Közösségi média és a szerzői jogok

Zsebbe vágó lehet, ha nem olvassuk el a közösségi médiaoldalak felhasználási feltételeit.


A legtöbb ember anélkül regisztrál a közösségi média oldalakra, hogy előtte elolvasná az adott közösségi oldal felhasználási feltételeit. Hogy ez milyen kockázatokkal jár arra a New York déli kerületében nemrég hozott döntés világított rá, A Sinclair kontra Ziff Davis és Mashable, ügyben, Kimba M. Wood kerületi bíró Stephanie Sinclair fotóriporter keresetét tárgyalta, aki azt állította, hogy az általa készített fotót anélkül tették közzé a Mashable hírportálon egy cikkben, hogy a felhasználásra engedélyt kértek volna tőle, illetve, hogy fizettek volna neki.

Mint hivatásos fotós, Sinclair egy saját weboldalt tartott fenn, hogy fényképeit bemutathassa a potenciális ügyfelei számára. Felhasználói fiókja volt az Instagram-on is, amely a világ egyik legnépszerűbb fotó- és videómegosztó platformja. Az ügyben érintett fényképet Sinclair tette közzé a nyilvános Instagram fiókjában, azaz bármely Instagram-felhasználó megtekintheti a Sinclair posztjait.

2016 márciusában a Mashable munkatársa megkereste Sinclairt, hogy adjon engedélyt a fénykép felhasználására egy olyan cikkben, amelyben női fotósok szerepelnek. A javasolt 50 dolláros licencdíjat a Sinclair elutasította. Ennek ellenére ugyanazon a héten a Mashable közzétette a javasolt cikket, és beillesztette a fényképet.

2018 januárjában írásban szólították fel a Mashable-t, hogy távolítsák el a fénykép másolatát, és fizessenek kártérítést Sinclairnek az állítólagos szerzői jogsértésért. A Mashable elutasította a kártérítés követelést.

Sinclair keresetet nyújtott be, többek között kártérítést követelt a fényképre vonatkozó szerzői jogának megsértése miatt. Az USA szerzői jogi törvénye értelmében a mű alkotójának kizárólagos joga van a szerzői jog által védett mű reprodukálására, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy más művekben való felhasználására.

Az ügy központi kérdése az volt, hogy Sinclair feladta-e kizárólagos jogait, amikor feltette a képet az Instagramra.

A bíróság döntése szerint a Mashable nem készített másolatot a védett fényképről és nem is tekinthető reprodukciónak a cikkben való közzététel. A Mashable inkább „beágyazta” a cikkben megjelenő fényképet. A beágyazás olyan technikai eljárás, amelynek során az adott webhely egy linkkel egy másik weboldalra irányítja a felhasználót, ahonnan letöltheti a képet.

Az Instagram egy API-t (alkalmazásprogramozási interfész) nevezett számítógépes kódot használ, amely lehetővé teszi bármely Instagram-felhasználó számára, hogy hozzáférjen és megosszon bármilyen más Instagram-felhasználó által közzétett tartalmat, feltéve, hogy ezek a fiókok „nyilvános” módra vannak beállítva. A végfelhasználó internetes böngészőjét az API utasítja, hogy keresse meg a képet és jelenítse meg vagy ágyazza be azt a weboldal tartalmának részeként. Ez a folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy a felhasználó az adott weboldalon látja a képet, annak ellenére, hogy a fénykép valójában harmadik fél szerverén helyezkedik el. Az Instagram API-je lehetővé teszi bármely felhasználó számára, hogy a mások által létrehozott Instagram-posztokat beágyazza saját Instagram fiókjába vagy webhelyére.

Az ügy elbírálásakor Wood bíró figyelembe vette az állítólagos jogsértés időpontjában a felek között fennálló szerződéses kapcsolatot. A bíróság szerint az Instagram-fiók létrehozásakor a Sinclair elfogadta az Instagram felhasználási feltételeit. A felhasználási feltételek előírják: „Ha belépnek az Instagramra vagy használják az Instagram szolgáltatást vagy az Instagram által elérhetővé tett alkalmazásokat…, azzal elfogadják a felhasználási feltételeket.” Sinclair elismerte, hogy ő elfogadta ezeket a feltételeket.

Az Instagram felhasználási feltételei azt is előírják, hogy a felhasználó az Instagram részére nem kizárólagos, jogdíjmentes, átruházható, allicencet ad az Instagramon vagy az azon keresztül közzétett tartalomra világszerte. ” A bíróság emellett megjegyezte, hogy az Instagram adatvédelmi irányelvei alapján a felhasználó a fiókot „privátra” vagy „nyilvánosra” állíthatja be. Ezeket a beállításokat bármikor megváltoztathatja, belátása szerint.

Az Instagram felhasználási feltételinek gyakorlati hatása, hogy ha a felhasználó tartalmat ad hozzá fiókjához „nyilvános” módban, akkor arra bármely más Instagram felhasználó rákereshet. Ezt a tartalmat az Instagram felhasználó felhasználhatja saját webhelyén az Instagram API használatával.

A szerződések hatásai harmadik személyekre
Wood bíró megállapította, hogy Sinclair önként feltöltötte a fényképet az Instagramra, és „nyilvánosra” állította be a fiókját. Ezzel a lépéssel a fotós beleegyezett az Instagram Általános Szerződési Feltételeibe, amelyek ténylegesen lehetővé tették, hogy a Mashable, mint Instagram licencebevevője, beágyazza a fényképet a weboldalán megjelentetett cikkbe.

A fentiekre tekintettel nem történt szerzői jogsértés, mert a Sinclair hozzájárult az Instagram felhasználási feltételeihez és az azzal kapcsolatosan közzétett irányelvekhez. A Mashable jogszerűen használta a képet a Sinclair, mint a szerzői jogok jogosultja által az Instagram részére biztosított széles körű felhasználási jogokat élvezte.

Ez a döntés jól mutatja, hogy a weboldal felhasználási feltételeit a bíróság kötelező érvényű megállapodásnak tekinti, annak ellenére, hogy azok általában a webhely tulajdonosai számára kedveznek. A fotósoknak vagy más alkotóknak, akik tartalmat tesznek közzé egy közösségi média felületen, érdemes tehát tisztában lenniük, hogy ezzel milyen jogaikról mondanak le. Az Instagram azóta módosította felhasználási feltételeit, de a fénykép vagy videó nyilvános Instagram fiókjában való közzétételének következményei azóta is változatlanok.

Wood bíró figyelembe vette, de elutasította Sinclair ügyvédje által felhozott érveket. Az ügyvéd többek között azt állította, hogy tisztességtelen, ha az Instagram arra kötelezi a profi fotóst, hogy munkáit „privát” módban ossza meg.

Sinclair hivatkozott arra is, hogy az Instagram meghatározó szerepe nehéz helyzetbe hozta a hivatásos fotósokat, mivel az Instagram fontos platform számukra, hogy munkáikkal elérjék a potenciális ügyfeleket, ugyanakkor a közzétett fényképekre az Instagramot széles körű licenc illeti meg.

Wood bíró ezt az érvet vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy „… a fénykép nyilvános Instagram fiókban való közzétételéről Sinclair döntött, ezért a Bíróság nem mentesítheti őt az általa megkötött megállapodás alól. ”

(law.com/legaltechnews)



Kapcsolódó cikkek:


Biomedicinák és az emberi jogok
2020. június 29.

Biomedicinák és az emberi jogok

Az Európa Tanács Bioetikai Bizottsága elindította az emberi jogokkal és az orvosbiológiai technológiákkal kapcsolatos új cselekvési tervét.

A koronavírus hatása az ingázó munkavállalókra
2020. június 25.

Az ILO becslései szerint világszerte 164 millió olyan munkavállaló van, aki a lakóhelyétől eltérő országban vállalt munkát. Nagy részük a koronavírus miatt elvesztette állását és haza kellett térnie.