Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Franciaország által elfogadott új törvény lehetővé teszi magas bírságok kiszabását, ha a közösségi médiaszolgáltató 24 órán belül nem távolítja el a gyűlöletbeszédnek minősülő tartalmat.
A Francia Nemzetgyűlés által elfogadott új törvény pénzbírsággal sújtja azokat közösségi médiumokat, amelyek nem törlik a gyűlöletbeszédnek minősülő, illetve terrorizmusra, gyermekpornográfiára vagy népirtás tagadására vonatkozó tartalmakat a közzétételtől számított 24 órán belül. A törvény megerősíti a francia kormánynak a közösségi média platformok büntetésére vonatkozó felhatalmazását és a kiszabható bírságok összegét is növeli.
Az új szabályok szerint a közösségi médiaoldalak üzemeltetői 250 000 euró és 1,25 millió euró közötti pénzbírságra számíthatnak, ha nem törlik időben a gyűlöletbeszédnek minősülő tartalmakat, igaz az ellenőrzési mechanizmus egyelőre még nem ismert.
A francia törvényt megelőzően hasonló intézkedéseket fogadtak el többek között Etiópiában és Németországban.
A törvény kritikusai szerint túl sok hatalmat biztosít a francia kormánynak az online szólásszabadság korlátozására és a cenzúrára. Jordan Bardella, az Európai Parlament francia képviselője sajtóközleményben úgy reagált, hogy „minden „jogellenes” tartalom eltávolítása […] azzal a hatással jár majd, hogy a platformok automatikusan még a tartalmak közzététele előtt cenzúrázzák azokat anélkül, hogy az igazságszolgáltatás döntene a tartalom jogellenességéről. A véleménynyilvánítás szabadsága és a francia közügyek nyilvános megvitatása így magánplatformok kezébe kerül. ”
A Nemzetgyűlés, a törvény elfogadását követően kiadott sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy ezek az új szabályok „erősítik a digitális szolgáltatók közreműködését az online gyűlölet elleni küzdelemben […], és speciális vizsgálati jogkört és joghatóságot hoznak létre az internetes gyűlölet ellen”.
Ideiglenesen felfüggesztette a boszniai Szerb Köztársaság áprilisban elfogadott választási törvényét a bosznia-hercegovinai szövetségi alkotmánybíróság – közölte a Klix.ba című szarajevói hírportál.
Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.
Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
