Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyéni vállalkozói jogviszony, az abból szerzett jövedelem nagyságától függetlenül kereső tevékenységnek minősül. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén pedig a rendszeres szociális járadék iránti igény nem bírálható el az egyik jogviszony alapján – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes 1992. szeptember 1. napjától 2007. március 1. napjáig az OEP-nél fennálló jogviszonya mellett, 2004. március 19-től 2013. december hónapig egyéni vállalkozó is volt, mely tevékenységét 2011. augusztus 24. napjától szüneteltette. Rendszeres szociális járadék iránti, 2011. június 9-én benyújtott igényét mind az elsőfokú társadalombiztosítási szervet, mind az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság elutasította. Meglátása szerint a felperes nem jogosult az ellátásra, mert az egészségkárosodása nem kereső tevékenysége alatt keletkezett. Megállapította továbbá, hogy a felperes munkaviszonya 2007. március 1. napján szűnt meg, igényét azonban csak 2011. június 9. napján, így a 24 hónapos igényérvényesítési határidőn túl terjesztette elő. Az egészen a Kúriáig jutott, aki a munkaügyi bíróságot új eljárásra utasította, és abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az igénybejelentés 24 hónapos jogvesztő határideje megtartottnak tekinthető-e, illetve a felperes 45%-os egészségkárosodása kereső tevékenysége alatt keletkezett-e.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság eljárása
A bíróság a határozatok hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási hatóságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította. A kérelem benyújtásakor hatályos, az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint [jelenleg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a 2011. évi CXCI. törvény szabályozza]:
Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
a) a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában
aa) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és
ab) rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és
b) saját jogú nyugellátásra a 9. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve nem jogosult, és
c) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és
d) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.
A bíróság kiemelte, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint kereső tevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül. Így az egyéni vállalkozói jogviszony, az abból szerzett jövedelem nagyságától függetlenül kereső tevékenységnek minősül.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes elfogadta a bíróság azon megállapítását, hogy a felperes az egyéni vállalkozói tevékenységet folytatónak minősült függetlenül az egyéni vállalkozói tevékenységből szerzett jövedelem nagyságától, valamint azt, hogy a rendszeres szociális járadék iránti igénybejelentés időpontja 2011. június 9. Ugyanakkor nem tartotta ezeket relevánsnak, mivel egészségkárosodása még az OEP-nél fennállt jogviszonya alatt keletkezett, ami 2007. március 1-én megszűnt, így ehhez képest a kérelme elkésett. Kiemelte továbbá, hogy az ítélet indokolása ellentmondásos, mivel a bíróság a felperes egyéni vállalkozói jogviszonyát kereső tevékenységnek minősítette, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta, hogy a kereső tevékenység fennállása a rendszeres szociális járadékra jogosultságot kizárja.
[multibox]A Kúria megállapításai
A testület nem tartotta megalapozottnak a kérelmet.
A rendszeres szociális járadék iránti kérelmet a nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani annak a kereső tevékenységnek az időtartama alatt, vagy a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek során az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő. A Kúria megállapította, hogy mivel a bíróság az igénybejelentés időpontját 2011. június 9. napjában jelölte meg, és a felperes közszolgálati jogviszonya 2007. március 1-én szűnt meg, a felperes a 24 hónapos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be az igényét. Vizsgálni kellett volna azonban, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya mellett egyéni vállalkozó is volt, és mint egyéni vállalkozó kereső tevékenységet folytatónak minősült. Tévesnek tartotta azt az alperesi álláspontot a Kúria, hogy a felperes az OEP-nél fennállt jogviszonyára, mint kereső tevékenysége idejére alapította a szociális járadék iránti kérelmét, mivel figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes a 2005-ös évben egyéni vállalkozó is volt. Álláspontja szerint az alperes nem jogosult arra, hogy több biztosítási viszony, kereső tevékenység egyidejű fennállása, illetve folytatása esetén az egyik jogviszonyt kiválasztva bírálja el a felperes ellátás iránti kérelmét.
Mindezek alapján, állapította meg a Kúria, a felperes 2004. március 19. és 2007. március 1. között kétféle jogviszony alapján, majd 2007. március 2. napjától 2013. december hónapig, mint egyéni vállalkozó minősült kereső tevékenységet folytatónak. Így a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Mfv.III.10.685/2015.) a Kúriai Döntések 2016/11. számában M.25. szám alatt jelent meg.
