Hangvédjegy az Európai Bíróság gyakorlatában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Törvényszéke helybenhagyta az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) második fellebbezési tanácsának (BoA) határozatát, amelyben kijelentette, hogy a kinyitható italdoboz hangja, majd rövid csend és pezsgés hangzás, nem lajstromozható uniós védjegyként (EUTM) a megkülönböztető képesség hiánya miatt[1].

Az alapügy

2018. június 6-án egy üveg- és fémcsomagolóanyag-gyártó egy audio formátumban benyújtott hangvédjegyet kívánt bejegyezni a tárolásra és szállításra szolgáló fémtartályokra, valamint a különböző szénsavas és szénsavmentes italokra. A kért hangsorozat egy fém italos doboz fülének kinyitása, majd körülbelül egy másodmásodik tanácsa elutasította a védjegybejegyzési kérelmet a megkülönböztető képesség hiánya miatt.

A felperes keresetet nyújtott be a határozat ellen a szénsavas és szénsavmentes italok tekintetében. A Törvényszék megerősítette az EUIPO azon döntését, hogy a szóban forgó hangjelzés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. A Törvényszék a hangjelzésre vonatkozó határozatára hivatkozva[2] megerősítette, hogy a hangjegyeknek bizonyos rezonanciával kell rendelkezniük, lehetővé téve a megszólított fogyasztó számára, hogy védjegyként érzékelje, nem pedig funkcionális összetevőként vagy belső jellemzők alapján kell a megkülönböztető képességet értelmezni.

A Törvényszék szerint az átlagfogyasztónak képesnek kell lennie arra, hogy a hang puszta érzékelésével megállapítsa egy termék kereskedelmi eredetét, anélkül, hogy azt más elemekkel, például szavakkal, képekkel vagy akár más védjeggyel kombinálnák. A Törvényszék megerősítette, hogy a benyújtott hang nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.

Megállapította, hogy egy ital kinyitásának hangját az átlagfogyasztó tisztán technikai és funkcionális elemként fogja fel, amely a műszaki megoldás velejárója a felhasználás szempontjából. Hasonlóképpen, a buborékok vibráló hangja is közvetlenül kapcsolódik az italokhoz. Az a tény, hogy a zümmögő hang a szokásosnál tovább tartott, és nem közvetlenül a doboz kinyitása után kezdődött, nem adott megkülönböztető jelleget a hangzásnak, mivel az átlagfogyasztó képtelen lenne a hangot a termék kereskedelmi eredetével társítani.

A Törvényszék azonban elutasította ugyanakkor az EUIPO azon álláspontját, miszerint a hangjelek megkülönböztető képességének értékelési kritériumai megegyeznek a 3D védjegyekkel. A 3D védjegyekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat alapján az EUIPO úgy ítélte meg, hogy egy hangjelzés csak akkor rendelkezik megkülönböztető képességgel, ha „jelentősen” eltér az érintett iparág megszokottól.

A Törvényszék rámutatott, hogy ez az ítélkezési gyakorlat azon a megfontoláson alapul, hogy az átlagfogyasztó nem tekinti a terméknek azt a formáját, amely megfelel magának a terméknek vagy annak csomagolásának, származási jelzésnek, ha az adott formára vonatkozóan vannak normák vagy szokások. Így minél közelebb áll a védjegy alakja magához a termékhez vagy a csomagolás formájához, annál valószínűbb, hogy a védjegy nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.

A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a hangjelzés – a 3D jelzéssel ellentétben – független az érintett termék vagy csomagolás alakjától. Ezért a 3D jelekre kidolgozott kritériumok nem vonatkoznak a hangjelekre. A Törvényszék szerint az a tény, hogy a védjegyoltalomra benyújtott hangot a fogyasztó csak az italos doboz megvásárlása után – nevezetesen az italdoboz kinyitásakor – hallhatta, nem volt releváns (az EUIPO ezzel ellentétes álláspontot képviselt).

A Törvényszék megállapította, hogy a legtöbb termék nem ad ki hangot fogyasztás közben. Annak ellenére, hogy a Törvényszék cáfolta az EUIPO azon nézetét, amely a hangjelzéssel kapcsolatos megkülönböztető képesség értékelésének kritériumaira vonatkozik, határozatát helybenhagyták, mivel a Törvényszék osztotta az EUIPO azon véleményét, hogy a benyújtott hangjelzés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.

A szerző álláspontja

A Törvényszéknek ez az első határozata az audio formátumban benyújtott hangjelekről, amely hasznos iránymutatásokat ad a megkülönböztető képességgel kapcsolatos követelmények értékeléséhez, amelyeknek a hangjeleknek meg kell felelniük ahhoz, hogy védjegyként bejegyezhetőek legyenek. A kulcsfontosságú elem a hangnak az érintett fogyasztók általi észlelése. Tekintettel arra, hogy a Törvényszék szerint a hangjelzésnek képesnek kell lennie önmagában közvetíteni az áruk kereskedelmi eredetét szóelemek, képek vagy más védjegyek támogatása nélkül, meglehetősen nehéznek tűnik leküzdeni a megkülönböztető képesség próbáját.

(lexology.com)

[1] T-668/19.

[2] T-408/15.




Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.