Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alkotmánybíróság döntése értelmében tovább kellene szigorítani Lengyelország abortusztörvényeit, amelyek Európában már így is a legszigorúbbak voltak. A döntés értelmében az abortusz még abban az esetben is tilos, ha a magzatnál súlyos és visszafordíthatatlan születési rendellenességet diagnosztizálnak.
A lengyel kormány késlelteti annak a vitatott alkotmánybírósági ítéletnek a végrehajtását, amely szinte az abortusz teljes tilalmához vezetne, amely a kommunizmus bukása óta a legnagyobb tiltakozásokat váltotta ki a választópolgárok körében.
„Vita folyik, és jó lenne egy kis időt szánni a párbeszédre és az új közös álláspont megtalálására ebben a nehéz és érzelmektől túlfűtött helyzetben” – nyilatkozta Michał Dworczyk, a miniszterelnöki hivatal vezetője a lengyel médiának.
Az alkotmánybíróság döntése értelmében tovább kellene szigorítani Lengyelország abortusztörvényeit, amelyek Európában már így is a legszigorúbbak voltak. A döntés értelmében az abortusz még abban az esetben is tilos, ha a magzatnál súlyos és visszafordíthatatlan születési rendellenességet diagnosztizálnak. Ez a legálisan végzett abortuszbeavatkozásokat szinte lehetetlenné tenné.
A határozatot a hétfői határidő ellenére még nem tették közzé, így nem lépett hatályba. „Ez egyértelműen politikai döntés” – mondta Anna Wójcik, a Lengyel Tudományos Akadémia jogtudományi intézetének kutatója. „Az ítéleteket haladéktalanul közzé kell tenni. Egy jogi trükköt láthatunk, amellyel visszatartják a közzétételt. ”
Az alkotmánybíróság döntése a jobboldali képviselők egy csoportja által kezdeményezett eljárásban született, ezért nagy tiltakozást váltott ki a Jog és Igazságosság (PiS) párttal szemben. A PiS 2015 óta kormányozza Lengyelországot, és rendszeresen vádolják azzal, hogy szándékosan kiüresítik a demokratikus normákat, többek között azzal, hogy az alkotmánybíróság tagjaivá saját jelöltjeiket választották.
Az abortuszról szóló döntés a PiS ellenzékén túl is politikai aktivitást váltott ki. Úgy tűnik, hogy a tiltakozások mérete még a kormányt is meglepte. A PiS legkonzervatívabb szárnya továbbra is támogatja a döntést, de a felmérések azt mutatják, hogy a párt választóinak nagy része nem azonosul az abortusz szigorításával, így a PiS vezetése két tűz közé került.
A miniszterelnök, Mateusz Morawiecki tárgyalásokra kérte fel a tüntetőket és az ellenzéki képviselőket, míg a PiS-hez igazodó elnök, Andrzej Duda új javaslatot tett, amely lehetővé tenné az abortuszt életveszélyes születési rendellenességek esetén, de például a Down kór esetében nem.
Duda javaslatát valószínűleg mindkét oldal elutasítja – mivel a kormánykoalíció konzervatívabb része túl gyenge, és az utcai tüntetéseket vezetők pedig nem elég erősek.
A tüntetéseken figyelmen kívül hagyták a koronavírus terjedésének lassítását célzó gyülekezési tilalmat, amely előírja, hogy ötnél többen nem csoportosulhatnak az utcán. Péntek este több mint 100 000 ember gyűlt össze Varsó utcáin, amely az eddigi legnagyobb tüntetés az országban. A tüntetők abortuszt támogató és PiS-ellenes jelszavakat skandáltak.
Egyes szélsőjobboldali csoportok rátámadtak a tüntetőkre, amelyet a rendfenntartó erők látszólag igyekeztek megakadályozni. Jarosław Kaczyński, a PiS vezetője és miniszterelnök-helyettese azt nyilatkozta, hogy „meg kell védeniük az egyházakat” a tüntetőktől. A lengyel katolikus egyház vezető alakjai az alkotmányos döntés mellett szólaltak fel.
