A homofób kommentelés akár büntetőjogi eszközökkel is üldözhető

A kérelmező egy közéleti vita során egy online cikkhez homofób hozzászólást fűzött. Az izlandi bíróság jogerősen pénzbüntetésre ítélte, amely során mérlegelte a szükséges szempontokat, így az elítélés nem sértette az Egyezményt – állapította meg az EJEB.


A cikk a Strasbourgi Figyelő blogon jelent meg.

Az alapügy

2015-ben az izlandi Hafnarfjörður város helyi önkormányzata elfogadott egy kezdeményezést, amely egyrészt bővítette a homoszexuális, meleg, biszexuális és transznemű (LGBT) emberek számára az elemi- és középiskolákban elérhető lelki gondozást, másrészről a témával kapcsolatos oktatásra is nagyobb hangsúlyt helyezett. A kérdésről heves közéleti vita alakult ki. A kérelmező egy, a témával foglalkozó cikkhez fűzött online hozzászólásában a jelenséget trágár stílusban undorítónak, szexuális devianciának minősítette, amit nem kell magyarázni senkinek. A kommentelő szerint e deviáns, állatok módjára közösülő emberek maradjanak otthon, a gyermekeket nem szabadna kitenni annak, hogy a jelenséggel találkozzanak.

Az iskolákat érintő program végrehajtásában is szerephez jutó LGBT egyesület a hozzászólásokkal kapcsolatban feljelentést tett az izlandi büntetőtörvény azon szakaszára hivatkozva, amely tiltja a valamely védett tulajdonság (így szexuális irányultság vagy nemi identitás) miatt emberek nyilvános fenyegetését, lealacsonyítását és megszégyenítését.

A vádemelést követően az elsőfokú bíróság felmentette a kérelmezőt. Értékelése szerint a kérelmező a véleménynyilvánítás szabadsága által védett kijelentést tett, amely nem érte el a büntetőtörvényi tilalom megsértéséhez szükséges durvaságot, továbbá a kérelmező szándéka sem terjedt ki a bűncselekmény elkövetésére.

A fellebbezés folytán eljáró Izlandi Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította a kérelmező felelősségét, és 300.000 forintnak megfelelő összegű pénzbüntetést szabott ki. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy a büntetőszabály a Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről Szóló Egyezmény (ICERD) Izland általi ratifikálásához köthető jogi reform keretében került be a büntetőtörvénybe, figyelemmel az interneten terjedő gyűlöletbeszéd visszaszorítását célzó törekvésekre és ajánlásokra is. A csúcsbíróság rögzítette, hogy a kérelmezőt az izlandi alkotmány és az Egyezmény alapján is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, ennek azonban korlátját képezi többek között más emberek magánélethez való joga és a szexuális orientáción és identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni védelem is. A kérelmező által használt kifejezésekkel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy azok régebben talán elfogadhatónak minősültek, mára azonban egyértelműen előítélettel teli és becsületsértő az alkalmazásuk. A kérelmező a hozzászólást is szándékosan tette közzé nyilvánosan, így a fellebbviteli fórum a tudati oldal hiányára alapított felmentési okot is megalapozatlannak értékelte.

A kérelmező az ítélet ellen a Bírósághoz fordult. Kérelme szerint a büntetés sértette az Egyezmény 10. cikkében garantált véleménynyilvánítás szabadságához való jogát és a 14. cikkben rögzített diszkriminációtilalommal is szembe ment, mert más véleményekhez képest az ő álláspontjának kifejezésére szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Az EJEB döntése

Az EJEB gyakorlata a gyűlöletbeszéd két kategóriáját különbözteti meg. A nagykamarai Perinçek-ügy alapján a súlyosabb kategóriába azok a kijelentések tartoznak, amelyek erőszak szítására vagy gyűlölet felkorbácsolására alkalmasak. Az ilyen kommunikáció veszélyezteti az Egyezményben biztosított jogokat. Az ebbe a kategóriába tartozó gyűlöletbeszédet az Egyezményben biztosított jogokkal való visszaélést tiltó 17. cikk alapján az Egyezmény (és így a 10. cikk) védelmére érdemtelennek minősíti. E küszöböt azonban az EJEB magasan húzza meg. A jelen ügyben, bár a kérelmező kijelentései kétségtelenül előítéletekkel terheltek voltak, a Kamara úgy ítélte meg, hogy az érintett hozzászólások nem tartoznak a gyűlöletbeszéd legsúlyosabb kategóriájába, ezért az ügyben a 17. cikk nem alkalmazható.

A gyűlöletbeszéd másik kategóriájába a valamely védett tulajdonságú közösséghez tartozás miatti kirekesztő, lealacsonyító és becsületsértő kijelentések tartoznak, amelyek azonban erőszakra vagy gyűlölet szítására közvetlenül nem alkalmasak. Ezek a véleménynyilvánítási jog körébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a 10. cikk védelme kiterjed rájuk, azaz bármilyen korlátozás csak jogszabály alapján, az Egyezményben felsorolt okokból fogadható egy demokratikus társadalomban szükséges (azaz a védendő konkurens jogokkal arányos) mértékben. A gyűlöletbeszéd elleni fellépés igénye azonban olyan legitim cél, ami az e kategóriába tartozó kommunikációval szemben szélesebb körben enged teret az állami korlátozásnak. Az Egyezménynek való megfelelést az EJEB az adott ügy összes körülménye alapján állapítja meg, figyelembe véve a közlés tartalmát és a közzététel módját.

A jelen ügyben az EJEB úgy ítélte meg, hogy az izlandi Legfelsőbb Bíróság valamennyi releváns szempontot figyelembe vett, nem rekesztette ki a kérelmező hozzászólásait a véleménynyilvánításhoz való jog védelme alól. Mások, így a hozzászólásokkal érintettek jogainak védelme az Egyezmény 10. cikke alapján is legitim alapja a korlátozásnak, amit a magánéletet is védő 8. cikk is megerősít. A hozzászólások értékelése során az izlandi fellebbviteli fórum arra jutott, hogy azok “komolyak, kirívóan sértőek és előítéletekkel terheltek” voltak. A szankció mértékét is figyelembe véve az EJEB arra jutott, hogy a hazai bíróság a vizsgált szempontokat releváns érvek súlyozásával tette mérlegre. Erre tekintettel nem látta szükségesnek a döntés felülbírálatát és egyhangú döntéssel mellőzte az egyezménysértés megállapítását.

A kérelmezőnek a hozzászólása véleménytartalmára tekintettel történt hátrányos megkülönböztetésre alapított panaszát a Bíróság nyilvánvalóan alaptalannak minősítette.

(ejeb.atlatszo.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Véleménynyilvánítás szabadsága az újságírás tükrében
2021. június 17.

Véleménynyilvánítás szabadsága az újságírás tükrében

A médiaért és az információs társadalomért felelős európai miniszterek megállapodtak abban, hogy számos intézkedést hajtanak végre a szólásszabadság legsürgetőbb kihívásainak kezelése érdekében, ideértve az újságírók biztonságának növelését, a mesterséges intelligencia (AI) és a digitalizáció hatásának szabályozását a médiában és az információs környezetben a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban.

Kórházi dolgozóknak kötelező a vakcina?
2021. június 17.

Kórházi dolgozóknak kötelező a vakcina?

A texasi szövetségi bíróság elutasította annak a 117 kórházi dolgozónak a keresetét, akik beperelték a Houston Methodist Kórházat, mert minden alkalmazottja számára kötelezővé tette a koronavírus elleni védőoltást.

Az Európai Unió Tanácsa az igazságszolgáltatás digitalizációjáról
2021. június 17.

Az Európai Unió Tanácsa az igazságszolgáltatás digitalizációjáról

„A Tanács ma jóváhagyta az e-CODEX-rendszerről szóló rendeletre vonatkozó általános megközelítést. E rendszer fő célja, hogy javítsa az illetékes igazságügyi hatóságok közötti, határokon átnyúló kommunikáció hatékonyságát, és megkönnyítse a polgárok és a vállalkozások számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

Interferenciák az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatban
2021. június 15.

Interferenciák az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatban

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Európai Jog – Az Európai Unió közjoga című kötet bemutatja az Unió közjogának alapvető kérdéseit, intézményeit, jogalkotását, ezek szervező elveit; ismerteti a legújabb uniós jogi fejleményeket, a megvalósítandó célkitűzéseket és alapértékeket, az uniós polgárság és az alapjogvédelem legfrissebb történéseit.