A Bizottság vizsgálja a lengyel alkotmánybíróság uniós jogról szóló döntését

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen, gyors választ ígért a lengyel legfelsőbb bíróság döntésére, amelyben elutasította az uniós jog elsőbbségét, ami feszültséget idézett elő Brüsszel és Varsó kapcsolatában.

Ursula von der Leyent mélyen aggasztja a lengyel alkotmánybíróság csütörtöki döntése, amely arra a következtetésre jutott, hogy az uniós jog alapelvei összeegyeztethetetlenek Lengyelország alkotmányával.

„Utasítottam a Bizottság szolgálatait, hogy alaposan és gyorsan elemezzék a döntést. Ennek alapján döntünk majd a további lépésekről ” – fogalmazott az üggyel kapcsolatos első nyilatkozatában.

Sem Von der Leyen, sem tisztviselői nem közöltek további részleteket. „Az a megfogalmazás, hogy ” gyors „, nem köt minket bizonyos időkerethez” – mondta a Bizottság legfőbb szóvivője, Eric Mamer.

„A késedelem nélkül azt jelenti, hogy megvizsgáljuk ezt az ítéletet, és az elemzéshez szükséges idő nyilvánvalóan az ítélet összetettségétől és a számunkra gyakorolt ​​következményeitől függ.” Míg az Európai Bizottság jogi vitában áll a német alkotmánybírósággal az uniós jog miatt, a legutóbbi lengyel döntést Brüsszel sokkal súlyosabbnak tartja.

A lengyel bírák elutasították az uniós jogi elsőbbségének alapelvét – a blokk jogrendjének egyik alappillérét, amelyet minden tagállam aláírt a csatlakozási megállapodásban. A lengyel ítélet elutasítja az uniós szerződések jelentős cikkeit, többek között azt, hogy a tagállamok „megfelelő intézkedéseket” tesznek az uniós jog szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében.

Politikusok és jogtudósok a lépést „jogi Polexit” -nak minősítették, amely veszélyezteti Lengyelország uniós forrásokhoz való hozzáférését, valamint nagyrészt EU-párti lakosságának és vállalkozásainak jogait.

Franciaország európaügyi minisztere, Clément Beaune szerint a helyzet nagyon súlyos. „Fennáll a de facto kilépés veszélye” – fogalmazott a BFM-TV műsorában, hozzátéve, hogy nem szeretné, ha Lengyelország elhagyná az EU-t. „Ez nem technikai vagy jogi kérdés. Ez egy erősen politikai téma, amely kiegészíti az EU ellen irányuló provokációk hosszú sorát ” – tette hozzá.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt mondta a lengyel kormánynak, hogy a tűzzel játszik. „Az európai jog elsőbbsége elengedhetetlen Európa integrációjához és az európai együttéléshez. Ha ezt az elvet megszegik, Európa, ahogyan ismerjük, a Római Szerződésekkel felépítve megszűnik létezni. ”

A lengyel kormány azzal igyekezett csillapítani a válságot, hogy az uniós jog elsőbbségének elutasítása nem érinti az EU hatáskörébe tartozó területeket, például a versenyjogot és a kereskedelmet. A politikai ellentmondást azonban továbbra is fennáll, mivel az döntéshozatalt Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki kezdeményezte, aki azzal érvelt, hogy Lengyelország 2004 óta tartó uniós tagsága nem biztosítja az uniós jog elsőbbségét.

A brüsszeli tisztségviselők tanácstalanok, mert a lengyelek nem partnerek az egyeztetésekben és a két fél számos kérdésben nem ért egyet a jogállamiságtól az LMBTQ+ -jogokig és a Belaruszból érkező menedékkérők lengyelországi kezeléséig. Az uniós tisztviselők úgy gondolják, hogy Morawiecki egy sarokba szorította magát, ahonnan nincs könnyű kiút az unió követelései és pártja keményvonalasainak való megfelelés miatt.

Az ítélet a legújabb fordulat a Brüsszel és Varsó közötti konfliktusban, amely nem sokkal azután kezdődött, hogy 2015 -ben a lengyel Jog és Igazságosság párt hatalomra került. A kormánypárt gyorsan változtatásokat vezetett be jogrendszerben, amely fokozta a kormány ellenőrzését a bírák felett, amelyet széles körben a függetlenségük gyengülésének tartanak.

A legutóbbi konfliktus tovább növeli a brüsszeli dilemmát azzal kapcsolatban, hogy jóváhagyják-e az 58 milliárd eurós koronavírus-helyreállítási tervet Lengyelország számára.

Az uniós hatóságok szinte minden tagállam tervét jóváhagyták, de a Magyarországra és Lengyelországra vonatkozó döntések elakadtak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.

Eric Mamer szerint a bizottság nem tervezi felfüggeszteni a munkát Lengyelország helyreállítási tervének értékelésénél. „El fogjuk végezni az alkotmánybíróság döntésének elemzését, de a többi feladat, amelyet a Bizottságnak el kell végeznie addig is folytatódik” – fogalmazott újságíróknak.

Az uniós tisztviselők várhatóan még ebben a hónapban jóváhagyják a Lengyelországnak szánt pénzeszközöket, az igazságügyi reform feltételeitől függően.

A legutóbbi bírósági ítélet azonban megnehezíti ezt a célt: egyes képviselők a Varsóba irányuló összes uniós pénz befagyasztását kérik, amint az ítélet jogerőre emelkedik, mivel aggódnak amiatt, hogy nincsenek független bíróságok a pénz megfelelő elköltésének biztosítására. Az EP -képviselők azt is sürgetik, hogy von der Leyen indítson eljárást Lengyelországgal szemben az Európai Bíróság előtt az ítélet miatt.

„A Szerződések őreként az Európai Bizottságnak nincs más választása, mint jogi eljárást kezdeményezni” – fogalmazott Malik Azmani, a centrista Renew csoport holland alelnöke. Szerinte Von der Leyennek „el kell jönnie az Európai Parlamentbe elmagyarázni a következő lépéseket”.

(theguardian.com)

---