Cikksorozatunk előző részében az ügyvédi karrier jellegzetességeit vettük szemügyre. Most Dr. Kovács Márton, Dr. Szabó G. Zoltán egyéni ügyvéd ügyvédjelöltje válaszol kérdéseinkre.
A III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia közelgő kezdetének apropóján a rendezvény egyik előadójával, Dr. Sükösd Péter Versenyjogi csoportvezető ügyvéddel, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda munkatársával beszélgettünk.
Mind a jogirodalomban, mind a joggyakorlatban rendre felmerült az elmúlt években az a kérdés, hogy meddig jogszerű a munkavállaló ellenőrzésével (megfigyelésével) kapcsolatos adatkezelés és miként teremthető egyensúly a munkáltató jogos gazdasági érdekei és a munkavállaló magánszférájához való joga között. Az Mt. 2019. április 26-ától hatályos új szövege a munkavállaló technikai eszközökkel kapcsolatos ellenőrzésével is változott. Első ránézésre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez jelentős, koncepcionális változást jelent-e vagy a korábbi joggyakorlat megerősítését. Az Mt. 11/A. §-ába kerültek a munkavállaló ellenőrzésével kapcsolatos szabályok. A korábbi, 11. §-ban található szabály tartalma nem változott: a szövegből elhagyásra került ugyan a magánélet ellenőrizhetőségének és az emberi méltóság megsértésének tilalma, de egyik sem jelent érdemi változást: a magánélet ellenőrizhetőségének tilalma egyértelműen következik abból, hogy a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, az emberi méltóság tiszteletben tartása pedig általános – nem csak az ellenőrzés során fennálló – követelmény. Szövegszerűen egyértelmű újdonság azonban a 11/A. § (2) bekezdése, amely főszabállyá teszi azt, hogy a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszköz kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használható. Ez ugyan a munkajogi szabályozás logikájából korábban is…
Idén is megrendezi éves Pénzügyi Esetversenyét a European Law Students’ Association (ELSA) magyar szervezete. A nagysikerű eseménynek a CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda ad otthont. A joghallgatók jelentkezését a szervezők – bármely évfolyamról és jogi egyetemről – november 1-ig várják egy online teszt megoldásával és elküldésével. A Pénzügyi Esetverseny immár harmadik éve a jogi karok által kínált pénzügyi jogi képzések szakma-és gyakorlatorientált kiegészítése céljából kerül megrendezésre. A résztvevők megismerhetik a jogterület alkalmazási lehetőségeit valóságos üzleti környezetben, továbbá lehetőséget ad a hallgatóknak pénzügyi alapműveltségük, problémamegoldó és jogi érvelési képességeik fejlesztésére, valamint gyakornoki helyek és más tárgyi jutalmak megszerzésére. A Verseny szakmai tartalmát az ország vezető pénzügyi jogászai: a CMS és a Dentons Réczica Ügyvédi Irodák, valamint a Magyar Fejlesztési Bank munkatársai segítettek összeállítani, akik egyben a Pénzügyi Esetverseny támogatói is. A jelentkező 2 fős csapatoknak először egy online tesztet kell kitölteniük, majd a továbbjutókat november 8-án az Ybl Palotában tartott szóbeli fordulókon hallgatják meg a zsűri tagjai. Itt egy valósághű, ingatlan-finanszírozással kapcsolatos jogvitában kell tanácsot adni. A legjobbak felperes-alperesi pozíciókban egymás ellen is érvelnek. A Pénzügyi Esetversenyt támogató Wolters Kluwer…
Az adatvédelmi szabályozás régóta kitüntetett figyelemmel kezeli azokat a személyes adatokat, amelyek kezelése vagy az azokkal való visszaélés az érintett magánszférájába súlyosabb beavatkozásnak tekinthető. A jogirodalomban gyakran érzékeny vagy szenzitív adatnak is nevezett adatkört a szabályozás különleges adatnak nevezi és tételesen felsorolja, hogy mely adatok tartoznak e körbe. A hatályos szabályozás szerint különleges adatok a „faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok” [GDPR 9. cikk (1) bekezdés]. A genetikai és a biometrikus adatok különleges adatként történő kezelése a GDPR újdonsága, a korábbi, az adatvédelmi irányelven és az azon alapuló magyar szabályozásban ezek nem tartoztak a különleges adatok körébe. 2018-tól jelentős változás következett be a különleges adatok európai szabályozásában, amely összességében – némiképp szembe menve egyébiránt a GDPR egységesítési törekvéseivel – felértékelte a tagállami szabályozás jelentőségét. A GDPR, mint közvetlenül hatályos és alkalmazandó szabályozás logikája alapján a különleges adatok kezelésével kapcsolatos főszabály igen egyszerű, de egyben…
A III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia közelgő kezdetének apropóján a rendezvény egyik előadójával, Dr. Horváth M. András LL.M PhD ügyvéddel, a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda munkatársával beszélgettünk.
A Wolters Kluwer Hungary Kft. ebben az évben október 8. és 10. között szervezte meg Visegrádon legnagyobb rendezvényét, a Magyar Munkajogi Konferenciát. A Thermal Hotelben idén is csaknem 300 munkajogász és HR-szakembert köszönthettünk. E cikk szerzője első alkalommal, ráadásul kettős szerepben vett részt az eseményen: érdeklődő jogászként, illetve szervezői minőségben. Ez az osztott nézőpont világosan megmutatta, hogy konferenciánk valódi erőssége az elsőrangú szakmai és a közösségi impulzusok ideális arányú ötvözése. Már a kezdést megelőző délután, az előkészületek utolsó, óraműpontossággal összehangolt tennivalói során is érezhető volt, hogy valamennyi munkatársunk kellőképpen átérzi a rendezés felelősségének súlyát. Nemkülönben volt igaz mindez a konferencia három hivatalos napjára is. Voltak olyanok, – köztük jómagam – akik a Wolters Kluwer standjánál, mások az előadótermekben, a regisztrációs pultnál vagy éppen a szervezői szobában tették a dolgukat. Érdekfeszítő programokban ezúttal sem volt hiány. Dr. Dudás Katalin ügyvéd előadásában a munkavállalás lélektani oldalát vette górcső alá, középpontba helyezve az úgynevezett „mobbing”, azaz a munkahelyen gyakran ismétlődő és hosszabb ideig tartó pszichológiai „terror” jelenségét. Zaccaria Márton Leó, a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának adjunktusa friss, szokatlan megvilágításba helyezte a „munkavállaló”…
Ha máshonnan nem is, az amerikai filmek csillogó képkockáiról valószínűleg mindenki számára ismerősek az igazságot néha akár életük kockáztatásával is védelmező, lehengerlő szónoki képességekkel bíró, hihetetlenül komoly munkabírású és villámgyorsan a legjobb megoldást választó ügyvéd-figurák, akik jutalma valamennyi produkció végén az anyagiaknál sokkalta hangsúlyosabbként feltüntetett erkölcsi elismerés. Vitathatatlan, hogy e karriernek már az ókortól kezdve széleskörű imázsa és nimbusza alakult ki, a presztízshozadék pedig korántsem a véletlen műve. Bár a mozivásznon látott archetípusok az esetek többségében rendkívül túlzón és színpadiasan közelítenek a pályához, – mely a valóságban sajnos korántsem annyira megbecsült, mint amennyire megérdemelné – a háttérben és a tárgyalóteremben végzett tetemes mennyiségű összehangolt feladat attraktív szakmai sikerek építőkövévé válhat. Ahhoz, hogy ezeknek a sikereknek egyáltalán a közelébe juthasson valaki, zsebében a jogász szakon megszerzett diplomával mindenekelőtt legalább hároméves joggyakorlatra kell szert tennie. Az elterjedt közvélekedéssel szemben ahhoz, hogy ügyvéd lehessen valaki, nem feltétlenül kell az elejétől ügyvédjelöltként dolgoznia (vagyis „bojtárkodnia”). Az ügyvédi kamara ugyanis a teljes időből csak egy évnyi ügyvédjelölt gyakorlatot követel meg a felvételhez. Az Ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről – Ütv.) 19.…
Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket. Alapvető célunk, hogy a versenyjog helyi és globális körülményekre reagáló változó tendenciáját stabil, szakértői keretek közé fogjuk azért, hogy résztvevőink azonos esélyekkel felvértezve hagyhassák el a piac „rajtvonalát”. Ezt a felkészítést 2019-ben is önálló szakmai előadások lebonyolításával (többek között a GVH fúziós eljárásainak vizsgálata, valamint a versenyjogi kártérítési perek alakulása témakörben), továbbá a vélemények ütköztetésére kiváló színteret biztosító panelbeszélgetések keretében (melyeken középpontba kerülnek a versenyjog és a munkajog, illetve az iparpolitika kapcsolódási pontjai) valósítjuk meg. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy konferenciánk házigazdájaként a Magyar Versenyjogi Egyesület elnökét, dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd urat köszönthetjük. A rendezvény előadói a teljesség igénye nélkül: Kocsis Márton (Compliance Főjogtanácsos, MOL Nyrt.) Berke Gyula (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Állam-és Jogtudományi Kar) Dudra Attila (versenytanács tag, Gazdasági Versenyhivatal) Amennyiben további részletekre kíváncsi a szakmai programokat, előadókat, valamint a helyszínt illetően, kérjük,…
Előző héten, cikksorozatunk első részében a felsőoktatási oktatói és kutatói karrier sajátosságait jártuk körül. Most Dr. Zákány Judittal, a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara Polgári Eljárásjogi Tanszékének tudományos munkatársával beszélgetünk életpályájáról. A jogász-szakmán belül miért pont a tudományos pálya felé orientálódott? Mit szeret leginkább a munkájában? Az első pillanattól kezdve elvarázsolt az egyetemi előadótermek hangulata. Csodálattal néztem több oktatómra, és már egyetemi éveim alatt éreztem, hogy különösen vonz ez a pálya, így ehhez kerestem a lehetőséget. A graduális képzés lezárását követően kezdtem részt vállalni az oktatómunkából és a vonzalomból hamar elköteleződés lett. A kutatómunkát már az egyetem alatt megkezdtem, több tudományos cikkem, illetve OTDK-helyezést elért dolgozatom is született. Nagyszerű érzés, amikor pontot tud tenni az ember egy komoly, jól sikerült tanulmány végére, majd kézhez kapja a tudományos folyóiratot benne írásával, vagy éppen először veheti kézbe megjelent könyvét. Az pedig külön öröm és az eredményes munkát jelzi, ha szakmai felkérést, vagy visszajelzést kapok az írásaimmal kapcsolatban. Nagyon szeretem a munkámban, hogy sokszínű, a tanítás során emberekkel foglalkozom, a kutatómunka pedig lehetőséget ad arra, hogy a könyvtár csendjében érdekes kérdések vizsgálatában mélyüljek…
