2013-ban heteken át Ciprusra figyelt a világ: a szigetországban eddig még nem látott válságkezelő intézkedéseket kellett bevezetni, amely az egész ország gazdaságát megrengette. A cégek vagyonát nem érintette mindaz, ami történt, csupán a helyben vezetett bankszámlákat. De mivel a ciprusi törvények szerint nem kötelező ott bankszámlát nyitni cégalapításkor, a kettő nem feltétlen esett egybe.
Luxemburg alig több mint fél millió lakossal rendelkezik, mégis Európa pénzügyi központjaként emlegetik. Az Unió GDP-jének jelentős része Luxemburg 100 km-es körzetéből származik, ráadásul a világon a második legtöbb befektetési alap is itt van bejegyezve. A siker receptje: egyszerű cégalapítás, kedvező adózás, rugalmas pénzügyi rendszer.
Naponta több száz, vagy akár ezer ember lépi át illegálisan a magyar határt, legtöbben a hazájukban dúló háborúk és az Iszlám Állam elől menekülnek családjukkal. A menekültügy globális probléma, sem Magyarország, sem pedig Európa nem tudja egyedül megoldani a kialakult helyzetet – mondja Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi docens. Valóban sérülnek-e nemzetközi jogi normák az államok „önvédelmével”, jó-e vagy sem a dublini rendszer és hogyan kezelhető helyesen a menekültügy tagállami és hogyan uniós szinten?
Az európai védelmi határozat (EVH), mint a legújabb európai uniós bűnügyi együttműködési forma, tulajdonképpen egy végrehajtási jogsegély. A 2011-ben született irányelv azt azonban nem írja elő, hogy a tagállamok újabb jogintézményeket vezessenek be, tehát nem jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaz, hanem egy bűnügyi együttműködési formát.
Beszélgetés dr. Kecskés Andrással, a Pécsi Tudományegyetem Állam – és Jogtudományi Kara Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszékének tanszékvezetőjével.
Az Európai Unió Bírósága 2014 decemberében hozott C-449/13. számú ítéletében értelmezte a tagállamok fogyasztóknak nyújtott hitelekkel kapcsolatos megállapodásokra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról rendelkező 2008/48/EK irányelv egyes rendelkezéseit.
Az ombudsman a parlamenti ellenőrzés független szerve Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában, ám az észak-amerikai kontinensen a hasonló nevű intézmény egészen más szerepet tölt be, ahogy azt a következőkben bemutatjuk.
A Varga és mások Magyarország elleni ügyében (Application nos.14097/12, 45135/12, 73712/12, 34001/13, 44055/13, 64586/13) az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015. március 10-én hozott úgynevezett pilot ítéletet. A strasbourgi testület akkor rendel el ilyen eljárást, ha arra a következtetésre jut, hogy egy országban rendszerszintűen fordulnak elő hasonló jogsértések.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly november óta öt jelentős ügyben hozott döntést, melyek közül három esetben a magántulajdon sérelme miatt, két alkalommal pedig a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme miatt marasztalta el hazánkat. Jelen cikkben az első négy eset kerül bemutatásra.
Beszélgetés Deák Dániel ügyvéddel, egyetemi tanárral, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszékének vezetőjével.
