Brit kezdeményezés az üldözött török ügyvédekért

„Az őrizetbe vettek közül sokan kínzásoknak, magánzárkában zárásnak, valamint az egészségügyi ellátások és jogi segítség megtagadásának vannak kitéve. Néhányan meg is haltak a letartóztatásuk ideje alatt”- közölte a jogvédő szervezet.


A brit tüntetők az Egyesült Királyság Magnyickij ügyben az USA által alkalmazott emberi jogi szankciók alkalmazását sürgetik a török ügyészek és tisztviselők ellen, akik felelőssé tehetők a török ügyvédek ezreinek letartóztatásáért és bebörtönzéséért.

A Magnitsky törvényt az USA Kongresszusa Barack Obama amerikai elnök kezdeményezésére hozta meg 2012-ben. A törvény szankcióval sújtotta azon orosz tisztiviselőket, akik felelőssé tehetők Szergej Magnyickij orosz ügyvéd 2009-ben a börtönben bekövetkezett halálért. (szerk.)

A Letartóztatott Ügyvédekért szervezet (Arrested Lawyers Intiative, ALI) szervezői bizonyítékokat gyűjtenek a török ​​börtönökben fogva tartott bírák és ügyvédek állítólagos kínzásáról és bántalmazásáról.

Az ALI szerint a 2016-os elbukott kormányellenes puccs óta Törökországban az ügyvédi kamarák és bíróságok azon vezetői ellen, akik nem voltak hajlandók kiállni a kormány mellett, „bűnügyi nyomozást indítottak különböző vádak alapján és letartóztatásba helyezték őket”.
A szervezet szerint legalább 1500 ügyvéd ellen indítottak eljárást, további 600-an tárgyalásra várnak, 441 ügyvédet pedig összesen 2278 év börtönbüntetésre ítéltek.

„Az őrizetbe vettek közül sokan kínzásoknak, magánzárkában zárásnak, valamint az egészségügyi ellátások és jogi segítség megtagadásának vannak kitéve. Néhányan meg is haltak a letartóztatásuk ideje alatt”- közölte a szervezet.

Két ügyvéd, Kevin Dent QC és Michael Polak előterjesztést nyújt be a Külügyminisztériumhoz abban a reményben, hogy elérik az Egyesült Királyság idén érvénybe lépett globális jogi szankcióinak bevetését Törökországgal szemben.

Az Egyesült Királyság globális emberi jogi szankciói bünteti azokat, akik súlyos jogsértések külföldön való elkövetésével gyanúsíthatók, még akkor is, ha azokat saját állampolgáraikkal szemben követik el.

Idén júliusban az Egyesült Királyság külügyminisztere, Dominic Raab bejelentette az első „Magnyickij-féle” szankciókat 49 olyan személy és szervezet ellen, amelyek „az emberi jogok egyik legsúlyosabb megsértésével” gyanúsíthatók.

Az a kérés, hogy a szankciókat az egyik NATO-tagország tisztviselőivel szemben alkalmazzák, már egy sokkal összetettebb diplomáciai kihívást jelent.

Törökországban jelentősen romlott az emberi jogi helyzet mióta Recep Tayyip Erdoğan elnök kormánya tömeges letartóztatásokba és az állampolgári jogok visszaszorításába kezdett a 2016-os sikertelen puccs után.

Az jogkorlátozás áldozatai többek között az ügyvédek, újságírók, jogvédők, akadémikusok, tanárok és köztisztviselők. A bírák nagy részét is elbocsátották, őrizetbe vették vagy bebörtönözték.

Az ALI kiemelte Erdem Semih Yıldız török ​​ügyvéd ügyét, akit állítólag megkínoztak az ankarai rendőrkapitányságon.

A fogvatartottak között van Idil Eser, az ​​Amnesty International török igazgatója és Ahmet Altan író. Az emberi jogi ügyvéd, Ebru Timtik augusztusban halt meg, miután éhségsztrájkot folytatott, tiltakozásul a tisztességes eljáráshoz való jogának megtagadása miatt.

Az Egyesült Királyságban praktizáló vezető ügyvédek is aggályukat fejezték ki a helyzet miatt. David Greene, a Law Society elnöke, amely szervezet az Angliában és Walesben praktizáló ügyvédeket képviseli, elmondta: „Ami Törökországban történik, az undorító, mert több ezer ügyvédnek kell büntetőjogi felelősséget vállalni pusztán azért, mert a mindennapi munkájuk végzik.”

„Csodálnunk kell azokat az embereket, akik a kockázatok és veszélyek ellenére továbbra is végzik a munkájukat … Tartozunk nekik annyival, hogy felemeljük értük a szavunkat.”

A héten a londoni Gresham College-ban tarott beszédében Thomas Grant QC professzor azt mondta, hogy Törökországban az ügyvédek pusztán az általuk képviselt személyek miatt váltak célponttá. Szerinte “a terrorizmussal összefüggő bűncselekményekkel vádolt ügyfeleket képviselő ügyvédeket őrizetbe veszik a terrorista szervezetnek nyújtott segítség “miatt.

Az Egyesült Királyság bíróságai elutasítják a gyanúsítottak kiadását Törökországnak, ha úgy gondolják, hogy a kérelmek politikai indíttatásúak, vagy a túlzsúfolt börtönök miatt nem biztonságosak és megfelelőek a fogva tartás körülményei. A globális emberi jogi szankciókról szóló törvény értelmében egy külföldi állam tisztviselőivel szemben szankciót lehet alkalmazni, ha tevékenységük következtében emberek halnak meg, kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vannak kitéve, vagy rabszolgaságra, illetve kényszermunkára ítélik őket.

A külügyminisztérium szóvivője elmondta: „A török ​​kormánynak joga van fellépni a 2016-os puccskísérlet elkövetőivel szemben, de létfontosságú, hogy minden megtett intézkedés arányos legyen és összhangban álljon Törökország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel.

“Rendszeresen felvetjük az emberi jogi aggályainkat a török ​​hatóságoknak, és a külügyminiszter ezt egy török kollégájával tartott júliusi egyeztetésen is megtette.”

Törökország Egyesült királyságbeli ​​nagykövetség egyelőre nem reagált a kezdeményezésre.

(theguardian.com)



Kapcsolódó cikkek:


A bírák szólásszabadsága korlátozható
2021. február 25.

A bírák szólásszabadsága korlátozható

Az EJEB elé került ügyben a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság bírája az akkori román főbíróval szemben kritikus véleménycikket publikált. Ebben a rendszerváltás előtt betöltött pozíciójára utalva Ügyész Elvtársnak nevezte a Semmítőszék elnökét, aki részt vett “a szocialista rendszer ellenségeinek kigyomlálásában”.

A digitális társadalom olvasatai – XIV.
2021. február 25.

A digitális társadalom olvasatai – XIV.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal az EU-szabályozás újabb elemeit veszi górcső alá.

Fizetni fog a Facebook az ausztrál hírekért
2021. február 24.

Fizetni fog a Facebook az ausztrál hírekért

Facebook a következő napokban helyreállítja a híroldalakat Ausztráliában, miután a kormánnyal megállapodott abban, hogy módosítják azt a törvényjavaslatot, amely arra kényszeríti a közösségi oldalt és a Google-t, hogy fizessen a hírtartalmak megjelenítéséért.

A hír, mint vagyoni érték
2021. február 24.

A hír, mint vagyoni érték

A Microsoft az európai kiadó szervezetekkel összefogva szólította fel az EU-t, hogy kötelezze a nagy techcégeket a híroldalakkal való tárgyalásra.

Ausztrália nem hátrál meg
2021. február 22.

Ausztrália nem hátrál meg

A Facebook elérhetetlenné tette az ausztrálok számára a hazai és külföldi média oldalait, és blokkolta a közösségi oldal felhasználói számára a hírtartalmak megosztását.