Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kritikusok szerint az angliai és walesi büntető igazságszolgáltatási rendszer három nagyobb veszélynek van kitéve. Az egyik a védőügyvédek hiánya, a másik a pénzügyi források hiánya, mivel a kormányzati támogatást visszavágták, illetve a koronavírus-járvány miatt a tárgyalásokat tömegesen el kellett halasztani.
A bírák akár 2022-ig is elhalasztották a tárgyalásokat, és egyes bírák elutasítják a gyanúsítottak előzetes letartóztatásba helyezését, ha az eljárási határidőket újból átlépik, és nehezedik az Igazságügyi Minisztérium is nyomást gyakorolt a bíróságokra, hogy nyissanak meg újabb tárgyalótermeket, amelyek biztonságosan működtethetők a válság idején.
Még a koronavírus járvány kitörése előtt a jogi segítségnyújtás díjait nem emelték, ekkor a Law Society figyelmeztetést adott ki, hogy a védőügyvédek hamarosan „eltűnhetnek” Anglia és Wales egyes részeiről. Egyre nőtt azoknak a vádlottaknak a száma, akiknek saját magukat kell képviselniük – mivel a költségmentesség esetén az ügyvédek óradíját évek óta nem emelték.
A védőhiány az is növeli az ügyészség – a közelmúltban több forrást kapott ahhoz, hogy tapasztalt büntetőjogászokat vegyen fel.
A karantén következtében néhány ügyvédnek állami segítséget kellett nyújtani, mivel a bíróságok az egész országban bezártak. A pénzügyi támogatás azonban októbertől már nem jár.
A pénzügyi nyomás fokozódott, amikor a Jogsegély Szolgálat (Legal Aid Agency) a cashflow védelme érdekében csökkentette a büntetőjogi irodáknak szánt „havi kifizetéseket”. Ezen kívül a túlszámlázások miatt a Szolgálat szintén csökkentette a kifizetéseket.
Simon Davis, a Law Society elnöke elmondta: „A koronavírus egy olyan szakmát, amely már a világjárvány előtt is veszélyesen alulfinanszírozott volt – a védőügyvédek irodái riasztó ütemben tűntek el – még rosszabb helyzetbe hozta.
„Úgy gondoljuk, hogy nem helyénvaló drasztikusan csökkenteni a kirendelt védők szokásos havi díjazását akkor, amikor sok bűnügyi jogsegéllyel foglalkozó iroda küzd a túlélésért, és a védőügyvédekre minden eddiginél nagyobb szükség van, mert a büntetőügyek egyre csak halmozódnak.
„Az ilyen csökkentések csak elbocsátásokhoz és irodák bezárásához vezetnek. Kormányzati támogatás nélkül előfordulhat, hogy a jövőben nem lesz védő, ha az igazságszolgáltatásban való részvételére szükség lenne, így az áldozatok nyugtalanok, a vádlottakat pedig akár a tisztességes eljáráshoz való joguktól is megfoszthatják. ”
Ian Kelcey, bristoli ügyvéd, aki a Law Society büntetőjogi bizottságának társelnöke, kijelentette: „Fennáll annak a veszélye, hogy az ügyvédeket elbocsátják, mert éppen nincs munka.”
Szerinte az elbocsátások és az idősebb ügyvédek nyugdíjba vonulása „komoly problémát okozhat a kormány számára [ha nincs, megfelelő védelem a vádlottak számára]. Az ügyészség több jogászt is felvett, akik a [rendes fizetés] biztonságát választották. ”
A munkahelyek elvesztése a rengeteg befejezetlen büntetőügy közepette paradoxnak tűnhet, de az mégis az egyre növekvő ügyhátralékkal magyarázható.
Márciusban az angliai és wales-i bíróságokon 40.000 ügy volt folyamatban. Július végére ez a szám 43.676-ra emelkedett. A járásbíróságok- és törvényszékek ügyterhe mára elérte az 560.000 esetet.
Az ügyek felhalmozódása még a koronavírus előtt kezdődött. Az elmúlt években a kiadások csökkentése érdekében korlátozták a bírák tárgyalási napjainak számát, amely lelassította a büntető igazságszolgáltatás ütemét.
Az ügyhátralék kezelése érdekében néhány volt bíró és ügyvéd esküdtszék nélküli tárgyalásokat kért, mint például az észak-írországi Diplock bírósága a társadalmi távolságtartás okozta nehézségek leküzdése érdekében.
Az Igazságügyi Minisztériumnak lehetősége lenne, hogy kisebb esküdtszékeket állítson fel, vagy egy bírót jelöljön ki a tárgyalásra ott, ahol eddig két bíró volt.
Ehelyett a tárgyalótermek újranyitásának felgyorsítását tervezik plexi válaszfalakkal, hogy az esküdteket elkülönítsék. A 2 méteres, fizikai távolságtartási szabályt enyhítették „1 méter pluszra”. A bírósági parkolókban portaszolgálat bevezetését tervezik.
A Liverpoolban tesztelt hosszabb nyitvatartást kiterjeszthetik más bíróságokra is, illetve 10 sürgősségi bíróságot hozhatnak létre új, elkülönített helyiségekben.
A legnagyobb probléma az, hogy a tárgyalások már 2022 júliusáig feltorlódtak.
A hónap elején a woolwichi járásbíróságának bírája nem hosszabbította meg harmadszor a vádlott letartóztatását kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt, inkább óvadék ellenében szabadlábra helyezte a vádlottat.
Keith Raynor bíró elmondta: „Az ügyek késedelmét, amelyet a bíróságok tapasztalnak, nem fogják enyhíteni az Igazságügyi Minisztérium bírósági szolgálatának jelenlegi lépései.”
Az ügyvédi kamarákat képviselő Bűnügyi Ügyvédi Kamara figyelmeztetett: „Most a jogállamiság alapelveinek kell érvényesülnie, így biztosítjuk, hogy az embereket ne tartsák korlátlan ideig fogva tárgyalás nélkül” – jelentette ki a szóvivő.
David Lammy, a Munkáspárt igazságügyi vezetője elmondta: „A válság első napja óta egyértelmű, hogy a kormánynak sürgősen cselekednie kell a bíróságok összeomlásának megakadályozása érdekében.
„Az igazságszolgáltatási rendszert már a világjárvány előtt is nehéz helyzetbe sodorta a toryk tízéves munkássága, a bíróságok bezárásától kezdve és az az tárgyalási napok csökkentéséig. Az Igazságügyi Minisztérium nem képes megfelelően kezelni azokat a problémákat, amelyek egy generáció időtartama alatt csak egyszer jelentkeznek, így figyelmen kívül hagyják a bírák visszajelzéseit, működésképtelenné teszik a jogsegélyszolgálatokat és ígéretük ellenére nem biztosítják a veszélyhelyzet alatt a bírósági tárgyalótermek működését.
Az Igazságügyi Minisztérium válaszában kifejtette, hogy „a bírósági épületek 90%-a működik és igyekszünk még több helyiséget hadrendbe állítani, hogy olyan gyorsan tudjuk tárgyalni az ügyeket, ahogy csak lehetséges. A tárgyalási időpontok legtöbbször csak tervek, gyakran azonban előre is lehet hozni egyes tárgyalásokat.
„A letartóztatások meghosszabbítására vonatkozó döntés a független bírák feladata, akik megvizsgálják az ügyek egyedi körülményeit, figyelembe véve a letartóztatásban töltött időt és a bűncselekmények súlyát.”
