Kötelező női kvóta a német vállalatoknál?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A német szövetségi kormány szerdán jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely női kvótát vezetne be a 70 legnagyobb német vállalat vezető testületeiben.

Az új törvényjavaslat szerint minden tőzsdén jegyzett olyan társaságnak, amelynek három vagy több tagú igazgatósága van, az igazgatóságban legalább egy női vezetője kell legyen. Az új követelmény több mint 70 vállalatra vonatkozna, amelyek közül 31-nek jelenleg nincs női vezetője az igazgatóságban.

A német Igazságügyi Minisztérium és a Családügyi, Idősekért, Nőkért és az Ifjúságért felelős minisztérium által közösen kidolgozott törvény célja a Németországban vezető pozíciót betöltő nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a magán-, és a közszférában.

2015-ben került bevezetésre az a jogszabály, amely előírja, hogy a felügyelőbizottságokban legalább 30% -nak kell lennie a nők arányának. A tapasztalatok alapján ez „a nők által betöltött felügyeleti bizottsági posztok kézzelfogható növekedéséhez vezetett”.

Ugyanakkor a nők aránya az igazgatóságokban továbbra is alacsony. A német Családügyi, Idősekért, Nőkért és az Ifjúságért felelős miniszter Franziska Giffey elmondta, hogy az új törvény „mérföldkő lesz a nők számára”, és véget vet a nők nélküli tanácsteremeknek Németország legnagyobb cégeinél. Azt is kijelentette, hogy a törvény egy jövőorientált és modern társadalom érdekeit szolgálja. A törvénytervezetet még a Bundestagnak is el kell fogadnia.

(jurist.org)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.