A hét kérdése: kötelezhető külföldi munkavégzésre a munkavállaló?

Szerző: dr. Füsthy Zsolt
Dátum: 2013. október 10.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató kötelezheti-e munkavállalóját külföldi munkavégzésre (EU-n belül és kívül), illetve ha igen, mennyi időre, milyen feltételekkel (egyhuzamban vagy megszakításokkal, szükséges munkavállalói engedély a külföldi munkavégzéshez)? A munkavállaló megtagadhatja-e ezt?


Az Mt. számos jogszerű formáját ismeri a külföldön történő foglalkoztatásnak. Ennek fő esete az, amikor a felek a munkaszerződésben eleve külföldön történő munkavégzésben állapodnak meg. Ennek hiányában is mód van azonban a külföldön történő munkavégzés elrendelésére.

Az Mt. 53. § (1)–(5) bekezdései alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni (ez a korábbi szabályozás szerinti kiküldetés és kirendelés).

Munkajogi kérdés válasz csomag

A munkáltató ezen jogosultsága alapján történő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Ugyanakkor a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján ettől el lehet térni, akár a munkavállaló hátrányára is.

Fontos szabály – melytől kollektív megállapodásban sem lehet eltérni –, hogy a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára

  • a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
  • b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
  • c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
  • d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Ennek a hozzájárulásnak kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie. Ugyanakkor látni kell, hogy a munkavállaló hozzájárulásához kötött esetben, lényegileg már nem a munkáltató egyoldalú intézkedésén alapuló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról van szó.

A fentieken túl általános korlát az Mt. 6. § (3) bekezdése szerinti méltányos mérlegelés elve, amelynek megfelelően, a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
Amennyiben a más munkáltatónál történő foglalkoztatásra kötelezett munkavállaló kárt szenved, a munkáltatók egyetemlegesen felelnek az Mt. 166. § (3) bekezdése alapján.

Kiemelést érdemel, hogy az Mt. 47. § szerint a 15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót – legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző 7 nappal – írásban tájékoztatni kell a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá a hazatérésre irányadó szabályokról.

A kérdést dr. Füsthy Zsolt, a Füsthy és Mányai Ügyvédi Iroda tagja válaszolta meg. További kérdések és válaszok a TOP 100 munkajogi kérdés és válasz e-könyvben.

Kapcsolódó cikkek:


A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei
2019. augusztus 13.

A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei

A munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.

Kockázatokat hordozhat a cégkapu használata
2019. augusztus 8.

Hiába előzte meg egyéves tesztidőszak a Cégkapu bevezetését, több cég nem készült fel kellő körültekintéssel a használatára, ami jelentős kockázatot jelenthet számukra.

Állami tulajdonú termőföld vásárlása
2019. augusztus 8.

Állami tulajdonú termőföld vásárlása

Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás előmozdítása érdekében létrehozta a Nemzeti Földalapot. Utóbbi a kincstári vagyon része, azaz a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemek közé tartozik.