Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Lejárt tartozások miatt több mint 419 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek tavaly a közjegyzőknél, 2,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
A tájékoztatás szerint az esetek mintegy 99 százalékában tízezer és hárommillió forint közötti lejárt pénzkövetelést kívántak érvényesíteni a jogosultak, döntően követeléskezelő, mobil- és közműcégek.
Egyszerűsítette az eljárást, hogy a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek számára teljesen elektronikussá vált az ügyintézés 2023. október óta – írták.
A közleményben hangsúlyozzák: az érintetteknek a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napjuk van ellentmondani, ha nem értenek egyet a követeléssel, például ha már elévült vagy kiegyenlítették a tartozást, az magasabb összegről szól. Erre lehetőség van szóban bármelyik közjegyzőnél, vagy postai úton annál a közjegyzőnél, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta.
A fizetési meghagyás az értesítés kézhezvétele utáni 15. naptári napon jogerőre emelkedik, és ezután végrehajtás is kezdeményezhető.
A MOKK hangsúlyozza, fizetési meghagyás esetén legrosszabb, ha át sem vesszük az értesítő levelet. Utóbbi esetben a második kézbesítési próbálkozás napját követő ötödik munkanapon az értesítést kézbesítettnek tekintik.
Az MOKK adatai szerint 2023-ban a kezdeményezett eljárások 75 százalékában, 316 ezer esetben indult végrehajtás a kötelezettek által nem vitatott, jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján, ami 5 százalékos csökkenés 2022-höz képest.
Felhívták a figyelmet arra, hogy ha valaki nem tudja rendezni tartozását, akkor lehetőség van részletfizetést vagy a fizetési határidő elhalasztását kérni a közjegyzőtől.
(MTI)
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
