Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Közlönyben 2016. szeptember 15. napján megjelent 273/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet módosította az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendeletet illetve a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendeletet. A módosítások következtében egyértelműen bővült a CSOK igénybevételének lehetősége.
A módosítások alapvetően újradefiniálták a gyermek fogalmát mindkét kormányrendeletben. A módosítások nyertesei egyrészt a terhességük korai szakaszában lévő kismamák, hiszen a korábbi szabályokhoz képest 24 hét helyett már a 12 hetes magzat is gyermeknek minősül a CSOK igénylése szempontjából. Emellett a CSOK igénylésnél mostantól a 20 helyett a 25. életévét be nem töltött gyermekeket is figyelembe lehet venni, függetlenül attól, hogy végez-e kereső tevékenységet, illetve folytat-e felsőoktatásban tanulmányokat. A CSOK igénylésnél életkorra való tekintet nélkül lehet figyelembe venni azon megváltozott munkaképességű– pl. súlyosan fogyatékos – gyermeket, akinek fogyatékossága legalább egy éve fennáll vagy előreláthatóan egy év alatt nem fog megszűnni. Ezeken felül az igénylő olyan gyámsága alatt álló gyermek után is igénybe veheti a támogatást, aki mindkét szülőjét elveszítette feltéve, ha az igénylő a gyámságot az igénylést megelőzően legalább 1 éve gyakorolja és a gyermek az igényléskor illetve az új lakás felépítését követően is egy háztartásban fog élni a gyámmal. A gyámság fennállását a gyámot kirendelő gyámhatósági határozattal kell igazolni.
A személyi feltételek vonatkozásában további kedvezményt jelent, hogy nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő vagy a támogatott személy halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.
2016. szeptember 16. napját követően már abban az esetben is igényelhető a CSOK, ha igénylés iránti kérelem beadásakor az építési engedély már kiállításra került.
Az új lakások építése vonatkozásában a jogszabály módosítás előtt csak a 2008. július 1-jén vagy azt követően épült, használatbavételi engedéllyel rendelkező épületre vonatkozó lakásvásárláshoz lehetett igénybe venni a CSOK-ot. 2016. szeptember 16. napját követően viszont emellett már abban az esetben is igényelhető a CSOK, ha igénylés iránti kérelem beadásakor az építési engedély már kiállításra került. Az olyan épület építése esetén pedig, amely bejelentéshez kötött, ott a bejelentés megtörténtét többek között az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal is lehet igazolni. Fontos viszont megjegyezni, hogy folyósításra csak a használatbavételi engedélyt birtokában kerülhet sor. A folyamatban lévő építkezésekkel kapcsolatban a CSOK-módosítást további kedvezménye az, hogy a kérelem benyújtásakor már a megfizetett bekerülési költésekre is igényelhető. 2017. január 1. napját követően viszont a bekerülési költség vonatkozásában szűkülés következik be, és csak az épület készültségi fokának megfelelő, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre lehet a CSOK-ot igénybe venni. Ebből pedig az következik, hogy nem érdemes halogatni az igénylés benyújtását, érdemes azt a lehető legkorábbi építési szakaszban benyújtani, illetve még 2017. január 1. előtt igényelni.
A módosítások következtében a CSOK igénylésének nem lehet akadálya az a körülmény sem, ha a társasház még nem jött lére, mivel a több lakásból álló osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetén, a CSOK-kal érintett lakásra vonatkozóan is igénybe lehet venni a támogatást. Ilyen esetben viszont az igényléshez mellékelni kell egy olyan közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban foglalt használati megállapodást, amelyből ki kell tűnnie annak a körülménynek, hogy a támogatott személynek kizárólagos használati joga áll fenn a támogatással érintett lakáson. További kedvezmény, hogy akár építőközösségi tagként is igényelhető a CSOK. Ilyen esetben az igénylő a felépítendő társasházból az építőközösségi szerződés alapján megállapítható bekerülési költségnek az építőközösségi szerződés szerint tulajdonába kerülő lakásra számított és a közös tulajdonba kerülő épületrészekből őt megillető tulajdoni hányad arányában, az építőközösség nevére kiállított számlák alapján is igényelheti a támogatást. Az építőközösségi tagságot az építőközösségi szerződés benyújtásával kell igazolni.
Nem változik az a feltétel, hogy új lakás építése esetén a támogatott személy és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően 10 évig életvitelszerűen az új lakásban kell, hogy lakjon. Ugyanakkor a módosítás következtében ezen bentlakási kötelezettség alól mentesülnek azon támogatott személy vagy gyermek, aki foglalkoztatásra irányuló jogviszonya következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt. Ez a szabály tehát az olyan igénylőknek illetve azon 25 év alatt gyermekek esetében kedvező, akik fegyveres rendvédelmi szernél vagy lelkészként dolgoznak és a szolgálati lakásban kell lakniuk a munkájuk következtében.
A visszaélések elkerülése végett a módosító kormányrendelet bevezeti azt a korlátozást, hogy igénylő nem rendelkezhet részesedéssel az építtetést végző szervezetben illetve az igénylő nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa ezen szervezet tulajdonosának.
A használt lakás vásárlásához illetve bővítéséhez kapcsolódó CSOK vonatkozásában számos változtatás hasonló, mint az új lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vehető CSOK vonatkozásában fentiekben ismertetett módosítás. A használt lakás vásárlásához illetve bővítéséhez kapcsolódó CSOK vonatkozásában az egyik legmarkánsabb változás, hogy ha a fiatal házaspár a CSOK igénylése előtt, már megelőlegezett lakáscélú állami támogatást kapott – ide értve a megelőlegező kölcsönt is – akkor a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményre akkor köthető támogatási szerződés, ha a korábbi gyermekvállalás teljesült.
A fentiekben ismertetett változások megkönnyítik az új lakások értékesítését, ami kínálati oldalon az ingatlanok piaci értékét is növelni fogja. Kérdéses, hogy a kedvezményesen igénybe felvehető 10 + 10 millió forint az emelkedő piaci árak mellett is elengedő támogatást jelent a családok számára.
