Kötelező tőkeemelés: komoly szankciók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akár a kft. vezető tisztségviselője is fizetheti a bírságot, ha elmulasztja a kötelező tőkeemelést – derül ki a NAV tájékoztatásából.


A korlátolt felelősségű gazdasági társaságok tulajdonosainak legkésőbb március 15-ig 500 ezer forintról 3 millió forintra kell emelniük a törzstőkét (jegyzett tőkét), kivéve, ha a cég végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján.

A tájékoztató szerint a létesítő okiratot március 15-ig kell módosítani, annak alapján április 14-ig ügyvéd igénybevételével változásbejegyzési kérelmet előterjeszteni a cégbíróságnál. Amennyiben a cégbíróság nem dönt 15 munkanapon belül a kérelemről, az azt követő 3 munkanapon belül „automatikusan” bejegyződnek a kérelmező által rögzített adatok. A törzstőke-emelést a cégjegyzékbe való bejegyzés időpontjával kell könyvelni. 

A tőkeemelést pénzbeli valamint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással, vagy mind a kettővel teljesíteni lehet. A pénzbeli emelés történhet bankszámlára való utalással vagy készpénz házipénztárba való befizetésével. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehet bármilyen átruházható dolog, így történhet például gépjármű, számítógép, irodai berendezés stb. szolgáltatásával vagy az adós által elismert követelés, például a tag által a kft.-nek adott tagi kölcsön cégbe való apportálásával, feltéve, hogy a cél a kft. továbbműködtetése. 

Amennyiben a létesítő okirat módosítása alapján a pénzbeli hozzájárulást a változásbejegyzést követő 1 éven belül kell teljesíteni, a tagnak nincs mögöttes felelőssége a kft. tartozásaiért. Ha a pénzbeli hozzájárulást 1 éven túl (a létesítő okirat módosításában meghatározott konkrét időpontig, ami azonban évtizedekkel későbbi időpont is lehet) kell teljesíteni, a kft. a teljesítésig nem fizethet osztalékot, illetve a kft. tartozásaiért a nem teljesített pénzbeli hozzájárulás erejéig a tagnak saját vagyonával kell helytállnia. 

Nem pénzbeli hozzájárulás esetén, ha az apport összege eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a változásbejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg a kft. rendelkezésére kell bocsátani, ha nem éri el a törzstőke felét, legkésőbb a változásbejegyzéstől számított 3 éven belül szolgáltatni kell az apportot.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A cég a törzstőke emelése helyett 2017. március 15-ig a más, tőkeminimummal nem rendelkező társasági formába (például betéti társasággá) történő átalakulást, illetve más társasággal való összeolvadást vagy más társaságba való beolvadást is választhatja – hívja fel a figyelmet az adóhatóság. Ez esetben azonban a változásbejegyzési kérelem előterjesztésével kapcsolatos ügyvédi költségen felül, az átalakulási vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, valamint a tőkeemeléshez képest jelentős egyéb eljárási költségeket kell fizetni, és az eljárás is hosszadalmasabb.

Az adóhatóság felhívja a figyelmet, hogy a változásbejegyzési kérelem határidőben való előterjesztésének elmulasztása esetében a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez. A cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem adatainak „automatikus” bejegyzése esetén is módja van az utólagos törvényességi felügyeleti eljárásra. A kft.-t – illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt – a törvényességi felügyeleti eljárás keretében 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtja a cégbíróság. A pénzbírság ismételten is kiszabható. Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a tőkeemelés, vagy az átalakulás, egyesülés nem kényszeríthető ki, a cégbíróság megindítja a kft.-vel szemben a kényszertörlési eljárást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.