Változnak a jövő évi választásra a választási szabályok

Ha a párt jelöltjeként indult egyéni választókerületi képviselő megbízatása idő előtt szűnik meg és az időközi választás nem tűzhető ki, a mandátumot a párt által a országos listán, illetve a kompenzációs listán szereplő jelöltek közül megnevezett jelölt, ennek hiányában a kompenzációs listán soron következő jelölt szerzi meg.

Releváns jogszabályok: A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

Az önkormányzati választások során a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény olyan jelölési rendszert határoz meg, melyben az egyéni jelöltek, továbbá a vármegyei listák állítása ajánlásgyűjtésen alapul, míg a kompenzációs és a fővárosi kompenzációs listák állítása végeredményben a sikeres egyéni jelöltindításon múlik. (Kompenzációs lista állításához a település egyéni választókerületeinek eddig több mint felében történő jelöltállítás, míg fővárosi lista állításához eddig a fővárosi kerületek több mint felében polgármesterjelölt állítása szükséges.) A módosítás alapján kompenzációs lista (Budapesten fővárosi kompenzációs lista) állítására az a jelölő szervezet jogosult, mely település egyéni választókerületeinek (Budapesten a kerületek) legalább kétharmadában jelöltet állított. A fővárosi kompenzációs listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a fővárosi kompenzációs listán megszerezhető mandátumok száma.

Az időközi választásra vonatkozó változások

Változnak az időközi választás szabályai is, hogy az Országgyűlés és a képviselő-testületek működőképessége biztosított legyen abban az időszakban is, amikor időközi választás kitűzésére már nincs lehetőség. A törvény indoklása kiemeli, hogy a választások előtti egy éves időszakban különösen fontos szempont, hogy a népképviseleti szervekben a választópolgárok akaratának megfelelő testületi összetétel a lehető legkisebb mértékben változzon, így ha a párt (jelölő szervezet) jelöltjeként indult egyéni választókerületi képviselő megbízatása szűnik meg idő előtt és az időközi választás nem tűzhető ki, a mandátumot a jelölő szervezet − közös kompenzációs lista esetén az érintett jelölő szervezetek − által a országos listán, illetve a kompenzációs listán szereplő jelöltek közül megnevezett jelölt, ennek hiányában a kompenzációs listán soron következő jelölt szerzi meg. A jelölő szervezet legkésőbb a mandátum megüresedésétől számított harmincadik napon jelentheti be a Nemzeti Választási Bizottságnál a mandátumot szerző jelöltet.

A 2024. évi általános választást megelőzően választott képviselő mandátumának megszűnése esetén 2023. december 1-jét követően már nem lehet időközi választást tartani, de ha a listán vagy az egyéni listán van még jelölt, akkor a mandátumot 2024. október 1-jéig ki lehet adni a bejelentett, illetve soron következő jelölt számára. A 2024. évi általános választáson megválasztott képviselő mandátumának megszűnése esetén azonban már 2024. október 1-jét megelőzően is lehet időközi választást kitűzni és tartani, annak érdekében, hogy 2024. október 1-jén vagy azt követően minél korábbi időpontban ki lehessen adni a mandátumot. A listán vagy az egyéni listán megüresedett mandátumot is ki lehet adni 2024. október 1-je előtt.

A közös lista állítása esetén valamelyik szervezet kiesése nem szünteti meg a lista állításban részt vevő többi szervezet jogát arra, hogy mandátum-megüresedés esetén megjelölje a mandátumszerzőt a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül. A szervezetek lista fölötti rendelkezési joga akkor szűnik meg, ha a Nemzeti Választási Iroda a listaállításban részt vevő összes szervezetet törölte a jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásából. A lista azonban ebben az esetben sem kerül törlésre, és arról a jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szerezhetnek mandátumot.

A választási eljárást érintő változások

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) lehetővé teszi az elektronikus eszközök igénybevételével történő ügyintézést. Így a névjegyzéki kérelmek elektronikus benyújtására jelenleg kétféle ügyintézési mód is a választópolgárok rendelkezésére áll:

1. a kérelmek egyrészt benyújthatók biztonságos, ügyfélkapus azonosítási mód igénybevételével,

2. másrészt az ügyfélkapuval nem rendelkező választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy néhány személyes adat megadásával valószínűsítsék, hogy a saját nevükben adják be a kérelmet.

Ezek mellett lehetséges levélben, személyesen vagy meghatalmazott útján is benyújtani a kérelmet.

Az elektronikus ügyintézési megoldások széles körű elérhetősége érdekében a Ve. jelenleg lehetővé tette a jogorvoslati kérelmek e-mailben történő benyújtását, továbbá a választási szerv döntésének telefaxon történő kézbesítését is (eddig).

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) célja az elektronikus ügyintézés kiterjesztése, az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése, a technikai fejlesztések jogalapjának biztosítása és az ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus ügyintézésre szorítása. E törvény kiterjed a választási irodákra is, a választási bizottságokra azonban nem.

A 2023. évi XXIV. törvényben foglalt módosítások célja a névjegyzékekkel kapcsolatos kérelmek tekintetében

– az E-ügyintézési tv. és a Ve. összhangjának megteremtése,

– az azonosítás nélküli ügyintézési módok (elektronikus út vagy levél) lehető legszűkebb körre korlátozása,

– az ügyfél-azonosítás kiterjesztése a Központi Azonosítási Ügynök által nyújtott valamennyi azonosítási módra,

– az automatikus döntéshozatal bevezetése, továbbá

– az ügyintézési megoldások és folyamatok optimalizálása.

A kérelmek elsősorban elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően nyújthatók be, emellett megmarad a személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott (a kérelem átadására és a választási szerv döntésének átvételére jogosult meghatalmazott) útján történő ügyintézés lehetősége is. Az azonosítás nélküli benyújtási módok (levélben, illetve elektronikus úton, azonosítás nélkül) szűk körre korlátozódnak (mozgóurna igénylése, névjegyzékbe vétel). A telefaxon történő ügyintézés lehetősége megszűnik. A választási iroda döntését elsősorban tárhelyre küldéssel kell közölni, emellett a választópolgár meghatározhat más kézbesítési módot is (személyes átvétel, e-mail vagy postai út). Lehetővé válik a névjegyzéki ügyekben (amelyek mérlegelést nem igényelnek és a rendelkezésre álló adatok alapján eldönthetők) az automatikus döntéshozatal.

A választási bizottsági határozat esetében is megszűnik a telefaxos kézbesítési lehetőség, továbbá a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében – összhangban a névjegyzéki döntések kézbesítési módjával – lehetővé válik a központi névjegyzékben nyilvántartott értesítési címre kézbesítés. Abban az esetben, ha a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a regisztrációjával kapcsolatban olyan külföldi lakóhelyet ad meg, amely eltér a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott lakóhelyétől (vagy a nyilvántartás nem tartalmazza a külföldi lakóhely címét), akkor a választási szervvel közölt külföldi címet kell a lakóhelyének tekinteni.

Az európai parlamenti választás során az átjelentkezésre irányuló kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon lehet benyújtani. Az átjelentkező választópolgár eddig a határidőig módosíthatja vagy a szavazást megelőző második napon 10 óráig visszavonhatja átjelentkezési kérelmét.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredménye elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Kúria legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított nyolcadik napon dönt.

Az új szabályok a külképviseleti névjegyzék frissítését a választópolgár választókerülete tekintetében a szavazást megelőző hetedik napig teszi lehetővé a korábbi tizenhatodik nap helyett.

A mozgóurna

A módosítás a mozgóurna igénylése tekintetében továbbra is fenntartja a kérelem postai úton, elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton vagy meghatalmazással nem rendelkező kézbesítő útján történő benyújtásának lehetőségét.

A mozgóurna iránti kérelmet

a) a Nemzeti Választási Irodához

aa) elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazást megelőző második nap 10 óráig,

ab) elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton a szavazást megelőző negyedik napig,

b) a helyi választási irodához

ba) elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazás napját megelőző második nap 10 órát követően, a szavazás napján 12 óráig,

bb) levélben a szavazást megelőző negyedik napig,

bc) személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján a szavazást megelőző második nap 10 óráig, vagy

c) az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz a szavazás napján, legkésőbb 12 óráig

ca) kézbesítési meghatalmazott útján vagy

cb) meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítésével

kell benyújtani.

A mozgóurna iránti kérelem levélben, kézbesítési meghatalmazott útján vagy elektronikus azonosítás nélküli benyújtása esetén előfordulhat, hogy a választópolgár által megadott személyes adatok eltérnek a központi névjegyzékben nyilvántartott adatoktól. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az automatikus döntéshozatal feltételei nem teljesülnek, és a helyi választási irodának részdöntést kell hoznia az automatikus döntéshozatali eljárásban. Hasonló a helyzet, ha a mozgóurnát olyan címre kéri a választópolgár, amely nem szerepel a szavazókörök nyilvántartásában.