A nyomozás érdekei fontosabban a nyilvánosságnál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A San Franciscó-i szövetségi fellebbviteli bíróság elutasította annak a határozatnak a visszavonását, amely alapján a Facebook nem volt köteles lehetővé tenni azon felhasználóinak lehallgatását, akiket bűncselekménnyel gyanúsítanak.


Az USA 9. körzetének fellebbviteli bíróságán a három hivatásos bíróból álló testület elutasította az Amerikai Civil Liberties Union és az Electronic Frontier Foundation, valamint több más szervezet azon keresetét, amelyben kérték, hogy a fellebbviteli bíróság kötelezze az elsőfokú bíróságot határozatának nyilvánosságra hozására.

A polgári szabadságjogok képviselőcsoportjai azzal érveltek, hogy bár a lehallgatási kérelmek általában titkosak, de a bírói ítéletek szinte mindig nyilvánosak. Érvelésük szerint a techcégeknek is tudniuk kell, hogy meddig mehetnek el az amerikai hatóságok, hogy kényszerítsék őket a felhasználók megfigyelésére.

A részletek egyelőre tisztázatlanok, de a Reuters már 2018-ban megszellőztette, hogy a megfigyelési törvényt, amely előírja, például a telefonszolgáltatóknak, hogy tegyék lehetővé a rendőrségnek a hívások lehallgatásában, a Facebookra is ki akarják terjeszteni és erre hivatkozással meg akarják szüntetni a Messenger hanghívások végpontok közötti titkosítását.

Az ügyészek egy korábbi perben azzal érveltek, hogy a Facebook megsérti a bíróságot, amikor nem teszi lehetővé a lehallgatásokat, de az ügyben eljáró bíró nem értett egyet ezzel az érveléssel és elutasította a keresetet. A bíró az ítélet indokolását nem hozta nyilvánosságra, de a fellebbviteli bíróság most hatályában fenntartotta ezt a határozatot.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma megpróbálta titokban tartani a véleményt, azzal érvelve, hogy néhány jelenleg is folyó bűnügyi nyomozás érdekeit sértheti a nyilvánosságra hozatal.

A fellebbviteli bíróság szerint nem lehet az ügyben felmerültekhez hasonló dokumentumok általánosan nyilvánosságra hozni, mivel nyomosabb érvek szólnak a nyomozási érdekek védelme mellett.

“Megtagadjuk annak fontolását, hogy a jog biztosítja-e a dokumentumokhoz való hozzáférés lehetőségét, mivel a hozzáféréshez fűződő érdekek kisebbek, mint a folyamatban lévő nyomozások titkosságának fenntartására irányuló kényszerítő kormányzati érdek.” írták a bírák. A véleményt hivatalosan „nem tették közzé”, vagyis a jövőbeni ítéleteknél nem lehet majd rá hivatkozni.

(reuters.com)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Minden olasz munkavállalónak védettnek kell lennie

Az olasz kormány csütörtökön fogadta el a világ legszigorúbb koronavírus-elleni intézkedéseit, amely minden munkavállaló számára kötelezővé teszi a koronavírus elleni védettség igazolását, a negatív tesztet vagy a fertőzésből való gyógyulást.