A felmondás indoklása, avagy „eltérő bánásmód” a munka világában
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
A reptéri üzemanyaghiány esetén nem jár kártérítés a légiutasoknak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EUB szerint a reptéri üzemanyag-ellátásban felmerülő probléma esetén a légitársaság mentesülhet a kártérítési felelősség alól.
GC, KU és OP a SATA International által üzemeltetett járatokra vásároltak jegyet az Azori -szigetek és Lisszabon közötti viszonylatra.
A légitársaság szerint az S4321. sz. járat késését és az S4142. sz. járat törlését a lisszaboni repülőtér üzemanyag‑ellátó‑rendszerének hirtelen és előre nem látható zavara idézte elő.
E zavar, amely e repülőtér platformja valamennyi légiforgalmi műveletének átszervezését eredményezte, szükségessé tette, hogy a közeli repülőterek üzemanyagraktárait vegyék igénybe.
GC,KU és OP keresetet indítottak a Tribunal Judicial da Comarca dos Açores (Juízo Local Cível de Ponta Delgada – Juiz 4) (az Azori‑szigetek kerületi bírósága, Ponta Delgada‑i polgári tanács – 4. sz. bíróság, Portugália) előtt. E bíróság arra keresi a választ, hogy e zavar a 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett olyan „rendkívüli körülménynek” minősül‑e, amely lehetővé teszi a SATA International számára, hogy mentesüljön a felelősség alól.
Az EUB döntése
Az EUB a „rendkívüli körülmények” 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a „belső” eredetű eseményeket meg kell különböztetni azoktól az eseményektől, amelyek eredete „kívül” áll az üzemeltető légi fuvarozón (2021. március 23‑i Airhelp ítélet, EU:C:2021:226, 39. pont). Így e fogalom alá tartoznak ilyen „külső” események felmerülése címén a légi fuvarozó tevékenysége és külső, a gyakorlatban többé‑kevésbé gyakori körülmények folytán létrejött események, amelyekre a légi fuvarozó nincs befolyással, mert e körülmények természeti tényezőből vagy harmadik személyek, például egy másik légi fuvarozó vagy a légi közlekedési, illetve repülőtéri tevékenység területén működő másik köz‑ vagy magánjogi szereplő részéről felmerülő tényezőből erednek (lásd ebben az értelemben: 2021. március 23‑i Airhelp ítélet, EU:C:2021:226, 40. és 41. pont).
Mivel az üzemanyag elengedhetetlen az utasok légi úton történő szállításához, az üzemanyag‑ellátási műveletek főszabály szerint a légi fuvarozók rendes tevékenységi körébe tartoznak. Így az érintett légi fuvarozó személyzetével együttműködve végzett üzemanyag‑ellátási művelet során felmerülő műszaki probléma valószínűleg a rendes tevékenységeinek körébe tartozó eseménynek minősül (lásd analógia útján: 2019. április 4‑i Germanwings ítélet, C‑501/17, EU:C:2019:288, 30. pont)
Ezzel szemben, ha ez az üzemanyag‑ellátási probléma azon ellátó rendszer általános zavarából ered, amelynek megszervezését a repülőtér végzi, meg kell különböztetni a jelen ítélet előző pontjában említett esetet, mivel az ilyen esemény nem tekinthető olyan műszaki problémának, amelyet jellegénél fogva egyetlen légi járműre korlátozódik. Az említett üzemanyag‑ellátási probléma ezért nem tekinthető a törölt vagy késedelmes járatot üzemeltető légi jármű működéséhez szorosan kapcsolódónak (lásd analógia útján: 2019. június 26‑i Moens ítélet, C‑159/18, EU:C:2019:535, 18. pont). Következésképpen ez az esemény jellegénél vagy eredeténél fogva nem minősülhet az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozó eseménynek.