Atipikus munkajogviszonyok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Atipikus munkajogviszonyok című kötet részletesen bemutatja azokat az atipikus munkajogviszonyokat, amelyeket a Munka törvénykönyvében szabályozott a magyar jogalkotó, ebből a könyvből közlünk egy rövid részletet.


A bedolgozói munkajogviszony szabályozása az Mt.-ben

Az Mt. definíciója szerint bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg [Mt. 198. § (1) bekezdés]. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét, a költségtérítés módját és mértékét [Mt. 198. § (2) bekezdés]. Munkahely a munkavállaló lakóhelye vagy a felek által meghatározott más hely [Mt. 198. § (3) bekezdés].

A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására terjed ki [Mt. 199. § (1) bekezdés]. A bedolgozói munkajogviszony egyik sajátossága, hogy a

munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – feladatát a saját

eszközeivel végzi [Mt. 199. § (2) bekezdés].

A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – megállapítja az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és

megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet [Mt. 199. § (3) bekezdés]. A munkavállaló munkarendje – eltérő megállapodás hiányában – kötetlen [Mt. 199. § (4) bekezdés].

A munkavállaló részére meg kell téríteni az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült költségét, vagy ha a tényleges költség nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetni [Mt. 200. § (1) bekezdés].

Nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét részben vagy egészben felhasználhatja [Mt. 200. § (2) bekezdés].

7.3. A távmunka és a bedolgozói munkajogviszony elhatárolása

Az Mt.-ben egymás mellett szereplő bedolgozói munkaviszony és távmunka keretében történő foglalkoztatás több hasonló vonásuk miatt felveti az elhatárolásuk kérdéskörét. Már a távmunka alkalmazásának kezdeti időszakában felmerült az új élethelyzetre az otthoni munkavégzésre kialakított szabályok alkalmazhatóságának kérdése, ami egyben felveti a távmunka és az otthoni munkavégzés 40 elhatárolási problémáját is. 41 A távmunka elhatárolását az otthoni munkavégzéstől éppen a távmunka során végezhető munkák sokfélesége teszi nehézzé. Az egyszerűbb off-line távmunka hasonló karakterisztikájú, mint a hagyományos otthoni munkavégzés.42 Ha a távmunka során mechanikus, munkanorma szerint meghatározott a munkavégzés (mint például adatbevitel, gépírás, szövegszerkesztés), akkor tulajdonképpen csak a munkavégzés eszköze tér el, a bedolgozói jogviszonnyal kapcsolatosan felmerülő problémák merülnek fel. A bedolgozói jogviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazása tehát nagymértékben függ a távmunka jellegétől, különösen azt kell figyelembe venni, hogy a munkát on-line végzik (a direkt felügyelet lehetőségével) vagy off-line (mint például az otthoni szövegszerkesztés). 43 A távmunka végezhető otthon is, ez az a kapcsolódási pont, mellyel a távmunka a bedolgozáshoz kapcsolódik, valamint sok esetben a kétfajta munkavégzés hasonló jogi problémákat vet fel. 44 Nem jelent azonban megoldást az, ha kiterjesztjük a bedolgozókra vonatkozó szabályozást a távmunka által felvetett speciális problémákra is, főleg azért, mert a bedolgozókra vonatkozó szabályok a legtöbb tagállamban egyértelműen a manuális munkákra lettek kidolgozva, így gyakran időszerűtlenek is. Ami szükséges – a jogi környezettől függően – a speciális szabályok kialakítása vagy kollektív szerződéses, vagy jogszabályi szinten két irányban: a távmunkás ugyanolyan jogokban részesüljön, mint a munkavállalók, illetve szükség van a munkajogi szabályok adaptálására is e speciális jogviszony tekintetében. 45 A távmunka alapvetően különbözik a bedolgozói tevékenységtől: az előbbi ugyanis immateriális javakat hoz létre. E javak értéke nagyon különböző: az egyszerű adatrögzítéstől a bonyolult programok elkészítéséig terjedhet. Minél inkább alkotó jellegű feladatot végez a telemunkás, annál nehezebb tevékenységét a bedolgozóéval egy kategória alá szorítani. A bedolgozó tevékenysége ugyanis az általa előállított termékek megszámlálása útján mérhető, javadalmazása is ezen alapszik, ami értelemszerűen nem alkalmazható a telemunkás esetében.46 A távmunka keretében történő igen sokféle tevékenység miatt tehát csak differenciáltan adható válasz arra a kérdésre, hogy a korábban a bedolgozókra alkotott szabályok adekvátak lehetnek- e a távmunka keretében történő foglalkoztatásra. A fentiek alapján megállapítható, hogy amíg a mechanikus számítógéppel végzett tevékenységek esetében (adatbevitel, szövegszerkesztés) ez tulajdonképpen aggálytalanul elképzelhető, addig a nagyobb önállósággal párosuló feladatok, az on-line munkavégzés, a mobil munkavégzés stb. esetében már olyan különbségek vannak a hagyományos bedolgozói tevékenységhez képest, hogy az ezekre vonatkozó szabályok alkalmazása csak nehezen elképzelhető, és nem ad választ az eltérő élethelyzetre.

Tartalom

1. Bevezetés, az atipikus munkajogviszonyok

fogalmáról

2. A részmunkaidőre létrejött munkajogviszony

3. A határozott idejű munkajogviszony

4. A több munkáltató által létesített munkajogviszony

5. A munkaerő-kölcsönzés

6. A távmunka

7. A bedolgozói munkajogviszony

8. Az egyszerűsített foglalkoztatás

és az alkalmi munkavállalás

9. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló

munkaviszony

10. A vezető állású munkavállaló

atipikus munkaviszonya

11. Cselekvőképtelen munkavállaló

12. Az iskolaszövetkezeti tag munkaviszonya

13. A szociális szövetkezetek tagjának munkaviszonya

14. A tranzit foglalkoztatás

munkajogi kérdései

15. A közfoglalkoztatás

16. Az ösztöndíjas

17. Egyéb atipikus foglalkoztatási

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  

2010. évi LXXV. törvény

az egyszerűsített foglalkoztatásról  

2006. évi X. törvény a szövetkezetekről  

2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról

és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó,

valamint egyéb törvények módosításáról  

2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fi atalok,

az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek

gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát

keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá

az ösztöndíjas foglalkoztatásról  

40 Tartalmilag a probléma a magyar bedolgozói jogviszony elhatárolását

jelenti a távmunkavégzéstől. A továbbiakban a bedolgozó (bedolgozói jogviszony)

és az otthon munkát végző (otthoni munkavégzés) szinonimaként kerül

használatra.

41 A legtöbb országban a speciális védelmi rendelkezések azon otthon dolgozókra

vonatkoznak, akik manuális munkát végeznek, így ezek általában nem

alkalmazhatóak a távmunkát végzőkre, Di Martino–Wirth 1990, 544. o.; a német

munkaügyi bíróság a Heimarbeitsgesetz alkalmazhatóságát mondta ki otthonukban

szövegszerkesztést végzőkre 1984-ben, lásd Wedde, P.: Bringt Telearbeit

die neue Rechtlosigkeit? Überlegungern zur rechlichen Einordnung einer neuen

Arbeitsform. In Telearbeit: Elektronische Einsiedelei oder neue Form der

persönlichen Entfaltung? Hamburg, Deutscher Gewerkschaftsbund, 1988.

42 Di Martino–Wirth 1990, i. m. 544. o.

43 Wedde i. m. 1988.

44 New Forms of Work: Labour Law and Social Security Aspects in the European

Community. Dublin, 1994, European Foundation for the Impovement of

Living and Working Conditions.

45 New Forms 1986, 86. o.

46 Nacsa B.: Az atipikus munkaviszonyok szabályozása Nyugat-Európa egyes

országaiban. In Laky T. – Borbély Sz. – Nacsa B. – Frey M. – Lakatos J. – Nádas

M. – Simonyi Á. – Lindner S. – Plank F. – Gere I.: Atipikus foglalkoztatási Formák.

Budapest, Integrációs Stratégiai Munkacsoport, 1997.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

Félmillió alá csökkenhet a cégek száma

A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képes

2024. november 26.

A vállalati beruházások új korszaka: készen állunk a növekedésre?

A vállalati hitelezési piac az elmúlt évben stabil teljesítményt nyújtott, és bár a 2024-es adatok stagnálást mutatnak, számos indikátor arra utal, hogy a következő év során a vállalati beruházások új hulláma indulhat el, amely elősegítheti a várt gazdasági növekedést. E témakörben Kollega-Tarsoly Dánielt, az MBH Bank egyedi üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatóját kérdeztük a vállalkozások hitelhelyzetéről és a jövőbeli lehetőségekről.

2024. november 25.

Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon 

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.