Megszületett a bérmegállapodás
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
A bíróság módosíthatja-e a megkötött szerződést?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha a felek között felmerül egy szerződéses vita, az érvényes kontraktus tartalmától még a bíróság sem térhet el. Ugyanakkor a polgári törvénykönyv rendkívül szűk körben, de ismeri a bírósági szerződésmódosítás intézményét.
A polgári törvénykönyvben a szerződések jogának szabályai abból indulnak ki, hogy a feleknek az érvényesen létrejött és hatályos szerződéseket a tartalmuknak megfelelően teljesíteniük kell („pacta sunt servanda” alapvelv). A létrejött érvényes szerződés tartalma a felek egymás közötti viszonyában olyan, mintha egy jogszabály lenne, amelyet a bíróságnak is alkalmaznia kell egy esetleges jogvita esetén. Ez azt jelenti, hogy ha a felek között felmerül egy szerződéses vita, természetesen attól még a bíróság sem térhet el a fenti jogelveknek megfelelően.
Igaz, rendkívül szűk körben, de a polgári törvénykönyv ismeri a bírósági szerződésmódosítás intézményét. Ez azt jelenti, hogy a törvényben tételesen meghatározott szigorú feltételek teljesülése esetén van lehetőség arra, hogy a bíróság egy jogalakító döntéssel módosítsa az érvényesen létrejött és hatályos kontraktust.
Elsődleges kitétel, hogy a bíróság a szerződést kizárólag valamelyik fél kifejezett kérelmére módosíthatja. Fel sem merülhet, hogy a bíróság a szerződés tartalmát – függetlenül attól, hogy azt helyesnek, méltányosnak tartja-e vagy sem – hivatalból felülvizsgálja és megváltoztassa. A jogalakító döntéshez kifejezetten erre irányuló kereset (viszontkereset) szükséges.
Bírósági döntéssel történő szerződésmódosítás kizárólag akkor kérhető, ha az érintett szerződés a felek között tartós jogviszonyt hoz létre. A joggyakorlat tartós jogviszonynak tekinti a huzamos időre szóló használati szerződéseket: lakásbérletet, nem lakás céljára szolgáló üzlethelyiségek bérletét, továbbá a tartási szerződéseket, egyes hosszabb átfutási időre kötött pénzügyi szerződéseket, a közüzemi szerződéseket, valamint az olyan megállapodásokat is, amelyek például a közös tulajdonban álló ingatlan megosztott használatáról rendelkeznek. A tartós jogviszony szempontjából nem a szerződéstípus a meghatározó. Folyamatos, visszatérő, tartós munkavégzésre vállalkozási szerződést is lehet kötni (takarítás, szervizszolgáltatás stb.), sőt a kivitelezési szerződés is lehet tartós jogviszony, ha a felek magatartását, jogait és kötelezettségeit egymás iránt hosszabb időre megszabja, még akkor is, ha a tevékenység eredményeként előállított mű átadása végeredményben egyetlen aktussal megy végbe
További feltétele a bírósági szerződésmódosításnak, hogy a szerződés megkötését követően következik be valamely új körülmény, és ezzel okozati összefüggésben áll elő olyan helyzet, hogy a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sérti. Fontos, hogy ez az új körülmény a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható, továbbá azt nem a kérelmező fél idézte elő, ellenkező esetben nem lehet kérni a módosítást. Kizárt a bírói módosítás olyankor is, ha a körülmények változása a fél rendes üzleti kockázata körébe esik. A gazdasági élet szereplőinek maguknak kell felmérniük a szerződéskötéssel együtt járó üzleti kockázatokat, amelynek bírói csökkentésére a törvény szerint nincs lehetőség. A piaci versenykörülmények, a kereslet-kínálat viszonyainak változása az üzleti kockázat körébe eső tényező, amely egyik szerződő felet sem jogosítja fel a szerződés bírói módosításának kérésére.
A bíróság a szerződést legkorábban arra az időpontra szólóan módosíthatja, amikor a méltánytalan helyzetbe jutott fél a szerződés módosítására irányuló igényével a bírósághoz fordul. A törvény ugyanakkor rugalmas megoldásra törekszik, ezért lehetőséget enged a bírói mérlegelésre. Elképzelhető a konkrét esettől függően az is, hogy a bíróság a szerződés tartalmi módosításával a méltánytalan érdeksérelmet ex nunc hatállyal, vagyis csak a jövőre szólóan küszöbölje ki. Végső soron a bíróságnak a szerződésmódosítás időpontját illetően diszkrecionális mérlegelési lehetőséget biztosít a törvény, csupán a módosítás legkorábbi időpontját határolja be: az pedig a kereset benyújtásának időpontja.
A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvédés dr. Vizsy Gábor ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
