Páncélszekrénye bármely vállalkozásnak lehet, ám széfszolgáltatás csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével végezhető.
Természetesen bármelyik cégnek lehet saját páncélszekrénye, ahol a társaság számára fontos iratokat, értékeket tárolhatja. Erre vonatkozóan, ha a vállalkozás tevékenysége ezt nem indokolja – a pénzmosás elleni küzdelem előírásainak figyelembevételén túl –, semminemű egyéb előírás nem vonatkozik.
Más azonban a helyzet akkor, ha a széfszolgáltatást egy vállalkozás üzletszerűen, harmadik személyek részére szeretné valamilyen vállalkozás nyújtani. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint a jogszerű széfszolgáltatás olyan forintban, devizában vagy valutában nyújtott üzletszerű pénzügyi szolgáltatás, ahol a szolgáltató széfeket tart fenn, és az ügyféllel kötött megállapodás alapján számára – állandóan őrzött helyiségben – széfet bocsát rendelkezésre, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki.
A széfszolgáltatás kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadott engedélyével végezhető.
Az MNB ajánlásában az „állandóan őrzött” fogalom meghatározására (mivel ezt a törvény egyértelműen nem definiálja) javaslatot is megfogalmazott a pénzügyi szervezetek működésének fizikai biztonsági és humán-kockázatkezelési feltételeiről, amelyeket a széfszolgáltatás kapcsán is be kell tartani ahhoz, hogy a hatóság a szükséges engedélyt kiadja.
Az MNB elvárásai között szerepel az is, hogy a széfszolgáltató a biztonságos működés feltételeire vonatkozó elvek alapján meghatározza a biztonsági politikát és stratégiát, és részletes védelmi intézkedéseket felsoroló biztonsági szabályzatot készítsen.
Az MNB egy állásfoglalásában részletesen meghatározta a széfszolgáltatás és az önkiszolgáló raktározás közötti különbséget, amelyet főként abban jelölt meg, hogy önkiszolgáló raktározásnál az ügyfeleket célzó hirdetések jellemzően nem sugallják azt, hogy ez a szolgáltatás a széfszolgáltatással egyenértékű védelmet nyújt, és ugyanolyan szintű biztonsági rendszer védi az értékeket.
Az MNB piacfelügyeleti hatáskörében folyamatosan vizsgálja azokat a vállalkozásokat, magánszemélyeket, amelyek vagy akik az engedélye nélkül végeznek széfszolgáltatást, azaz engedélyhez kötött pénzügyi tevékenységet. Eme eljárásai során jelentős, akár százmillió forintig terjedő piacfelügyeleti bírságot szab ki, ha bebizonyosodik, hogy egy szolgáltató nem rendelkezik a tevékenységhez szükséges engedélyekkel. Az MNB tájékoztatásai szerint az ilyen esetekben a nyomozóhatóságokat is bevonja, és ha bármely korábban már eltiltott gazdasági társaság, magánszemély ismételten megkezdi a jogosulatlan tevékenységet, akkor újabb piacfelügyeleti vizsgálatot is indít e szolgáltatók ellen.
A fentiekre tekintettel mindenki számára, aki széfszolgáltatást szeretne igénybe venni akár vállalkozásra, akár saját maga számára, javasolt, hogy a megfelelő, MNB-engedéllyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókkal kössön erre vonatkozó szerződést.
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
