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata és a kijelölés pótolja. A közjogi aktus tehát így jön létre. A BÜK elnöke levélben kérte a Budapest Környéki Törvényszék elnökét, hogy szíveskedjék a helyes gyakorlat alkalmazására a bírákat felhívni, hogy a jövőben elkerülhető legyen az ehhez hasonló téves gyakorlat.
A Budapest Környéki Törvényszék elnöke egyetértett a BÜK álláspontjával és levelében arról tájékoztatta a BÜK elnökét, hogy a Büntető Kollégium kollégiumvezető-helyettesen felhívta a büntetőügyszakos bírák figyelmét a helyes védőkirendelési gyakorlatra.
(a BÜK 639. számú hírlevele)