A visszaélés-bejelentési rendszer elmaradt felállításának szankciói

Cikkünkben arra keressük a választ, milyen jogkövetkezményekkel kell szembenézniük a foglalkoztatóknak, ha nem állítják fel és üzemeltetik (megfelelően) a visszaélés-bejelentési rendszert.

I. Bevezetés

Céges körökben széles körben ismert, hogy 2023-ban két lépcsőben hatályba lépett a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Törvény).

A Törvény két részből áll: az I. fejezet szól a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, míg a II. fejezet a visszaélések bejelentéséről. A II. fejezet személyi hatálya az állami és önkormányzati szerveken túl kiterjed a Törvényben meghatározott foglalkoztatókra is.

II. A Törvény II. fejezetének személyi hatálya

A Törvény két legfontosabb definíciója:

Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

A Törvény alapján

• a több mint 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztató foglalkoztatóknak,
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztatónak,
• tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztatónak,
• a polgári légi közlekedésben érintett foglalkoztatónak és a
• Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetőjének

visszaélés-bejelentés védelmi rendszert kell üzemeltetnie.

Mindezekből következik, hogy az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató (jogi) személyek nem kötelesek ilyen rendszert létrehozni. A Törvény külön kiemeli, hogy önkéntesen természetesen létrehozhatnak és üzemeltethetnek ilyen rendszert.

III. A kötelezettség elmulasztásának következményei

A Törvény tehát a fentiek szerint eltérést nem tűrő módon írja elő („kell üzemeltetni”) a visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetésének kötelezettségét az érintettek részére.

A Törvény alapján (29. § (1) bekezdés) az érintett foglalkoztatók ezen kötelezettségének teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság (kormányhivatal) ellenőrzi.

A Törvény a belső visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó követelmények ellenőrzését a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény rendszeréhez igazodva állapítja meg. Fontos ugyanakkor, hogy a Törvény szerint (29. § (2) bekezdés) a kötelezettségek megsértése esetén a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerinti rendelkezések irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás nem alkalmazható.

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján a magunk részéről az alábbi közigazgatási jogkövetkezmények alkalmazását tartjuk lehetségesnek.

A/ Közigazgatási szankciók

• Figyelmeztetés

1. A figyelmeztetéssel a hatóság rosszallását fejezi ki az általa megállapított közigazgatási szabályszegés elkövetése miatt, és újabb szankció kilátásba helyezésével felszólítja az ügyfelet, hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől.
2. A figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a közigazgatási szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.
3. A hatóság figyelmeztetés szankciót alkalmaz a közigazgatási szabályszegést elkövető ügyféllel szemben, ha az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, és a kötelezettséget megállapító döntésben más szankciót nem alkalmaz.

• Elkobzás (a visszaélés bejelentési rendszer működtetésének elmaradásával kapcsolatban álláspontunk szerint nem releváns).

Elméletben két további szankció merülhetne fel, amelyekről azonban maga a Törvény mondja ki, hogy nem lehetséges, így tehát munkaügyi bírság és tevékenység végzésétől való eltiltás nem alkalmazható.

B/ Közigazgatási intézkedések

A szankciók mellett jogkövetkezmény az úgynevezett intézkedés is.

• Kötelezés

A kötelezés egy munkaügyi ügyben alkalmazható intézkedés. A kötelezésben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megszüntetése céljából vagy annak megállapítása esetén kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés, a hiányosság megszüntetésére vagy az elmulasztott foglalkoztatói kötelezettség teljesítésére.

• A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása és a bejelentésre kötelezés.

Ha a visszaélés abban is megnyilvánul, hogy a foglalkoztató a bejelentőt egyáltalán nem, vagy csak részben jelenti be, és ezzel összefüggésben tett bejelentését nem vizsgálja ki, illetve kezelni megfelelően, úgy ilyen intézkedést is alkalmazhat a foglalkoztatás-elügyeleti hatóság.

• Egyéb intézkedések (egyéb hatóságok megkeresése)

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

---