Alternatív munkaügyi vitarendezés az Egyesült Királyságban – 1. rész
Egy évtizede zajlik a konstruktív társadalmi vita a jogsérelmek peren kívüli kezeléséről az Alternative Dispute Resolution és az Országos Mediációs Segélyvonal európai hazájában.
Egy évtizede zajlik a konstruktív társadalmi vita a jogsérelmek peren kívüli kezeléséről az Alternative Dispute Resolution és az Országos Mediációs Segélyvonal európai hazájában.
Bulgáriában a mediációban is képzett bírók ötödik éve utalják közvetítésre a megfelelő ügyeket meggyőző és professzionális módon. Ez a bírói ,,ajánlás” a felek szemében is legitimációt adott a mediációs eljárásnak. Fokozza az alternatív vitarendezés vonzerejét, hogy a peres eljárás illetékének 50%-a visszajár, ha létrejön a megállapodás.
2013 augusztus elseje óta a bíróság nem fogadta be a felperes keresetét Romániában, ha a per megindítása előtt vagy a bíróság által megszabott határidőn belül nem vett részt egy a mediáció előnyeiről szóló tájékoztatáson. A mediációt látványosan támogató romániai szabályozás és az intézmény mellett évek óta kitartó folyamatos kísérletek a számos tanulság mellett olyan meglepetésekkel szolgálnak, mint a szakmai szervezetek által kidolgozott mediátori etikai kódex vagy a lakosságot a mediáció előnyeiről nyílt előadásokon és szemináriumokon tájékoztató joghallgatók mozgalma.
Az EIPA szervezésében Luxembourg ad otthont annak a november 20-21-én megrendezendő szemináriumnak, melynek témája a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a bírói ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló Brüsszel I rendelet felülvizsgálata, továbbá a 2015. január 10-étől hatályba lépő átfogó módosítások.
Az Európai Parlament és az Európai Fogyasztói Központ az elmúlt évben számos lépést tett annak érdekében, hogy az utasok és a légitársaságok Dávid és Góliát harcában egyensúlyt teremtsenek. A légitársaságok, kiváltképpen a fapados légitársaságok ugyanis jelentős késés esetén csupán az utasok két százalékát kompenzálják, annak ellenére, hogy a Sturgeon ügyben a három óra késés után kötelezővé vált a kártalanítás. – Az Ars Boni jogi folyóirat beszámolója.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága júliusban négy, Magyarországot érintő döntést hozott. A menekültügyi rendszer és a szolgálati nyugdíjak megvonásával kapcsolatban kedvező döntés született, míg a 6. cikk, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jog és 5. cikk, azaz a szabadsághoz és biztonsághoz való jog megsértése okán elmarasztalták hazánkat – derül ki az Ars Boni jogi folyóirat összegzéséből.
Jóllehet nagy lázban tartotta az erdélyi magyar közéletet Románia regionális átszervezésének ötlete, melynek nyomán az alkotmány szövege a régiók bevezetésével, illetve a speciális kulturális háttérrel rendelkező alrégiók kialakításának lehetőségével egészült volna ki, ám a tervezet elbukott a román alkotmánybírósági vizsgán: a taláros testület szerint ugyanis mindezt legfeljebb egy teljesen új alkotmányba lehetne beleírni. Ennek apropóján izgalmas vállalkozásba kezd az Ars Boni jogi folyóirat: romániai magyar szerzőket kért fel arra, hogy a legutóbbi alkotmánymódosítás körüli helyzetet körüljárva általában mutassa be az erdélyi magyarok helyzetét, hozzásegítve minket a román alkotmányos rendszer, a kisebbségi jogok, a romániai magyar politikai viszonyok, vagy épp Románia föderális hagyományainak jobb megértéséhez.