Fogyasztóvédelmi szabályrendszer 2. – EGT-tagállam joga alapján létrejött fogyasztói érdekvédő szervezetek


Sorozatunk a Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című Wolters Kluwer-kötet egyes fejezetein keresztül mutatja be a tárgyalt szabályrendszer jogintézményeit. Ezúttal a fogyasztói érdekeket védő szervezetekhez ad kivonatos magyarázatot.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában, dr. Balogh Virág szerkesztésében megjelenő Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című kötet kísérletet tesz az egyre gyorsabb ütemben bővülő fogyasztóvédelmi szabályrendszer bemutatására, olyanképp, hogy a kiadvány az egyes jogintézményeket a lehetséges igényérvényesítés módjain keresztül ismerteti. Cikksorozatunk második részében a fogyasztói érdekeket védő szervezetekkel kapcsolatos részletet olvashatják el. Az elő rész itt tekinthető meg.

„Több olyan megoldás áll rendelkezésre, amely a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgálja. Az egyik megoldási lehetőség az, amikor a tagállam egy vagy több, kifejezetten a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét ellátni hivatott független szervezet számára írja elő, hogy lépjen fel a fogyasztói érdekek védelme érdekében. Egy másik megoldási lehetőség szerint e jogokat olyan szervezetek gyakorolják, amelyek célja a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-ai 2009/22/EK irányelve a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról előírja, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e megoldások egyike mellett döntsenek, vagy a kettőt összekapcsolják, nemzeti szinten kijelölve a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv céljainak megvalósítására hivatott testületeket és/vagy szervezeteket, míg a tagállamok között a kölcsönös elismerés elvét kell alkalmazni e testületekre és/vagy szervezetekre. A tagállamoknak az Európai Bizottsággal közölniük kell azon nemzeti egységeik nevét és feladatát, amelyek jogosultak arra, hogy saját országukban eljárást indítsanak, az Európai Bizottság pedig az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi e feljogosított egységek jegyzékét (hathavonta közöl egy frissített jegyzéket), s ellenkező nyilatkozat közzétételéig az e jegyzékben szereplő feljogosított egység eljárásindításra jogosultnak tekintendő” [2009/22/EK európai parlamenti és tanács irányelv (9)–(13) preambulumbekezdés, 4. cikk].

Hazánkban az Európai Bizottság által vezetett és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékbe történő felvételét az Fgytv. [1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről (a szerk.)] szerinti fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet kérheti, a kérelmet a fogyasztóvédelemért felelős miniszterhez benyújtva.

Az Fgytv.-nek való megfelelést a fogyasztóvédelmi szervezet

– a társadalmi szervezetekről szóló, külön jogszabály szerinti bírósági nyilvántartásban való szereplése tekintetében a törvényszék által kiállított, a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól szóló harminc napnál nem régebbi kivonattal;

– tevékenységének folytatását legalább két éve a fogyasztói érdekek védelmére nézve a bírósági nyilvántartásba vételről vagy tevékenységének e tekintetben történő változása esetén a nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozásának bejegyzéséről szóló bírósági határozat másolatával; továbbá

– a legalább ötven fő természetes személy tag meglétét a fogyasztóvédelmi szervezet képviselőjének nyilatkozatával igazolhatja;

a kérelemben megjelölve azt is, hogy mely tevékenységi köre irányul a fogyasztói érdekek védelmére [29/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti jegyzékbe való felkerülése céljából lefolytatandó eljárásról 1–2. §].

A magyar fogyasztóvédelmi szabályozás értelmében az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szereplő szervezetek

– az általuk védett fogyasztói érdekek körében közérdekű keresetet indíthatnak a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt [Ptk. 6:105. § (1) bekezdés e) pont];

– pert indíthatnak az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt azon pénzügyi szervezet ellen, amelynek tevékenysége a pénzügyi szervezetekre irányadó törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe ütközik, továbbá amelynek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti, s feltéve továbbá, hogy a keresetben érvényesített igény az MNBtv.-ben [2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról (a szerk.)] meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul [MNBtv. 164. § (8) bekezdés b) pont];

– pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütköző tevékenységét a fogyasztóvédelmi hatóság véglegesen megállapította, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti, s azon feltétel is teljesül, hogy a keresetben érvényesíteni kívánt igény a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt európai uniós jogi rendelkezéseket átültető olyan jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul, amelyek miatti eljárás a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik [Fgytv. 38. § (8) bekezdés];

– keresetindítási joggal rendelkeznek azon esetben, ha a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, és az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik [Fgytv. 39. § (2) bekezdés];

– a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában az Fgytv.-ben meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében az ügyfél jogaival rendelkeznek [Fgytv. 46. § (2) bekezdés b) pont].”

A kötet szerkesztője dr. Balog Virág, szerzői: dr. Balogh Virág, dr. Bencsik András és dr. Zavodnyik József.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.