Súlyos bírságokkal az online gyűlölet ellen

A Franciaország által elfogadott új törvény lehetővé teszi magas bírságok kiszabását, ha a közösségi médiaszolgáltató 24 órán belül nem távolítja el a gyűlöletbeszédnek minősülő tartalmat.

A Francia Nemzetgyűlés által elfogadott új törvény pénzbírsággal sújtja azokat közösségi médiumokat, amelyek nem törlik a gyűlöletbeszédnek minősülő, illetve terrorizmusra, gyermekpornográfiára vagy népirtás tagadására vonatkozó tartalmakat a közzétételtől számított 24 órán belül. A törvény megerősíti a francia kormánynak a közösségi média platformok büntetésére vonatkozó felhatalmazását és a kiszabható bírságok összegét is növeli.

Az új szabályok szerint a közösségi médiaoldalak üzemeltetői 250 000 euró és 1,25 millió euró közötti pénzbírságra számíthatnak, ha nem törlik időben a gyűlöletbeszédnek minősülő tartalmakat, igaz az ellenőrzési mechanizmus egyelőre még nem ismert.

A francia törvényt megelőzően hasonló intézkedéseket fogadtak el többek között Etiópiában és Németországban.

A törvény kritikusai szerint túl sok hatalmat biztosít a francia kormánynak az online szólásszabadság korlátozására és a cenzúrára. Jordan Bardella, az Európai Parlament francia képviselője sajtóközleményben úgy reagált, hogy „minden „jogellenes” tartalom eltávolítása […] azzal a hatással jár majd, hogy a platformok automatikusan még a tartalmak közzététele előtt cenzúrázzák azokat anélkül, hogy az igazságszolgáltatás döntene a tartalom jogellenességéről. A véleménynyilvánítás szabadsága és a francia közügyek nyilvános megvitatása így magánplatformok kezébe kerül. ”

A Nemzetgyűlés, a törvény elfogadását követően kiadott sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy ezek az új szabályok „erősítik a digitális szolgáltatók közreműködését az online gyűlölet elleni küzdelemben […], és speciális vizsgálati jogkört és joghatóságot hoznak létre az internetes gyűlölet ellen”.

(jurist.org)

Kapcsolódó cikkek:


Az EUB a menetíró készülék és az adatrögzítés kérdéseiről
2020. augusztus 10.

Az EUB a menetíró készülék és az adatrögzítés kérdéseiről

A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának a V. O. kontra Bezirkshauptmannschaft Tulln-ügyben hozott ítéletét[1] elemzi, mely az „utazó” munkavállalók menetíró készülékben rögzített adatok alapján nem igazolható körülményeit vette górcső alá.

Ártatlanul ült börtönben 27 évig
2020. augusztus 7.

Ártatlanul ült börtönben 27 évig

Felmentették az emberölés vádja alól, így 27 év után szabadult a börtönből egy kelet-kínai férfi, akit két fiatal fiú megölése miatt ítéltek el.

Börtön járt az üzleti titkok ellopásáért
2020. augusztus 6.

Börtön járt az üzleti titkok ellopásáért

A bíróság 18 hónap börtönre ítélte a Google volt munkavállalóját, mert a cég üzleti titkait átmásolta a saját számítógépére, amelyet elvitt az Uber-hez.

Németország sem teljesíti a Hong Kong-i kiadatási kérelmeket.
2020. augusztus 5.

Németország sem teljesíti a Hong Kong-i kiadatási kérelmeket.

Heiko Maas német külügyminiszter bejelentette, hogy Németország felfüggeszti a Hong Konggal kötött kiadatási egyezményt, mivel Hongkong bizonyos jelölteket kizárt a választásokból és egy évvel elhalasztja a Törvényhozói Tanács tagjainak idei választását.