Perelhető az eu-s kartellező magyar bíróság előtt

Egy magyar cég azért kezdeményezte az EUB előzetes döntéshozatali eljárását, mert állítása szerint a DAF Trucks NV több másik teherautó-gyártó céggel együtt az EUMSZ 101. cikkébe és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikkébe ütköző árkartellt alakított ki, amelynek következtében a céget kár érte.

Az alapügy

Az Európai Bizottság 2016. július 19‑én elfogadott határozatában megállapította, hogy tizenöt nemzetközi tehergépjármű‑gyártó – köztük a DAF Trucks – között összehangolt magatartás állt fenn a 6 és 16 tonna közötti tömegű tehergépjárművek és a 16 tonnánál nehezebb tehergépjárművek értékesítésére vonatkozóan. A határozat szerint az árkartell az EUMSZ 101. cikkbe és az EGT‑Megállapodás 53. cikkébe ütköző magatartást valósított meg, amelyben a DAF Trucks 1997. január 17. és 2011. január 18. között vett részt. Az árkartellen kívül a jogsértést elkövetők a közepes és nehéz tehergépjárművekre vonatkozó Euro 3–6 szabványok által előírt szennyezőanyag‑kibocsátást szabályozó technológia bevezetésével járó költségek időzítésében és áthárításában is megegyeztek.

A Bizottság megállapította, hogy az EUMSZ 101. cikk megsértése az EGT egészére kiterjedt, és 1997. január 17‑től 2011. január 18‑ig tartott. A Bizottság a jogsértés miatt bírságot szabott ki valamennyi résztvevőre.

A magyar cég nemzetközi árufuvarozással foglalkozó társaság, amely 2000‑től kezdve 2008‑ig fokozatosan új tehergépjárműveket szerzett be. Végfelhasználóként nem tudott közvetlenül a gyártótól vásárolni, így a Magyarországon bejegyzett márkakereskedőkhöz kellett fordulnia. A beszerzéseket Magyarországon bejegyzett lízingcégek finanszírozták úgy, hogy a felperes zárt végű lízingszerződéseket kötött, a finanszírozó pedig a cég által kialkudott árra tette rá a lízing költségeit, valamint hasznát. A tehergépjárművek tulajdonjoga a teljesítést követően, a lízingszerződések megszűnésével szállt át a cégre.

2017. július 20‑án a magyar cég szerződésen kívül okozott kárért való felelősség jogcímén keresetet indított a Győri Törvényszék előtt a DAF Trucks ellen, és a hivatkozott kárát arra alapította, hogy a kartell-megállapodások miatt a tehergépjárműveket torzított áron tudta beszerezni. A magyar cég azzal érvelt, hogy a magyar bíróságok joghatóságát az átdolgozott Brüsszel I. rendelet 7. cikkének 2. pontja alapozza meg, amelyet az EUB ítélkezési gyakorlata is értelmezett, amely szerint ha a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező alperesekkel szemben az EUMSZ 101. cikknek és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének a Bizottság által megállapított egységes és folyamatos, általuk több tagállamban, különböző időpontokban és helyszíneken megvalósított megsértése miatt indítanak kártérítési keresetet, úgy minden egyes állítólagos károsult dönthet akként, hogy keresetét akár a saját székhelye szerinti bíróság előtt indítja meg.

A DAF Trucks vitatta a magyar bíróságok joghatóságát. Egyrészt azzal érvelt, hogy az összejátszásra irányuló találkozókra Németországban került sor, ami a német bíróságok joghatóságát alapozza meg, másrészt pedig, hogy soha nem lépett közvetlen szerződéses kapcsolatba a magyar céggel, így észszerűen nem számíthatott arra, hogy a magyar bíróságok előtt indul ellene per.

A Győri Törvényszék megállapította, hogy nincs joghatósága az alapügy elbírálására, és a Brüsszel I. rendelet 7. cikke 2. pontjának alkalmazása szempontjából kapcsolóelvként a kárt okozó esemény bekövetkezésének helyét tartotta szem előtt, vagyis azt a helyet, ahol az összejátszásra irányuló megállapodások létrejöttek.

A magyar cég fellebbezett a Győri Ítélőtáblához, amelynek kétségei voltak afelől, hogy az alapügyben analógia útján alkalmazható‑e – a felek közötti közvetlen szerződéses kapcsolat hiányában – az EUB CDC Hydrogen Peroxide ítélete, illetve azon aggodalmának adott hangot, hogy az említett ítélet a gyakorlatban egy tág forum actoris szabály létrehozását eredményezheti, ami ellentétes az 1215/2012 rendelet által követett céllal.

Az nem volt vitatott, hogy a magyar bíróságok nem alapíthatják a joghatóságukat a hivatkozott kárt okozó esemény bekövetkezésének helyére amiatt, hogy az EUMSZ 101. cikk szerinti jogsértést megvalósító, összejátszásra irányuló megállapodások egyike sem Magyarországon valósult meg. Ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság részéről felmerült a kérdés, hogy a magyar bíróságok alapíthatják‑e joghatóságukat a hivatkozott kár bekövetkezésének helyére.

A Győri Ítélőtábla a fentiek alapján felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az EUB-hoz fordult.

A Győri Ítélőtábla arra várt választ, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az EUMSZ 101. cikk szerinti, különösen a tehergépjárművek árazására és bruttó áremeléseire vonatkozó összehangolt megállapodásokból álló jogsértés által okozott kár megtérítése iránti kereset keretében a „káresemény bekövetkezése helyének” az a hely tekintendő, ahol a károsult állítása szerint a kár bekövetkezett, még akkor is, ha a kereset a szóban forgó kartell olyan résztvevője ellen irányul, akivel a károsult nem létesített szerződéses jogviszonyt.

Az EUB döntése

Az EUB az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontjával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatában többször is kimondta, a „hely, ahol a káresemény bekövetkezett” fogalma magában foglalja egyrészt azt a helyet, ahol a kár bekövetkezett, másrészt azt a helyet, ahol az e kárt okozó esemény bekövetkezett, ezért a felperes választásától függően az alperes perelhető mind az egyik, mind a másik hely szerinti bíróság előtt.

Az EUB kifejtette, hogy a kár bekövetkezésének helye attól függ, hogy a kárt okozó eseményből közvetlenül fakadó első kárról van‑e szó, vagy pedig a későbbi hátrányos következményekről, amelyek nem alapozhatják meg az e rendelkezés szerinti joghatóságot.

Az EUB ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a „hely, ahol a káresemény bekövetkezett” fogalma nem értelmezhető kiterjesztő módon úgy, hogy az olyan helyet foglal magában, ahol a károsult egy másik államban bekövetkezett és általa elszenvedett első kár következtében vagyoni kárt szenvedett.

Az EUB szerint az olyan kár, amely annak az eredetileg elszenvedett kárnak a közvetett következménye, amely a bekövetkezett kár közvetlen károsultjait képező más személyeket egy attól eltérő helyen érte, mint ahol a közvetett károsult a későbbiekben kárt szenvedett, e rendelkezés alapján nem alapozhatja meg a joghatóságot.

Az EUB szerint a magyar cég által elszenvedett kár nem minősül olyan egyszerű pénzügyi következménynek, amely a közvetlen vásárlók – mint például a magyar gépjármű‑márkakereskedők – részéről következhetett volna be, és amely az áremelést követően forgalomkiesésben jelentkezhetett volna. Az alapügyben hivatkozott kár lényegében a mesterségesen megemelt árak következtében kifizetett többletköltségekből ered, éppen ezért az EUMSZ 101. cikkbe ütköző jogsértés közvetlen következménye, tehát közvetlen kárnak minősül, amely főszabály szerint megalapozhatja a kár bekövetkezésének helye szerinti tagállam joghatóságát.

Az ilyen kár bekövetkezésének helyét illetően az érintett határozatból kitűnik, hogy az EUMSZ 101. cikkbe ütköző, megállapított jogsértés az EGT egészére kiterjedően eredményezte a verseny torzulását, amelynek 2004. május 1‑jétől Magyarország is részese.

Az EUB ebből levezette, hogy amennyiben a versenyellenes magatartással érintett piac abban a tagállamban található, amelynek területén a hivatkozott kár állítólag bekövetkezett, akkor úgy kell tekinteni, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikke 2. pontjának alkalmazásában a kár bekövetkezésének helye ebben a tagállamban található.

Az uniós jogalkotó célja ezzel a közelség és kiszámíthatóság megteremtése volt, mivel az érintett piac szerinti tagállam bíróságai vannak a legmegfelelőbb helyzetben az efajta kártérítési kérelmek elbírálására, másrészt pedig a versenyellenes magatartást tanúsító gazdasági szereplőnek számítania kell arra, hogy azon hely bíróságai előtt perlik, ahol a magatartásával a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat megsértette.

Az EUB válaszolt a Győri Ítélőtábla azon aggodalmára is, hogy a magyar cég a szóban forgó jogsértésben részt vevő vállalkozások közül csupán egy, mégpedig olyan vállalkozással szemben indított keresetet, amelynél közvetlenül nem végzett beszerzéseket. Az EUB és a Bizottság is egyetértett abban, hogy egy egységes és folyamatos versenyjogi jogsértés az elkövetők egyetemleges felelősségét vonja maga után. Ennélfogva annak a körülménynek, hogy a magyar cég kizárólag egy, mégpedig olyan elkövetővel szemben indított keresetet, amelynél közvetlenül nem végzett beszerzéseket, nem kérdőjelezheti meg a  bíróság joghatóságát.

A fentiekre tekintettel az EUB úgy döntött, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének 2. pontját úgy kell értelmezni, hogy az EUMSZ 101. cikk szerinti, különösen a tehergépjárművek árazására és bruttó áremeléseire vonatkozó összehangolt megállapodásokból álló jogsértés által okozott kár megtérítése iránti kereset keretében a „káresemény bekövetkezése helyének” az alapügyben szóban forgóhoz hasonló helyzetben a jogsértéssel érintett piac helye tekintendő, vagyis ahol a torzított piaci árakat alkalmazták, és ahol a károsult állítása szerint a kár bekövetkezett, még akkor is, ha a kereset a szóban forgó kartell olyan résztvevője ellen irányul, akivel a károsult nem létesített szerződéses jogviszonyt.

(curia.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


Jogsértően tartotta nyilván a rendőrség a büntetlen előéletű aktivista személyes adatait
2019. augusztus 22.

Jogsértően tartotta nyilván a rendőrség a büntetlen előéletű aktivista személyes adatait

A békeaktivistáról hetvennél is több fájlt tartott nyilván a brit rendőrség, ráadásul a “belföldi szélsőségesek” adatbázisában szerepelt. Az EJEB egyezménysértést megállapító döntésében többek között azt is kifogásolta, hogy a rendőrség adatkezelési szabályai nem írták elő, mennyi ideig tárolhatók az adatok, amelyek jelen esetben ráadásul politikai nézetre vonatkoztak, amelyeket különös védelemben kellett volna részesíteni.

Az elítélteket egymástól is meg kell védeni
2019. augusztus 21.

Az elítélteket egymástól is meg kell védeni

A horvát kérelmezőt a szerb hatóságok egy hamis tízeurós miatt letartóztatták. A 31 napnyi börtönben töltött idő alatt a férfit rabtársai brutálisan bántalmazták, amihez a börtönszemélyzet asszisztált. Az ügy pikantériája, hogy a tízeurósról később kiderült: eredeti. A szerb kormányt az embertelen, megalázó bánásmód tolerálása és az eset ki nem vizsgálása miatt is elmarasztalta az EJEB.

A védőhöz való jog is korlátozható, ha az eljárás egésze fair
2019. augusztus 19.

A védőhöz való jog is korlátozható, ha az eljárás egésze fair

A barátnője megölésével gyanúsított belga kérelmezőt a rendőri őrizetben védő nélkül hallgatták ki. Előzetes letartóztatása alatt kirendelt védője a kilenc további kihallgatásról pedig távol maradt. Végül a kérelmezőt egy másik emberölés kísérletében is bűnösnek találták, jelenleg életfogytiglani büntetését tölti. Az ügyben az EJEB egyértelműsítette a védőhöz való jog tartalmát és a tisztességes eljárás vizsgálatának szempontjait.