A pótbefizetés jogintézményének átalakítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Ptk. idén január 1-jétől módosította a pótbefizetés intézményét: a kft.-k esetében már bevált szabályokat beépítette a gazdasági társaságok közös regulái közé.

A pózbefizetés bizonyára sokak által ismert és alkalmazott intézmény a társasági jogban. Jellemzően a korlátolt felelősségű társaságok (kft.) veszteségeinek fedezését volt hivatott szolgálni azzal, hogy alkalmazásának több korlátja és feltétele is volt.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) 2022. január 1-jei módosítása azonban újítást hozott az intézménnyel kapcsolatosan. Felmerült az igény ugyanis arra, hogy a pótbefizetést a gazdasági társaságok működésének stabilitását, fizetőképességük hatékonyabb biztosítását szolgáló eszközként a Ptk. általános társasági jogi jogintézményként szabályozza, és ne csak kft.-k esetében tegye lehetővé az alkalmazását.

A Ptk. módosítása így a korlátolt felelősségű társaság szabályozásában már bevált és gyakran alkalmazott előírásokat beépítette a gazdasági társaságok közös szabályai közé. Ezzel elhárult az akadálya annak, hogy más társasági formák is éljenek e lehetőséggel – kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságokat (nyrt.), figyelemmel arra, hogy tőzsdei cégek esetében indokolatlan a pótbefizetés intézményének bevezetése, így az ilyen tárgyú alapszabályi előírás semmis.

Nem változott a szabályozásban, hogy a pótbefizetési kötelezettséget a létesítő okiratban kell előírni a veszteségek fedezésére, melynek keretében meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.

A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét továbbra is a pótbefizetés elrendeléséről szóló legfőbb szervi határozatban kell rögzíteni, mint ahogy nem változott az sem, hogy a pótbefizetési kötelezettséget a tagok vagyoni hozzájárulásának arányában kell meghatározni és teljesíteni.

Újdonság azonban, hogy a veszteségek fedezetére fel nem használt pótbefizetés sorsával kapcsolatosan a módosított jogszabályi előírás rugalmasabb megoldást kínál. Lehetőség van ugyanis arra, hogy a társaság legfőbb szerve eltérően döntsön attól a főszabálytól, miszerint a veszteség pótlásához szükségtelen pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a – társasággal tagsági jogviszonyban álló – tagok részére vissza kell fizetni.

Kft. esetén a saját üzletrészre, és immár a zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) esetén a saját részvényre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni.

A módosított előírások mentesítik továbbá az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokat és az egyszemélyes részvénytársaságokat az alól, hogy a pótbefizetés elrendeléséhez formális létesítőokirat-módosításra kényszerüljenek. Míg többszemélyes társaságok esetén főképp garanciális jelentősége van annak, hogy a tagok előzetesen elfogadják magukra nézve, miszerint pótbefizetés teljesítésére lehetnek kötelezettek, addig az egyszemélyes társaságok esetében feleslegesnek tűnik az a megkötés, amely arra kötelezi őket, hogy a pótbefizetés miatt külön változásbejegyzési kérelemben létesítőokirat-módosítást jelentsenek be a cégbíróságnál.

Vélhetően a pótbefizetés általános társasági jogi eszközként való lehetővé tétele hatékony és gyors eszközt biztosít a társaságoknak és azok tagjainak arra, hogy fizetőképességének megrendülése esetén a megfelelő tőkepótlásról gondoskodni tudjanak.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107

pótbefizetés


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.