Világjogász

2017. június 19.

Gibraltár jogi helyzete az EU-ban

Európai Bíróság főtanácsnoka szerint a szolgáltatás szabadságának elve tekintetében Gibraltár az Egyesült Királyság részét képezi.

2017. június 7.

Az EU kártérítési felelőssége

Cikkünkben az EuB elé került ügyet ismertetjük, amely a Tanács által az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben nyomásgyakorlás céljából elfogadott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos. Az EuB szerint az EU csak a szervei által okozott közvetlen károkat köteles megtéríteni.

2017. június 6.

Pénzbírság a külföldi rendszámért

A belga bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett azzal kapcsolatosan, hogy a munkavállalók szabad mozgáshoz való jog korlátozását jelenti-e az a nemzeti szabályozás, amely kimondja, hogy Belgiumban lakóhellyel rendelkező személynek nyilvántartásba kell vetetnie gépjárművét akkor is, ha azt más tagállamban szabályszerűen nyilvántartásba vették.

2017. május 23.

Legendák helyett – Tények a menekültek németországi szociális ellátásáról

A menekültkérdés körül zajló forró vitában a legtöbb féligazság és tévhit a menedékkérők számára nyújtott szociális ellátásokkal kapcsolatban él. Ezért a menedékjog németországi történetének bemutatása és az aktuális eljárásjogi szabályok összefoglalása után szerzőnk a menedékkérők számára nyújtott juttatásokról ad áttekintést a Jogászvilág olvasóinak.

2017. május 17.

EUB-ítélet Fahimian-ügyben: a vízummegtagadás és a nemzeti mérlegelés

Az alábbiakban ismertetendő, úgynevezett Fahimian-ügyben felvetett kérdések az európai uniós bevándorlási politika lényegét érintik. Az Európai Unió Bíróságának a Verwaltungsgericht Berlin kérelmére meg kellett állapítania, milyen mértékű mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a nemzeti hatóságok annak megvizsgálása érdekében, hogy a tanulmányok folytatása céljából vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár helyzetét jellemző releváns körülmények összességének fényében a beutazási vízum kiadását kérelmező személy akárcsak lehetséges veszélyt jelent-e a közbiztonságra. Ennek során az EUB-nak a belső piac és a bevándorlási politika különböző célkitűzéseit is figyelembe kellett vennie.

2017. május 15.

EUB-döntés, avagy mit üzen nekünk a Farkas-ügy?

Az adózással kapcsolatos közigazgatási ügyek egyre gyakrabban kerülnek az Európai Unió Bírósága elé. Ennek oka, hogy a hazai bíróságok több ügyben is úgy látják, hogy önmagukban nem tudják eldönteni az esetet, vagy egyszerűen olyan kérdéseik merülnek fel, melyekben az uniós joggyakorlatra, vagy az EUB értékelésére kívánnak támaszkodni.

2017. május 15.

A holland igazságszolgáltatásról

Speciális helyzetben van Hollandia, ahol a nemzetközi jog élvez elsőbbséget. Ez azt jelenti, ha a nemzetközi szerződések vagy határozatok mást mondanak, mint a belső jog, akkor a holland törvények háttérbe szorulnak. Különösen igaz ez a strasbourgi jogra, így az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglaltak közvetlenül érvényesülnek. Ennek ellenére számos esetben kerül „összetűzésbe” egy holland bírósági döntés Strasbourggal. Jól példázza ezt az úgynevezett Kostowski-ügy strasbourgi végkifejlete, melynek következtében a hollandok inkább lemondanak arról, hogy a vádlott büntetőjogi felelősségét megállapítsák. Így nem adják fel sem a tisztességes eljárás elvét, sem a tanúk védelmét.

2017. május 3.

A belga igazságszolgáltatásról

Belgiumban az államhatalmi ágak megosztásának és a jogállami kritériumoknak megfelelően az igazságszolgáltatás külön államhatalmi ágat képvisel, melynek a bíróság mellett része az ügyészség is. Annak ellenére a része, hogy az ügyészi szervezet nem független, és alkotmányjogi értelemben a végrehajtó hatalom alá rendelten végzi a tevékenységét. A napóleoni idők óta működő szervezet az elmúlt 200 évben viszont olyan változásokon ment át, melyek az igazságszolgáltatás szereplői közé emelték az ügyészeket. Ezt a kettőséget, melynek értelmében az ügyész független is, meg nem is, igen jól kifejezésre juttatja az a belga mondás, miszerint „a toll szolga, ám a szó szabad”.

2017. május 3.

Szolgálati idő beszámítása vállalkozás-átruházáskor

A gazdasági fejlődés szükségszerű következménye, hogy a köz- és magántulajdonban álló vállalkozások és az üzletek, valamint ezek részeinek szerződés alapján vagy egyesülés útján más munkáltatókhoz történő átruházásával, vagy összefonódásával a vállalkozások szerkezetében mind tagállami, mind európai uniós szinten változások következnek be. A munkáltató személyének megváltozása esetén, különös jelentőséggel bír a munkavállalók védelme, jogaik védelmének biztosítása.