Kihívások a családon belüli erőszak áldozatainak védelme során


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nők elleni erőszak megakadályozására irányuló erőfeszítésekben elért eredményeket és bevált jó gyakorlatokat egy 17 európai országra kiterjedő vizsgálat alapján foglalta össze jelentésében a GREVIO, amelyet egy 2019 júniusától 2020 decemberéig tartó vizsgálatot zárt le.

A GREVIO, az Európa Tanács független szakértői csoportja, az Európa Tanács nők elleni erőszak és családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményének (Isztambuli Egyezmény) végrehajtását követi nyomon.

A jelentés kiemeli az áldozatok számára nyújtott szolgáltatások javulását, és a világjárvány során bekövetkezett változásokat is és arra a megállapításra jutott, hogy jelentősen megnőtt az igény az áldozatvédelem iránt.

A jelentés szerint a járvány rávilágított a szakszolgálatokkal kapcsolatos, már korábban is meglévő hiányosságokra, jelentősen befolyásolva a nők azon képességét, hogy az erőszak különböző formáival szembesülő nők hozzáférjenek ezekhez a speciális szolgáltatásokhoz. A legtöbb ország fejlesztette a családon belüli erőszak, a más típusú erőszak, így például a szexuális erőszakot, a női nemi szervek megcsonkítását, a kényszerházasságot és a szexuális zaklatást elszenvedő áldozatok segítésére szakosodott támogató szolgálatokat, illetve a rendelkezésükre állnak egyéb támogatások is. ha egyáltalán elérhetők, akkor is csak „sokkal kevesebb áldozat számára”.

A GREVIO ezért gyakran foglalkozik a családon kívüli erőszak egyéb formáinak áldozatait támogató speciális szolgálatok felállításának szükségességével.

Míg az összes részes állam hozott létre segélyhívót, hogy támogatást és információt nyújtson a nemi erőszak áldozatainak, sokan nem teljesítik megfelelően az Isztambuli Egyezményben a segélyvonalra meghatározott követelményeket.

A GREVIO megjegyzi, hogy a segélyvonalakat kifejezetten az erőszak áldozatául esett nőknek kell fenntartani, és hogy a tájékoztatást és tanácsadást nyújtó személyeknek megfelelő és releváns képesítéssel kell rendelkezniük ezen a területen.

(coe.int)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.