Jelentős kártérítést kaptak a tankönyvpiacról kiszorult cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EJEB összesen 758.000 euró kártérítést ítélt meg a cégeknek, amiért de facto kizárták őket a tankönyvterjesztési piacról.

A kérelmezők, a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt., Magyarországon (Budapest, illetve Tata) bejegyzett gazdasági társaságok.

2018. október 16 -án az EJEB megállapította, hogy Magyarország megsértette a kérelmezőknek az EJEE 1. számú kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke által védett tulajdonhoz való jogát, amikor egy új tankönyvterjesztési rendszert vezetett be. Ebben a rendszerben a pályázó vállalatokat de facto kizárták az érintett piacról és nem biztosítottak számunkra olyan jogorvoslati lehetőséget, amely megvédte volna őket az önkényes joggyakorlástól, vagy kártérítést biztosított volna számukra.

tankönyvterjesztés

Az EJEB azonban a 2018-as ítéletében nem határozott a cégeket illető kártérítés összegéről, hanem azt egy későbbi időpontra halasztotta.

A mostani ítéletében az EJEB az EJEE 41. cikke alapján vagyoni kárként a Könyv-Tár Kft-nek 160 000 euró, a a Suli-Könyv Kft-nek 570 000 euró, illetve a Tankönyv-Ker Bt-nek pedig 28 000 euró, kártérítést ítélt meg, valamint a három cég együttesen 25.000 euróra jogosult az eljárással kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére.

(echr.coe.int)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.