Jogeset: meddig tart a szolgálati idő?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felperest jogellenesen bocsátották el határozott idejű munkaviszonya lejárta előtt. Mekkora időtartam számít bele ez esetben szolgálati idejébe? Alább Kúria ítéletét ismertetjük.

 


A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát a Tny. 37. § (3) bekezdése és a 40. §-a megsértésére hivatkozva kérte, részben a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegét vitatva, részben állítva, hogy a szolgálati idejébe a munkaviszonya 2004. december 1-jei jogellenes megszüntetésétől a jogellenesség jogerős ítélettel való megállapításáig, azaz 2009. november 5. napjáig terjedő időtartamot be kell számítani.

A bíróság a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a felperes munkaviszonya határozott időtartamra jött létre, ezért a munkaviszonyt követő időtartamra szolgálati idő nem állapítható meg.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria megállapította, hogy a felperes 2004. június 25. napján létesített közalkalmazotti jogviszonyt 2005. június 30-ig tartó határozott időre. 2004. december 1-jén a munkáltató közölte a felperessel, hogy az egyesület 2004. november 30-ai dátummal feloszlatta magát, ezért a felperes munkahelye megszűnt. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a felperes jogviszonyát, ezért az a határozott idő leteltével szűnt meg.

A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Tny. 40. §-a helyes értelmezése szerint szolgálati időként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a felperes jogviszonyának jogellenes megszüntetése napjától, azaz 2004. november 30-tól a munkaügyi bíróság által a jogerős ítéletben megállapítottan – a munkaviszony jogellenes megszüntetése nélkül – a határozott idő lejártáig, azaz 2005. június 30-ig tartott volna.

A felperes és a munkáltatója által megkötött munkaszerződésben megjelölt határozott időponton túl a felperes jogviszonya, annak jogellenes megszüntetésétől függetlenül sem állt volna fenn, a határozott idejű jogviszony a bíróság jogerős ítélete keltének napjáig nem hosszabbodott meg. A felperes jogviszonya csak addig az időpontig tartott, amíg az a munkaszerződés szerint is fennállt volna. Azzal, hogy a munkaügyi bíróság a Munka Törvénykönyve hatályos rendelkezéseinek megfelelően a felperes jogviszonyának megszűnését 2005. június 30. (a határozott idő leteltének) napjában határozta meg jogerős ítéletében és nem a jogerős ítélet jogerőre emelkedésének napjában, a felperes jogviszonya 2005. június 30. napjával megszűnt. A 2005. június 30. napját követő idő – jogviszony hiányában – a Tny. 40. §-a rendelkezésére figyelemmel szolgálati időként nem ismerhető el, így a munkaügyi bíróság a fenti jogszabályi rendelkezés helytálló értelmezésével döntött a felperes ezzel kapcsolatos kereseti kérelmének elutasításáról, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint

Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.

2024. szeptember 30.

Az ESG-kockázatok mérését javasolja az MNB a bankoknak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki, amelynek alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell majd venniük. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is – jelentette be hétfői közleményében a jegybank.