Perelhető az eu-s kartellező magyar bíróság előtt

Egy magyar cég azért kezdeményezte az EUB előzetes döntéshozatali eljárását, mert állítása szerint a DAF Trucks NV több másik teherautó-gyártó céggel együtt az EUMSZ 101. cikkébe és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikkébe ütköző árkartellt alakított ki, amelynek következtében a céget kár érte.

Az alapügy

Az Európai Bizottság 2016. július 19‑én elfogadott határozatában megállapította, hogy tizenöt nemzetközi tehergépjármű‑gyártó – köztük a DAF Trucks – között összehangolt magatartás állt fenn a 6 és 16 tonna közötti tömegű tehergépjárművek és a 16 tonnánál nehezebb tehergépjárművek értékesítésére vonatkozóan. A határozat szerint az árkartell az EUMSZ 101. cikkbe és az EGT‑Megállapodás 53. cikkébe ütköző magatartást valósított meg, amelyben a DAF Trucks 1997. január 17. és 2011. január 18. között vett részt. Az árkartellen kívül a jogsértést elkövetők a közepes és nehéz tehergépjárművekre vonatkozó Euro 3–6 szabványok által előírt szennyezőanyag‑kibocsátást szabályozó technológia bevezetésével járó költségek időzítésében és áthárításában is megegyeztek.

A Bizottság megállapította, hogy az EUMSZ 101. cikk megsértése az EGT egészére kiterjedt, és 1997. január 17‑től 2011. január 18‑ig tartott. A Bizottság a jogsértés miatt bírságot szabott ki valamennyi résztvevőre.

A magyar cég nemzetközi árufuvarozással foglalkozó társaság, amely 2000‑től kezdve 2008‑ig fokozatosan új tehergépjárműveket szerzett be. Végfelhasználóként nem tudott közvetlenül a gyártótól vásárolni, így a Magyarországon bejegyzett márkakereskedőkhöz kellett fordulnia. A beszerzéseket Magyarországon bejegyzett lízingcégek finanszírozták úgy, hogy a felperes zárt végű lízingszerződéseket kötött, a finanszírozó pedig a cég által kialkudott árra tette rá a lízing költségeit, valamint hasznát. A tehergépjárművek tulajdonjoga a teljesítést követően, a lízingszerződések megszűnésével szállt át a cégre.

2017. július 20‑án a magyar cég szerződésen kívül okozott kárért való felelősség jogcímén keresetet indított a Győri Törvényszék előtt a DAF Trucks ellen, és a hivatkozott kárát arra alapította, hogy a kartell-megállapodások miatt a tehergépjárműveket torzított áron tudta beszerezni. A magyar cég azzal érvelt, hogy a magyar bíróságok joghatóságát az átdolgozott Brüsszel I. rendelet 7. cikkének 2. pontja alapozza meg, amelyet az EUB ítélkezési gyakorlata is értelmezett, amely szerint ha a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező alperesekkel szemben az EUMSZ 101. cikknek és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének a Bizottság által megállapított egységes és folyamatos, általuk több tagállamban, különböző időpontokban és helyszíneken megvalósított megsértése miatt indítanak kártérítési keresetet, úgy minden egyes állítólagos károsult dönthet akként, hogy keresetét akár a saját székhelye szerinti bíróság előtt indítja meg.

A DAF Trucks vitatta a magyar bíróságok joghatóságát. Egyrészt azzal érvelt, hogy az összejátszásra irányuló találkozókra Németországban került sor, ami a német bíróságok joghatóságát alapozza meg, másrészt pedig, hogy soha nem lépett közvetlen szerződéses kapcsolatba a magyar céggel, így észszerűen nem számíthatott arra, hogy a magyar bíróságok előtt indul ellene per.

A Győri Törvényszék megállapította, hogy nincs joghatósága az alapügy elbírálására, és a Brüsszel I. rendelet 7. cikke 2. pontjának alkalmazása szempontjából kapcsolóelvként a kárt okozó esemény bekövetkezésének helyét tartotta szem előtt, vagyis azt a helyet, ahol az összejátszásra irányuló megállapodások létrejöttek.

A magyar cég fellebbezett a Győri Ítélőtáblához, amelynek kétségei voltak afelől, hogy az alapügyben analógia útján alkalmazható‑e – a felek közötti közvetlen szerződéses kapcsolat hiányában – az EUB CDC Hydrogen Peroxide ítélete, illetve azon aggodalmának adott hangot, hogy az említett ítélet a gyakorlatban egy tág forum actoris szabály létrehozását eredményezheti, ami ellentétes az 1215/2012 rendelet által követett céllal.

Az nem volt vitatott, hogy a magyar bíróságok nem alapíthatják a joghatóságukat a hivatkozott kárt okozó esemény bekövetkezésének helyére amiatt, hogy az EUMSZ 101. cikk szerinti jogsértést megvalósító, összejátszásra irányuló megállapodások egyike sem Magyarországon valósult meg. Ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság részéről felmerült a kérdés, hogy a magyar bíróságok alapíthatják‑e joghatóságukat a hivatkozott kár bekövetkezésének helyére.

A Győri Ítélőtábla a fentiek alapján felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az EUB-hoz fordult.

A Győri Ítélőtábla arra várt választ, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az EUMSZ 101. cikk szerinti, különösen a tehergépjárművek árazására és bruttó áremeléseire vonatkozó összehangolt megállapodásokból álló jogsértés által okozott kár megtérítése iránti kereset keretében a „káresemény bekövetkezése helyének” az a hely tekintendő, ahol a károsult állítása szerint a kár bekövetkezett, még akkor is, ha a kereset a szóban forgó kartell olyan résztvevője ellen irányul, akivel a károsult nem létesített szerződéses jogviszonyt.

Az EUB döntése

Az EUB az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontjával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatában többször is kimondta, a „hely, ahol a káresemény bekövetkezett” fogalma magában foglalja egyrészt azt a helyet, ahol a kár bekövetkezett, másrészt azt a helyet, ahol az e kárt okozó esemény bekövetkezett, ezért a felperes választásától függően az alperes perelhető mind az egyik, mind a másik hely szerinti bíróság előtt.

Az EUB kifejtette, hogy a kár bekövetkezésének helye attól függ, hogy a kárt okozó eseményből közvetlenül fakadó első kárról van‑e szó, vagy pedig a későbbi hátrányos következményekről, amelyek nem alapozhatják meg az e rendelkezés szerinti joghatóságot.

Az EUB ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a „hely, ahol a káresemény bekövetkezett” fogalma nem értelmezhető kiterjesztő módon úgy, hogy az olyan helyet foglal magában, ahol a károsult egy másik államban bekövetkezett és általa elszenvedett első kár következtében vagyoni kárt szenvedett.

Az EUB szerint az olyan kár, amely annak az eredetileg elszenvedett kárnak a közvetett következménye, amely a bekövetkezett kár közvetlen károsultjait képező más személyeket egy attól eltérő helyen érte, mint ahol a közvetett károsult a későbbiekben kárt szenvedett, e rendelkezés alapján nem alapozhatja meg a joghatóságot.

Az EUB szerint a magyar cég által elszenvedett kár nem minősül olyan egyszerű pénzügyi következménynek, amely a közvetlen vásárlók – mint például a magyar gépjármű‑márkakereskedők – részéről következhetett volna be, és amely az áremelést követően forgalomkiesésben jelentkezhetett volna. Az alapügyben hivatkozott kár lényegében a mesterségesen megemelt árak következtében kifizetett többletköltségekből ered, éppen ezért az EUMSZ 101. cikkbe ütköző jogsértés közvetlen következménye, tehát közvetlen kárnak minősül, amely főszabály szerint megalapozhatja a kár bekövetkezésének helye szerinti tagállam joghatóságát.

Az ilyen kár bekövetkezésének helyét illetően az érintett határozatból kitűnik, hogy az EUMSZ 101. cikkbe ütköző, megállapított jogsértés az EGT egészére kiterjedően eredményezte a verseny torzulását, amelynek 2004. május 1‑jétől Magyarország is részese.

Az EUB ebből levezette, hogy amennyiben a versenyellenes magatartással érintett piac abban a tagállamban található, amelynek területén a hivatkozott kár állítólag bekövetkezett, akkor úgy kell tekinteni, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikke 2. pontjának alkalmazásában a kár bekövetkezésének helye ebben a tagállamban található.

Az uniós jogalkotó célja ezzel a közelség és kiszámíthatóság megteremtése volt, mivel az érintett piac szerinti tagállam bíróságai vannak a legmegfelelőbb helyzetben az efajta kártérítési kérelmek elbírálására, másrészt pedig a versenyellenes magatartást tanúsító gazdasági szereplőnek számítania kell arra, hogy azon hely bíróságai előtt perlik, ahol a magatartásával a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat megsértette.

Az EUB válaszolt a Győri Ítélőtábla azon aggodalmára is, hogy a magyar cég a szóban forgó jogsértésben részt vevő vállalkozások közül csupán egy, mégpedig olyan vállalkozással szemben indított keresetet, amelynél közvetlenül nem végzett beszerzéseket. Az EUB és a Bizottság is egyetértett abban, hogy egy egységes és folyamatos versenyjogi jogsértés az elkövetők egyetemleges felelősségét vonja maga után. Ennélfogva annak a körülménynek, hogy a magyar cég kizárólag egy, mégpedig olyan elkövetővel szemben indított keresetet, amelynél közvetlenül nem végzett beszerzéseket, nem kérdőjelezheti meg a  bíróság joghatóságát.

A fentiekre tekintettel az EUB úgy döntött, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének 2. pontját úgy kell értelmezni, hogy az EUMSZ 101. cikk szerinti, különösen a tehergépjárművek árazására és bruttó áremeléseire vonatkozó összehangolt megállapodásokból álló jogsértés által okozott kár megtérítése iránti kereset keretében a „káresemény bekövetkezése helyének” az alapügyben szóban forgóhoz hasonló helyzetben a jogsértéssel érintett piac helye tekintendő, vagyis ahol a torzított piaci árakat alkalmazták, és ahol a károsult állítása szerint a kár bekövetkezett, még akkor is, ha a kereset a szóban forgó kartell olyan résztvevője ellen irányul, akivel a károsult nem létesített szerződéses jogviszonyt.

(curia.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


A menetjeggyel nem rendelkező utas
2019. december 3.

A menetjeggyel nem rendelkező utas

Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának a Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegenkontra Mbutuku Kanyeba- (C‑349/18), a Larissa Nijs- (C‑350/18) és a Jean-Louis Anita Dedroog-féle (C‑351/18 számú) egyesített ügyekben hozott ítéletét[1] elemzi.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés
2019. december 2.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.

Támogatni kell a minőségi újságírást
2019. december 2.

Támogatni kell a minőségi újságírást

Az Európa Tanács által rendezett nemzetközi konferencia témája az újságírás volt, amelyet a tagállamoknak, a média érdekképviseleti szervezeteinek, az internetes felületközvetítőknek, a szabályozó hatóságoknak és az újságíróknak közösen kell  biztosítaniuk, annak érdekében, hogy a média elnyerje és fenntartsa a közvélemény bizalmát.