Más tollával ékeskedni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha volt Schmitt Pál államfő ebül szerzett kisdoktori címének, de legalábbis az abból támadt plágiumbotránynak társadalmi hasznossága, akkor az abban állt, hogy ráirányította a figyelmet a tudományos munkák eredetiségére. Ma már számítógépes programok léteznek a szellemi tolvajlás leleplezésére – de persze sokan ezt is megpróbálják kijátszani. Nézzük, mekkora sikerrel.

„Alulírott, X. Y., a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy Ilyen és ilyen című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és CD-n példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.”

Ilyen, úgynevezett eredetiségi nyilatkozatot kérnek manapság mindazon magyarországi hallgatóktól, akik valamely hazai felsőoktatási intézményben készítenek diplomamunkát. Az elővigyázatosság, illetve a büntetőjogi következményekkel való fenyegetés nem indokolatlan. Ahogy ugyanis világszerte, úgy hazánkban is gyakorta fordul elő, hogy a végzősök mások tollával ékeskedve próbálják maguk mögött tudni tanulmányaikat.

Ez még jobbára csak a lustaság vagy a felkészületlenség számlájára írandó, s a másolt dolgozat sok esetben csupán a diák becsületén ejt foltot, nem pedig a tudományosság egészén. A plagizálás komolyabb, minősített esete, amikor valaki nem pusztán egy átlagos egyetemi vagy főiskolai képzés befejezéséhez kér meg nem engedett segítséget, hanem valamely magasabb, szakmájában rangot, elismerést jelentő fokozat vagy másfajta dicsőség megszerzéséhez tulajdonítja el mások szellemi termékét. Ha ilyen esetre fény derül – miként Schmitt Pál köztársasági elnökkel történt az év elején –, akkor annak az ebül szerzett dolgozattal kivívott tudományos cím láthatja kárát, sőt, az illető nyakába plágiumpert is varrhat a sértett fél.

Plagizátorok paradicsoma

Az internet megjelenése kettős hatással járt az ilyen természetű ügyekre. Mivel korábban a gyanús esetekben nem lehetett akár néhány kattintással utánajárni az eredeti példánynak, a világháló elterjedése előtti korszak a plagizátorok valóságos paradicsoma volt – gondolhatánk. A valóság ezzel szemben az, hogy mivel annak idején jóval kevesebb tudományos munka volt elérhető a hallgatók számára, a szűkösebb ihletforrásból való merítést az oktatók könnyebben le tudták leplezni. Most viszont a virtuális térben milliószámra váltak hozzáférhetővé a világ bármely részén készült dolgozatok úgy a diákok, mint az őket ellenőrző tanárok számára. (Ezekre aztán elegendő ráereszteni a számítógépes fordítóprogramokat, hogy a magyarba történő átültetéssel se kelljen annyit bajlódni, mint korábban.)

A szellemi tolvajlás tettenérésének legkézenfekvőbb módozata a keresőprogramok használata. Korábban gyanús esetekben az oktatók beírták a Google-be és társaiba a szöveg inkriminált részeit, és a számítógép már ki is dobta az ősforrást. És persze minél bonyolultabb, összetettebb, különlegesebb egy szövegrész, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy valakinek a tollából, billentyűzetéből véletlenül ugyanaz a mondat essék ki, mint másnak. Nézzünk erre egy pofonegyszerű példát. Ha azt a közkeletű szóösszetételt írjuk be a keresőbe, hogy „Úgy vélem”, akkor magyar nyelven 601 000 találatot kapunk. Ha úgy folytatjuk a mondatkezdeményt, hogy „Úgy vélem, ez”, akkor 285 000 eredményt dob ki a Google. Az „Úgy vélem, ez gyakran” és „Úgy vélem, ez gyakran megesik” szóösszetételre, illetve mondatra már mindössze egy találatot kapunk – történetesen annak a plágiumról szóló a cikknek a linkjét, ahonnan példánkat merítettük.

Az persze, hogy egy gyanús dolgozat jellegzetes mondatait egyesével pötyögtessük be a keresőbe, meglehetősen kezdetleges eljárás. A plágiumkeresés technológiája mára ennél jóval kifinomultabbá vált. Először külföldön, majd Magyarországon is elterjedtek azok a számítógépes programok, amelyek automatikusan szűrik ki az egyes szövegekből a copy, majd a paste gombok megnyomásával átemelt részeket. Az angolszász világban ezen a területen a Plagiarism.org és a Turnitin.com, idehaza pedig a Kopi Online Plágiumkereső és Információs Portál (www.kopi.sztaki.hu) a legismertebbek. Ezekre a technológiákra szükség is van, hiszen az Independent című angol lap szerint a brit egyetemeken évente 45 ezer diák bukik le csalás miatt.

Kijátszani a szoftvert

A programok először „digitális ujjlenyomatot” vesznek a megvizsgálandó szövegről, majd minden lehetséges egyezésért átvizsgálják az adatbázisukban szereplő korábbi dolgozatokat, illetve az internet egészét. E folyamatban külön említést érdemel a Wikipédia mint számtalan írásmű egyetlen vagy legfontosabb forrása, a programok ezért kifejezetten utaznak arra, hogy megállapítsák, ki mennyit merített a világháló ingyenes enciklopédiájából. (A Turnitin.com pedig több mint 200 millió esszét és dolgozatot tárol adatbázisában, azt egymillió tanár és 10 ezer oktatási intézmény használja a világ 126 országában. A honlap az amerikai egyetemek 90 százalékával szerződéses viszonyban áll, és naponta átlagban 20 ezer dolgozatot ellenőriz, melyek harmadánál felvetődik a plágium gyanúja.) A hazai fejlesztésű Kopi különösen erős abban, hogy tetten érje az idegen nyelvű szövegekből ollózott dolgozatokat. Mindezt úgy teszi, hogy elsőként mondatokra bontja az írást, majd elkészíti az egyes mondatok összes létező helyes és helytelen fordítását. Ennek következtében bárhogy fordította magyarra az eredeti szöveget a „szerző”, a programnak jó esélye van kiszűrni az egyezést.

A plágiumvizsgálat végén eredetiségi nyilatkozatot állítanak ki, melyben meghatározzák, hogy a mű hány százalékban eredeti, és mennyiben merítés más forrásokból. A tiltott merítés megállapítása, illetve az esetleges szankciók kiszabása viszont innentől az egyetem és más, arra hivatott szervek feladata.

Persze a diákokat sem ejtették a fejük lágyára. Egyesek már-már művészi tökélyre fejlesztették azt a készséget, hogyan lehet némely szavak kicserélésével, a sorrend kisebb-nagyobb megbolygatásával, egy-egy önálló mondat beszúrásával és más trükkök százaival eredetinek tűnő dolgozattá varázsolni egy lopott írásművet. Minderre a „plágiumkopók” a szoftverek finomításával válaszoltak, aminek következtében a programok immár akkor is képesek felismerni a lopást, ha az eredeti szöveg számos ponton, akár több mint 50 százalékában megváltozott. Sőt paradox módon minél több forrásból merít valaki – azt remélve, hogy így nehezebb tetten érni a tolvajlást –, annál nagyobb esélye van a lebukásra, ugyanis ez esetben a keresőprogramnak nem csupán egy, hanem két vagy több forrást van lehetősége átvizsgálni. Mindehhez persze hozzá kell tenni: ahhoz, hogy valaki egy diplomamunka forrását ilyen részletességgel átírja, nem kevés időre és energiára van szüksége; ennyi erővel pedig igazán alkothatna valami eredetit is…

Gondolatot lopni

Nem csak az számít plágiumnak, ha valaki eltulajdonítja más mondatait; a gondolatlopás is ebbe a kategóriába tartozik. Sőt a világszerte elterjedt meghatározások szerint minden olyan tett, melynek során mások szellemi termékét – még ha gyökeresen más megfogalmazásban is – a magunkénak tüntetjük fel, plágium. Az persze nem várható el, hogy minden egyes tudományos dolgozat minden egyes mondata önálló és kinyilatkoztatás erejű kutatás végeredménye legyen – az viszont igen, hogy az írás alapjául szolgáló forrásokat a tudományos közlés szabályai szerint megadjuk.

„Minden tudományos írásmű készítésekor alapkövetelmény az áttanulmányozott és felhasznált információforrások pontos azonosítása, elérhetőségének feltüntetése. Ez teszi lehetővé, hogy miközben mások gondolatait vagy tudományos eredményeit ismertetjük, azokat egyben visszakereshetővé is tesszük a minősítő szakemberek és az érdeklődő olvasók számára. Ugyanakkor a szakdolgozat-készítés folyamatában is bizonyítani tudjuk, hogy megismertük választott témánk teljes szakirodalmát, tudományos munkánk előzményeit”– olvasható például a Semmelweis Egyetem vonatkozó szabályzatában.

Ennek megfelelően plágium, ha egy tudományos munkában hivatkozás nélkül használjuk mások mondatait vagy gondolatait, akár szó szerint tesszük ezt, akár tartalmi idézésről van szó, de az is elítélendő, ha dolgozatun túlnyomó részét, adjuk meg bár a forrást mégoly kínos precizitással, más forrásból merítettük. Vagyis hiába tüntette fel Schmitt Pál, hogy dolgozatához felhasználta bolgár kollégája korábbi írását, az elsöprő mértékű szövegegyezés így is a kisdoktori címébe – sőt államfői tisztségébe – került.

 

 

Mamutcsontok Heves megyében

Egy fiatal mamut csontvázának 20 százaléka került elő a Heves megyei Feldebrő határában. A lelet különlegességét az egy egyedtől származó nagyszámú csont jelenti; szintén ritka, hogy eredeti helyén, nem pedig szélfútta löszös üledékben, vagy folyóvízhordalékban lelnek őslénymaradványokat.

A csontokat ősemberek rakták egy halomba, vagyis vagy elejtették a fiatal állatot, vagy a tetemet fogyasztották el; az emberi kéz jelenlétét pattintott kőeszköz-szilánkok is bizonyítják. A lelet legalább 16-18 ezer, legfeljebb 60 ezer éves. Közelebbit azért nem tudnak mondani, mert nem került elő az állat koponya-, illetve állkapocscsontja. Ugyanis a fogak vizsgálata szükséges a kormeghatározáshoz.

Magyarország területéről 14-15 ezer éve tűntek el a mamutok; a földrészen 8-9 ezer éve pusztultak ki, az utolsó elzárt populációk pedig 3700 éve tűntek el a Földről. Kihalásukat a jégkorszak végével felmelegedő klíma hatására összezsugorodó élőhely okozta.

Magyarországon egyébként három mamutcsontváz tekinthető meg: egy kifejlett példány Gyöngyösön, egy felnőtt és egy borjú pedig Zircen. A budapesti Természettudományi Múzeumban is látható volt egy csontváz a Jégkorszak kiállítás keretében.

www.ma.hu

 

Robotolvasók segíthetik a tanárokat

Különleges módon próbálják tehermentesíteni a középiskolai tanárokat az Egyesült Államokban: a jövőben robotolvasók segíthetnek nekik a diákok fogalmazásainak értékelésében. A számítógépes osztályozás ötlete az 1960-as években merült fel először, ám az akkori technológia még nem állt készen a feladatra. Az 1990-es évek végén azonban számos tankönyv, illetve tesztelő vállalat karolta fel a módszert, noha az amerikai tanárok többsége nem rajong a gondolatért, hogy gépek kezébe adja a diákok munkáit.

A Hewlett versenye ezen a hozzáálláson szeretne változtatni azáltal, hogy bebizonyítja: a számítógépek éppen olyan éles szemmel képesek osztályozni, mint a tanárok, csupán gyorsabban. Thomas Jehn, a Harvard Egyetem írásprogramjának vezetője korántsem ilyen biztos a módszer sikerében. Szerint a legjobb módja annak, hogy egy diák megtanuljon jól írni, az, ha hagyják őt megbirkózni a gondolataival.

Még a robotolvasók támogatói is elismerik a módszer korlátait. A kizárólag kulcsszavakra összpontosító programoknak például túl lehet járni az eszén, ha az ember csak „bedobálja” a kifejezéseket, amelyeket a gép keres. A számítógépek nem díjazzák a költői stílust, sokkal inkább az alapvető gondolatok hatékony kifejezését mérik.

MTI

 

Megmentenék Pompejit

Megakadályozná Pompeji antik emlékeinek második pusztulását az olasz kormány, melynek feje, Mario Monti miniszterelnök négy évre szóló tervet mutatott be az enyészettől fenyegetett Nápoly közeli régészeti helyszín restaurálására. Az Európai Unió pénzügyi támogatásáról biztosította az olasz kormányt, így a munkálatok hamarosan megkezdődhetnek.

Pompejire a Vezúv kitörése mért csapást Kr. e. 79-ben. Az antikvitás egyik leghíresebb emlékhelye az utóbbi években újra és újra a lapok címlapján szerepelt, hol a vele kapcsolatos visszaélések, hol az omladozó romok miatt. A római kulturális minisztérium tájékoztatása szerint a helyszín megmentésére 105 millió eurót kell elkülöníteni, ebből 41,8 milliót ad Brüsszel, 63,2 milliót a Monti-kormány. „Százszázalékos átláthatóság és törvényesség” – ígérte a kormány a munkálatokkal kapcsolatban. Ez azt is jelenti, hogy a nápolyi maffiát távol tartják a megbízásoktól. A terv legfőbb célja megóvni a veszélyben forgó pompeji romokat, melyekhez évente látogatók milliói zarándokolnak el. Emellett javítani akarnak a turistákat fogadó szolgáltatásokon és a terület őrzésén is.

www.mult-kor.hu

---