Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A szerző cikkében összegyűjtötte, hogy mire figyeljünk a mesterséges intelligencia jogi munkában való használatakor.
A szerző a ChatGPT-t a tíz legfontosabb dolog egyikekének nevezte, amelyre a vállalati jogászoknak oda kell figyelniük 2023-ban, de megdöbbenéssel fogadta, hogy milyen gyorsan fellobbantotta a legaltechről folyó vitát. Volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy az „új” ChatGPT-vel kapcsolatos vélemények üteme lelassul, de nem így történt és valószínűleg nem is fog.
Ez elég fontos téma ahhoz, hogy egy pillanatképet készítsünk a ChatGPT (vagy általánosabban a generatív AI-ról) felhasználásáról a vállalti jogászok között. Amikor a szerző még jogtanácsosként dolgozott, összerántott volna néhány kollégát és azt mondtam volna: „Ugorjunk be a konferenciaterembe, és soroljunk fel tíz dolgot, amit a ChatGPT-ről tudnunk kell.”
A szerző sokat olvasott a ChatGPT-ről és számos alkalommal kipróbálta, sokféle kérdéssel. Mindezt azért, hogy a vállalti jogászok helyzetét rendezze és hogy megértse, mi is ez az eszköz, és miben segíthet a jogi osztályoknak.
A mostani cikkben „tíz dolgot” gyújtött össze a vállalati jogászoknak a ChatGPT-ről.
A szerző próbált jó választ találni erre a kérdésre, de feladta. A ChatGPT csak egy chatbot. Egy igazán erős chatbot azonban, amely hihetetlenül emberi beszélgetéseket folytat és válaszokat ad. Tekintsük úgy, mint a régi Microsoft „Clippy” hasznos változatát, amit mindenki gyűlölt, aki haszontalan válaszokat kapott tőle.
Szóval a ChatGPT egy párbeszéden alapuló mesterséges intelligencia rendszer, amely meghallgat, tanul, és időnként kihívást is jelent. Egy nagyszabású nyelvi modell („LLM”) hajtja, amelyet az OpenAI nevű cég fejlesztett ki hatalmas mennyiségű szöveges adattal (de a cikk időpontjában nem kapcsolódik valós időben az internethez).
Párbeszéd útján (nem linkeken keresztül) lép kapcsolatba a felhasználóval, amely lehetővé teszi, hogy további kérdéseket tegyünk fel – és kivágjuk, illetve beillesszük a szöveget a saját munkánkba. Beismerni a hibákat, megkérdőjelezi a helytelen premissziót, és elutasítja a nem megfelelő kéréseket.
Miközben a jelen cikkben a ChatGPT-re koncentrál a szerző, a generatív AI-eszközök sokfélék, amelyből az alábbiakat a vállalati jogászoknak érdemes megnézniük:
Minden bizonnyal léteznek még más generatívabb AI-eszközök az ügyvédek számára. A szerző tanácsa, hogy kezdjük az alapokkal (ingyenes vagy olcsó), és tartsuk nyitva a szemünket az olyan eszközök iránt, amelyek jobban illeszkednek a vállalati jogászok világába.
Ez nagyon valószínűtlen. Megváltoztathatja – de azt nagyon. Még nagyon korai fázisban van a generatív mesterséges intelligencia, ezért nem fogja helyettesíteni az ügyvédeket. Valójában az embereknek kell használniuk. Az ügyvédi kamara nem engedi, hogy az MI helyettesítse az ügyvédeket; a joggyakorlathoz emberekre lesz szükség valamilyen minőségben,
Másodszor, felül kell vizsgálni mindent, amit kiad az MI, ami egy másik ok, amiért az ügyvédi kamara nem engedi meg a mesterséges intelligencia kizárólagos használatát (lásd alább a ChatGPT-vel és az etikai kötelezettségekkel kapcsolatos problémákról).
Harmadszor, a ChatGPT nem érti a szövegkörnyezetet, és azt sem tudja megállapítani, hogy a felhasználó által kívánt válaszhoz használják-e. a helyes jogi válasz (azaz jó vs. helytelen, de egyben, ahogy Charles Spurgeon mondta, jó vs. majdnem helyes). Erre csak az emberek képesek. A generatív mesterséges intelligencia csak adatokat tud feldolgozni, kritikus gondolkodásba nem tud bekapcsolódni.
Negyedszer, ha jogi munkáról van szó, a legtöbb ügyfél egy emberrel akar majd beszélni (vagy beszélni tud) nem egy chatbottal (például a vezérigazgató nem fog kérdéseket beírni egy chatbotba, hogy tanácsot kérjen egy összeolvadással kapcsolatban vagy új szabályozást – a jogi csapatukat akarják).
Ötödször pedig, az a nap, amikor mindaz, amit a jogászok végeznek automatizálható, egyszerű feladatok listájára redukálható, egyelőre nem szerepel az Outlook-naptárban. A jobb hír azonban az, hogy a ChatGPT-nek mint eszköznek – idővel – könnyebbé kell tennie az életünket, és lehetővé kell tennie a jogi osztályok számára, hogy növeljék a hatékonyságot anélkül, hogy létszámbővítést (vagy létszámcsökkentést), illetve jelentős pénzösszegeket kellene befektetni. A ChatGPT/generatív mesterséges intelligencia egy másik eszköz, amellyel egyszerűsítheti a feladatokat és csökkentheti a hétköznapi munka mennyiségét (például chatbot a gyakran ismételt kérdések megválaszolásához), és ehelyett felszabadítja az időnke az összetett, nagyobb hozzáadott értékű munka elvégzésére. A projektek, ahol igazán megmutathatjuk az értékünket. A generatív mesterséges intelligencia új munkahelyeket is teremt majd, többek között olyan ügyvédekre lesz szükség, akik az utasítások elkészítésére és a rendszer képzésére szakosodtak egy adott vállalat, egy adott jogi osztályának igényeire.[6] Ennek ellenére semmi sem garantált 100%-ig, úgyhogy ne nyugodjunk meg, jó egy kicsit attól is tartani, hogy esetleg lecserélnek minket – akár géppel. Így mindig azon dolgozunk, hogy nélkülözhetetlenné tegyük magunkat.
Néhány évvel ezelőtt írt a szerző egy blogbejegyzést a mesterséges intelligenciáról. Nagy volt a remény, de nem sok megoldás lett igazán hasznos.. A ChatGPT megváltoztatja és AI-eszközökkel segíti a jogi osztályok napi, zökkenőmentes munkáját, amelyet erőfeszítés nélkül használhatnak.
A ChatGPT az 1950-es években keletkezett, régóta fennálló MI-elvekre épít. Lényegében a gépi tanulásra, azaz az emberi tanulás utánzására programozott gépekre (számítógépekre) támaszkodik. Pontosabban, úgy működik, hogy megpróbálja megérteni a kérdését („kérdés”), majd elkezdi felállítani azokat a szavakat, amelyekről „megjósolja”, hogy a legjobb választ adják, és mindez azon az adatkészleten alapul – és jelenleg csak arra korlátozódik –, amelyet „beleprogramoztak”. Más szóval, rengeteg információt szkennel, és a lehető legjobb választ írja meg azon adatok alapján, amelyekhez hozzáfér. Csakúgy, mint mi ügyvédként, csak sokkal gyorsabban – de olyan veleszületett emberi képességek nélkül, amelyeket a mesterséges intelligencia még nem képes utánozni. A gigantikus adathalmaz az úgynevezett „token”, amelyet még a szerző sem ért. A tokeneket azonban arra használták, hogy segítsék a ChatGPT-t egy „mélyen tanuló neurális hálózat” kialakításában – amely alapvetően egy rendkívül összetett számítógépes algoritmus, amelyet az emberi agy mintájára alakítottak. Ez lehetővé teszi a ChatGPT számára, hogy „megtanulja” az adatkészletben lévő mintákat és kapcsolatokat, majd emberi válaszokat hozzon létre azáltal, hogy megjósolja, hogy az adott mondatban milyen szöveg következik.
Valójában ez sokkal nehezebb kérdés, mint amilyennek látszik. Jelenleg a ChatGPT-t úgynevezett „promptokon” keresztül használhatjuk. A promptok olyan kérdések, utasítások vagy kérések, amelyeket az eszközbe írunk be a folyamat elindításához. A komplikációk akkor kezdődnek, ha egy bonyolultabb kérdést teszünk fel, vagy több kérdést szeretnénk feltenni a ChatGPT-nek, egy prompt több kérést is tartalmaz, vagy finomítjuk a ChatGPT eredményeit a prompt finomításával vagy a ChatGPT által mérlegelt adatok hozzáadásával. A jó hír az, hogy mindezt megtehetjük. A „rossz” hír az, hogy ehhez gyakorlásra és időre van szükség. Ez utóbbival a legtöbb vállalati jogász nem rendelkezik. Tehát egyensúlyba kell hoznunk a generatív mesterséges intelligencia használatából származó potenciális hasznot a ráfordított idő költségeivel, és – amint azt később tárgyaljuk – az időnként rossz eredményekkel.
Röviden: kezeljük a ChatGPT-t junior munkatársként. Tájékoztatnia kell, további információkat kell adni neki, tisztázó kérdéseket kell feltennünk, és valószínűleg javítani kell a munkáját.
Miközben a ChatGPT-vel játszott a szerző, és a vállalati jogászok lehetőségein gondolkodtam, néhány nagyszerű cikkre bukkant az egyik kedvenc blogjáról, a Contract Nerds-ről, különösen Laura Greenberg „Csevegés szerződések a GPT-vel” rovatáról. Ezeket érdemes elolvasni, mert konkrét utasításokat mutatnak be a ChatGPT hihetetlenül hasznos módjairól a szerződések elkészítéséhez, azaz hogyan használhatjuk a ChatGPT-t magyarázó megjegyzések megfogalmazásához a szerződésekben, és hogyan segíthet a ChatGPT a szerződések hatékonyabb tárgyalásában. Végül nézze meg a Slaughter & May remek cikkét, Generatív AI: Gyakorlati javaslatok jogi csapatoknak.
Ez az a rész, ami igazán lenyűgözött, vagyis az a hihetetlenül hosszú lista, amit a ChatGPT/generatív mesterséges intelligencia jelenleg segíthet a vállalati jogászok számára. A szerző felsorolta a különböző generatív mesterséges intelligencia-eszközöket, amelyek ma már meg tudják oldani a jogi feladatokat (a fentebb az 1. pontban bemutatott AI-eszközökön kívül). Végül a szerző megjegyzei, hogy ezek többségéért még nem tud kezeskedni, de a használt források nagyon megbízhatóak:
Menjünk végig egy egyszerű probléma lépésein, és nézzük meg, mit kapunk. Kezdésként hozzunk létre egy fiókot az OpenAI-n a ChatGPT ingyenes verziójához, majd lépjünk be a nyitóképernyőre.
Ezután írjuk be kérést a szövegmezőbe („Üzenet küldése…”). Próbáljuk meg ezt: „E-mailben magyarázza el az ügyvéd-ügyfél jogviszonyt egy nem ügyvédnek”. Ezután nyomja meg az entert. Ezután írjuk be kérését a szövegmezőbe („Üzenet küldése…”). Próbáljuk meg ezt: „E-mailben magyarázza el az ügyvéd-ügyfél jogosultságát egy nem ügyvédnek”. Ezután nyomjuk meg az entert.
Először is szögezzük le: a ChatGPT-nek nincs etikája. Komolyan, ez csak egy gép. Nem képes megkülönböztetni, alkalmazni a kontextust, felismerni, ha kitalál valamit, sem kezelni vagy kifejezni az érzelmeket. Ez csak egy (potenciálisan) igazán hasznos eszköz. Mindig tartsuk ezt szem előtt.
Másodszor, a szakmai felelősség szabályai értelmében számos etikai kötelezettségnek kell megfelelni és be kell azokat tartani a generatív mesterséges intelligencia használatakor.
Íme néhány a legfontosabbak közül az ABA (Amerikai Ügyvédi Kamara) modellszabályai szerint:
1.1 szabály – az ügyvédek szakmai hozzáértési kötelezettsége (alapvetően minden ügyvédnek naprakésznek kell lennie az ügyvédi gyakorlatot befolyásoló technológiai fejlesztésekről).
1.4 szabály – kommunikáció (konkrétan az 1.4(a)(2) szabály és annak szükségessége, hogy tájékoztassuk az ügyfelet arról, hogy mesterséges intelligenciát fog használni szolgáltatásai nyújtásának elősegítésére).
1.6 szabály – a titoktartási kötelezettség (generatív AI-eszközök használatakor gondoskodnia kell arról, hogy az általunk megadott ügyfélinformációk ne legyenek bizalmasak, vagy ha igen, akkor az általunk használt eszköz megvédje ezt a bizalmasságot).
5.1 szabály – a felügyeleti kötelezettség (különös tekintettel az általunk felügyelt személyekre, gondoskodni kell arról, hogy ismerjék a vonatkozó etikai szabályokat és betartsák).
5.3 szabály – a nem ügyvédek felügyeletének kötelezettsége (az ügyvédek nem adhatják ki munkájukat nem ügyvédeknek, mint például a ChatGPT. Nekik továbbra is részt kell venniük a munkában).
Bár valószínűtlen, de a vállalati jogászok sem mentesek a műhiba miatti perektől. Ez azt jelenti, hogy ha generatív mesterséges intelligenciát használunk a jogi munkához, akkor tudnunk kell, hogy mit csinálunk, ellenőrizni kell az elkészült munkát, és semmit sem szabad egyszerűen átvenni, amit a ChatGPT-től kapunk.
Bár úgy tűnik, hogy a ChatGPT használata nagyszerű ötlet, a vállalati jogászoknak tágra nyílt szemmel kell belemenniük a dologba. Ezekkel az eszközökkel jelenleg (és valószínűleg még sokáig) sok probléma lesz. Íme egy részleges lista azokról a problémákról, amelyekkel eddig találkozott a szerző:
Amíg ez ki nem derül (és az is meg fog), a legjobb, ha álneveket és általános fogalmakat használunk, amennyire ez csak lehetséges. És ne feledjük, hogy a generatív mesterséges intelligencia felhasználható zsarolóvírusok vagy más kiberkockázati programok részeként.
A ChatGPT és annak népszerűsége nem érintett minden vállatot. Irányelveket és eljárásokat kell bevezetnünk a vállalkozás védelmére és annak biztosítására, hogy az alkalmazottak megfelelően használják az eszközöket (ha egyáltalán használják). Hasonlóképpen, a szabályozó hatóságok igyekeznek megalkotni a generatív mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályokat. Jelenleg vadnyugat van ezen a téren. A szerző szerint szabályozásra van szükség, de remélhetőleg ez a szabályozás nem megy odáig, hogy csírájában elfojtson egy ígéretes eszközt. Összességében a generatív mesterséges intelligencia határozottan olyan terület, ahol a jogi osztály értéket tud felmutatni a vállalat őrzőjeként. Bár ezek mind elég ijesztőek, ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül kell hagynia a ChatGPT-t, és remélni, hogy elmúlik. Nem fog. Tehát, akár tetszik, akár nem, üdvözöljük a szép új világban, és vigyázzatok magatokra a kérdések megválaszolására és a problémák megoldására – mert az ügyvédek ezt teszik.
Annyi anyag született a mesterséges intelligenciáról, hogy hasznos lenne bemutatni néhány cikket vagy forrást, amelyeket találtunk, és amelyek különösen hasznosak a ChatGPT/generatív mesterséges intelligencia használatában csak most kezdő vállalati jogászok számára:
A szerző tapasztalata szerint a jogászok általában lassan alkalmazzák az új technológiát. Természetesen szkeptikusak vagyunk, és általában valami új problémát látunk az előnyökkel szemben.
A fentebb leírtak alapján a generatív MI figyelmen kívül hagyása nem lehetséges. Tehát, ahogy befejeztük a táblás munkamenetünket, a következőket mondanám csapatomnak a jogi osztálynak:
A szerző a ChatGPT-t a tíz legfontosabb dolog egyikekének nevezte, amelyre a vállalati jogászoknak oda kell figyelniük 2023-ban, de megdöbbenéssel fogadta, hogy milyen gyorsan fellobbantotta a legaltechről folyó vitát. Volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy az „új” ChatGPT-vel kapcsolatos vélemények üteme lelassul, de nem így történt és valószínűleg nem is fog.
Ez elég fontos téma ahhoz, hogy egy pillanatképet készítsünk a ChatGPT (vagy általánosabban a generatív AI-ról) felhasználásáról a vállalti jogászok között. Amikor a szerző még jogtanácsosként dolgozott, összerántott volna néhány kollégát és azt mondtam volna: „Ugorjunk be a konferenciaterembe, és soroljunk fel tíz dolgot, amit a ChatGPT-ről tudnunk kell.”
A szerző sokat olvasott a ChatGPT-ről és számos alkalommal kipróbálta, sokféle kérdéssel. Mindezt azért, hogy a vállalti jogászok helyzetét rendezze és hogy megértse, mi is ez az eszköz, és miben segíthet a jogi osztályoknak.
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
