Magyarország is kap uniós pénzt a munkahelyvédelemre Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azt még nem tudni, mennyit kap Magyarország a százmilliárd eurós hitelkeretből.

Az Euronews több brüsszeli forrásból is úgy értesült, hogy a közeljövőben bejelentik Magyarország részvételét az Európai Unió SURE nevű válságkezelő programjában. A csatornánknak nyilatkozó szakszervezeti vezető szerint a magyar igények elbírálása azért csúszik, mert problémák vannak a magyar munkaügyi támogatások rendszerével és a munkások jogainak védelmével.

Az Európai Bizottság áprilisban jelentette be, hogy SURE néven 100 milliárd eurós hitelprogramot indít azért, hogy a tagállamok megakadályozzák a válság miatti tömeges elbocsájtásokat. Ezekből a tagállamok részmunkaidős, vagy rövidített munkaidős programokat finanszírozhatnak azért, hogy az átmenetileg nehéz helyzetbe került cégeket, illetve munkavállalókat segítsék. A program az unió kiváló hitelminősítését kihasználva nyújt kedvező kölcsönt a tagállamoknak.

Az Európai Bizottság a múlt héten jelentette be, hogy első körben 81,4 milliárd eurót osztana ki 15 tagállamnak.

Ezen a listán Magyarország még nem szerepelt, de úgy tudjuk, a budapesti kormány is pályázott és hamarosan be is jelentik a megegyezést az Európai Bizottsággal. Erre első körben azért nem került sor, mert a magyar fél egyik intézkedési javaslata elfogadhatatlan volt a bizottság számára és ezt nem tudják a múlt heti bejelentésig korrigálni.

Értesüléseink szerint módosítják a magyar igénylést, így Magyarország is olcsó uniós hitelből finanszírozhat olyan programokat a cégek számára, amelyekkel azok megtarthatják a dolgozóikat. Az azonban még nem derült ki, hogy Magyarország mennyi pénzt kap és konkrétan milyen projektekre fordítja majd azt.

Szakszervezetek: Magyarország a legrosszabb példa

Az Európai Szakszervezeti Szövetség vezetője szerint azonban nem véletlen, hogy a magyar igényt bírálja el legutoljára az Európai Bizottság. Luca Visentini főtitkár megkeresésünkre így reagált:

„Magyarország a legrosszabb példa jelenleg az unióban. A vészhelyzetet és a korlátozásokat kihasználva lerombolták a dolgozók jogait és a dolgozók védelmét” – mondta a főtitkár.

Lehetséges, hogy az Európai Bizottság épp azért tartja vissza a döntést a magyar SURE-igényeket illetően, mert problémák vannak a munkaügyi támogatásokhoz való hozzáféréssel, a kormányzati intézkedések megfelelőségével és azzal, hogy a szociális partnerek nincsenek megfelelő mértékben bevonva a munkások jogainak védelmébe.

A SURE eddigi legnagyobb kedvezményezettje Olaszország 27 milliárd euróval, Spanyolország 21 milliárd euróval. A keleti blokkban Lengyelország kapja a legtöbbet, 11 milliárd eurót, Románia pedig 4 milliárd eurós hitelt kap.

Az Európai Unió eddig leginkább hitelekkel, illetve átcsoportosításokkal segítette a tagállamok küzdelmét a vírus, illetve a válság ellen. Ebben fordulatot hoz majd az EU újjáépítési eszköze, amely jövőre már vissza nem térítendő támogatást is nyújt majd a tagállamok gazdaságélénkítő programjaira.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.