Üzletrészt örököltem. A cég tagja is lettem ezzel?
Az alábbi cikk az üzletrészöröklés szabályainak értelmezését mutatja be egy jogeset alapján.
A hét kérdése: egyéni vállalkozó nyugdíjjáruléka
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyéni vállalkozó megteheti, hogy nem vesz ki jövedelem kivétet adott tárgyhónapra?
Kérdés:
Ügyfelem korábban hivatásos katonatisztként teljesített szolgálatot, és élt a korai nyugdíjazás lehetőségével, ami 2012.01.01-től szolgálati járandósággá változott. Ügyfelem ugyanakkor egyéni vállalkozó is, továbbá heti 36 órát el nem érő munkaviszonyt is létesített. Ha jól tudom, ügyfelemnek, mint főállású egyéni vállalkozónak a minimálbér után meg kell fizetnie minden, a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum járulékot. Munkabére után ugyancsak levonásra kerülnek járulékai. Ha jól tudom, tekintettel kell lenni arra is, hogy 2015-ben a minimálbér (105.000 Ft) tizennyolcszorosát nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem.
Kérdésem a következő: az egyéni vállalkozó megteheti, hogy nem vesz ki jövedelem kivétet adott tárgyhónapra – a minimálbér után a nyugdíjjárulékot ebben az esetben is meg kell fizetni; de mivel nem beszélhetünk megszerzett jövedelemről vajon bele kell-e számítani az így számfejtett minimum járulék alapját az éves összeghatárba (105.000 Ft/hó * 18 hó=1.890.000 Ft), azaz a vállalkozói kivét esetén a ténylegesen megszerzett jövedelmet kell számításba venni, vagy azt a járulék alapot, amelyet figyelembe vettünk a járulék minimum megállapításánál? (ügyfelem 105.000 Ft vállalkozói kivétet vesz jelenleg ki – nem kötelezett garantált bérminimum után fizetni, és havi 90.000 Ft-ot keres munkaviszonyban, ha nem venne ki az utolsó néhány hónapban kivétet, csak a minimum járulékot fizetné be, akkor talán nem vesztené el szolgálati járandóságát?).
Válasz:
A 2011. évi CLXVII. törvény alapján a szolgálati járandóság nem nyugellátás, ezért az ellátásban részesülő foglalkoztatott nem minősül nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező pedig nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak.
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
|
 |
Ha a szolgálati járandóság mellett az adott személy munkaviszonyban áll, egyéni vállalkozó és az általa fizetendő (!) járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz 1 890 000 Ft-ot, akkor ezen keretösszeg elérését követő hónap első napjától év végéig a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Miután a meghatározott összeg, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzésére vonatkozik, csak jövedelem kivét vagy átalányban megállapított jövedelem esetén lehet a keretösszeg túllépéséről beszélni az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B.pontja alapján.
Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs 36 órás munkaviszonya, akkor főállású egyéni vállalkozónak minősül, így egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékának minimális alapja a minimálbér, illetve a garantált bérminimum másfélszerese (2015-ben havi 157 500 Ft, illetve 183 ezer forint). A járulékfizetés a járulékalapot képező jövedelem után keletkezik elsősorban, vagyis a jövedelem kivét esetén ezen összeg után keletkezik adókötelezettség, de amennyiben ez nem éri el a minimálbér összegét, akkor legalább a minimálbér után keletkezik járulékfizetés.
Munkaviszonyból származó jövedelem esetén a járulékalapot képező jövedelem után levonási kötelezettsége a munkáltatónak áll fenn (10+7+1,5 %), mely kereset a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben fizetett díjazást jelenti.
A kérdésben leírtak alapján, amennyiben az év minden hónapjában fennáll a 105 000 Ft jövedelemkivét és a 90 000 Ft munkaviszonyból származó kereset, akkor október hóban a keresetkorlátot túllépte az ügyfele, ezért javasolt a havi jövedelem kivétek és a havi kötelező járulékalap utáni számítások elvégzése.
Válaszadó: Győri Éva. További kérdéseket és válaszokat itt talál.