Jogellenes újabb kérelemhez kötni a brit letelepedést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit fellebbviteli bíróság jogellenesnek nyilvánította a Home Office (brit belügyminisztérium) által bevezetett szabályokat, amelyek uniós polgárok millióit sodorhatják munkahelyük elvesztéséhez vagy akár a a Brexit utáni kitoloncoláshoz.

A jelenlegi uniós letelepedési rendszer szerint azoknak az uniós polgároknak, akik kevesebb mint öt éve tartózkodtak az országban a Brexit előtt, és akik „előzetes letelepedési státusszal” rendelkeztek, újra kellett volna kérelmezniük a státuszuk „letelepedett státuszra” minősítését, miután elérték az öt év tartózkodást az Egyesült királyságban.

Ellenkező esetben a belügyminisztérium szabályai szerint automatikusan elveszítették volna a tartózkodási, munkavállalási, ingatlanbérlési vagy a közszolgáltatásokhoz való jogaikat, beleértve az egészségbiztosítást is.

A fellebbviteli bíróság által hozott ítéletében azonban Lane bíró úgy fogalmazott, hogy „hibás a jogszabály, és ennek megfelelően az EU letelepedési rendszere jogellenes”, mivel „a tartós tartózkodási jog megszerzésének ellehetetlenítését célozza”.

Lane bíró úgy ítélte meg, hogy a tartózkodási jogot csak nagyon speciális körülmények között lehet elveszíteni, amelyeket a kilépési megállapodás egyértelműen meghatároz.

A jogokat nem lehet tehát megvonni azért, mert valaki nem jelentkezett az ideiglenesen letelepedett státusz helyett a letelepedett státusza megszerzéshez.

A brexit-kilépési megállapodás értelmében az Egyesült Királyság és az EU megállapodott abban, hogy mind az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós polgárok, mind az EU-ban tartózkodó brit állampolgárok jogszerűen maradhatnak azokban az országokban, ahol éltek, ha a Brexit előtt ott telepedtek le.

A bíróság tudomása szerint azonban csak az Egyesült Királyság és Szlovénia követelte meg az állampolgároktól, hogy másodszor is kérelmezzék a tartózkodásukat, ha öt évnél rövidebb ideig tartózkodtak az országban.

Lane bíró szerint nincs oka kételkedni abban, hogy a Belügyminisztérium támogatni fogja a kiszolgáltatott, ideiglenesen letelepedett státuszú embereket, de a kilépési megállapodás „kizárta” a belügyminisztérium számára, hogy további szabályozást írjon elő az országban való tartózkodás „feltételeként”

e jogok fenntartásáért”.

Lane bíró kiemelte, „ha a vádlottnak igaza van, nagyon sok ember szembesül a legkomolyabb bizonytalansággal.”

Lord Murray belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány „nagyon komolyan veszi az [EU-polgárok] jogainak biztosítására vonatkozó kötelezettségeit.

Az uniós rendezési rendszer túlmutat a kilépési megállapodásban foglalt kötelezettségeinken, védi az uniós polgárok jogait, és utat biztosít számukra az Egyesült Királyságban való letelepedéshez.

„Csalódottak vagyunk az ítélet miatt, amely ellen fellebbezni kívánunk.”

A Home Office megállapodás-értelmezésének bírósági felülvizsgálatát a Független Ellenőrző Hatóság (IMA), az uniós polgárok jogainak védelmére létrehozott törvényes testület végezte el.

Az IMA vezérigazgatója, Kathryn Chamberlain szerint „örömteli, hogy a bíró felismerte, milyen jelentős hatást gyakorolhat a probléma az Egyesült Királyságban ideiglenesen letelepedett állampolgárok életére és megélhetésére”.

„Amikor megindítottuk ezt a bírósági felülvizsgálatot, az volt a szándékunk, hogy egyértelműséget biztosítsunk az ideiglenes letelepedett státusszal rendelkező polgárok számára, akikből több mint 2,4 millióan voltak, amikor 2021 decemberében elindítottuk ezt az ügyet. Ez az ítélet, miszerint a jelenlegi rendszer jogellenes, ezt az egyértelműséget biztosítja, ” – tette hozzáadta.

A the3million kampánycsoport a következőket mondta: „Nagyon üdvözöljük ezt az ítéletet, amely azon kiszolgáltatott polgárok védelmét szolgálja, akik az EU letelepedési rendszere alapján ideigelnes letelepedési státuszt kaptak, és akik elveszíthetik jogukat a munkához, a bérléshez, az utazáshoz, a juttatásokhoz, az egészségügyi ellátáshoz és egyebekhez.

– csak azért, mert az elkövetkező években nem nyújtanak be további kérelmet.

„Örülünk, hogy a bíró egyetért a the3millions-szal abban, hogy az uniós elszámolási rendszer lényege, hogy egyértelmű különbséget tegyen a kilépési megállapodás kedvezményezettjei és azok között, akik nem azok.

Ha egyszer a kilépési megállapodás garantálja a jogaikat az emberek nem veszíthetik el azokat, amiatt, hogy elfelejtenek benyújtani egy második brit bevándorlási kérelmet – a kilépési megállapodás ezt nem teszi lehetővé.”

Az ügyet támogató csoport szerint egy ilyen szabály hatással lenne a társadalom legsebezhetőbb rétegeire, köztük a gyermekekre és idősekre, a családon belüli erőszak áldozataira, akiknek nem voltak irataik, és azokra, akiknek valamilyen okból nem voltak irataik.

A belügyminisztérium szeptemberi negyedéves adatai szerint a Brexit utáni státusszal rendelkező 6 millió uniós polgár közül 2,7 milliónak voltak „ideiglenes letelepedett státusza”.

(theguardian.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.