Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A német szövetségi alkotmánybíróság múlt csütörtökön hozott ítéletében kimondta, hogy az ország 2019. évi szövetségi éghajlatváltozási törvényének több rendelkezése túl keveset tesz a klímaváltozás ellen, amely sérti az alaptörvényben garantált szabadságokat.
Az Alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy az éghajlatváltozásnak súlyos következményei vannak, amelyek gyakorlatilag az emberi élet minden területét érintik. Az ügy 2019-ben kezdődött, amikor az Északi-tenger szigetén élő gazdálkodó családok beperelték a kormányt, miután váratlanul forró nyarak sora következett, amelyet a tengerszint emelkedése követett Németország északi részein. A család azt állította, hogy az ország kormánya nem lép fel megfelelően az éghajlatváltozás ellen. Az eljárást a Greenpeace és Greta Thunberg klímaaktivista is támogatta.
Az Alkotmánybíróság egyetértett a felperesekkel, és kijelentette, hogy nem elegendőek azok a kötelezettségvállalások, amelyekkel a szövetségi klímaváltozási törvény az aktuális üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentené.
A rendelkezések figyelmen kívül hagyják a kibocsátás-csökkentési felelősség 2030 utáni bevezetését. A bíróság szerint „nem szabad engedni, hogy egy generáció a CO2-költségvetés nagy részét elfogyassza, miközben a csökkentési erőfeszítések viszonylag kis részét viseli, ha ez a következő generációk számára drasztikus csökkentési teher növekedést jelent, és átfogóan érinti az alaptörvényben garantált szabadságaikat. ”
A passzivitás sérti az alaptörvény (Grundgesetz – GG) 20a. cikkét, amely minden német állampolgár kötelezettségévé teszi a környezet védelmét.
A karlsruhei testület kijelentette, hogy a törvényhozóknak szigorúbb rendelkezéseket kell elfogadniuk az éghajlat-semlegesség elérése érdekében 2022. december 31-ig. A határozat szinte megegyezik egy 2019-es holland legfelsőbb bírósági határozattal, amely kimondta, hogy a kormány éghajlatváltozásra adott válasza nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megvédjék a polgárokat az életüket fenyegető veszélyektől és az éghajlatváltozás okozta hátrányoktól.
Hasonlóképpen, az Egyesült Államokban 2015-ben fiatal felperesek indítottak egy ügyet, amelyet a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróság 2020-ban elutasította azzal az indokkal, hogy a bíróságok jogállása és alkotmányos jogköre arra kényszeríti a kormányt, hogy állítsa le a fosszilis üzemanyagok használatát, kétértelmű volt. Stanton bíró különvéleményében kifejtette, hogy az ügy nem precedensértékű és tapssal fogadta a felpereseket azon erőfeszítéseikért, amellyel kérdés megoldására tettek kísérletet.
