Meddig érvényesíthető a munkáltatóval szembeni munkajogi igény?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mielőtt bírósághoz fordulnánk érdemes megismernünk, hogy az egyes jogszabálysértésekre meddig hivatkozhatunk és kiszámítani, hogy mely követeléseink évültek el.
Bármely jogviszonyból származó követelés, igény érvényesítésére kizárólag az elévülési időn belül van lehetőség, ha az letelt, bár fennáll a másik fél kötelezettsége a teljesítésre, az jogi úton nem kikényszeríthető. A munkajogban az általános elévülési határidő három év [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 286. § (1) bekezdés]. Eszerint, ha a munkáltató a 2020. májusában elrendelt túlórák után járó munkabért nem fizette ki a bér átutalására fennálló tizedikei határidőig, azt és az utána járó kamatot a munkavállaló 2023. június 10. napjáig követelheti bírósági úton. Ha ez a mulasztás minden hónapban megismétlődik, ám a munkavállaló csak a munkaviszony megszűnése után fordul emiatt bírósághoz, akkor csak az elmúlt három évben esedékessé vált követeléseit tudja érvényesíteni.
A munkavállalói igénnyel kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le [Mt. 286. § (4) bekezdés], nincs tehát arra lehetőség, hogy a felek például a munkaszerződésben megállapodjanak arról, hogy a munkavállaló csak egy éven belül érvényesítheti igényeit bíróság előtt. Munkabéréről vagy annak egy eleméről pedig a munkavállaló nem mondhat le egyoldalú jognyilatkozatban [Mt. 163. § (1) bekezdés], az ilyen jognyilatkozat érvénytelen, és a munkavállaló az általános szabályok szerint jogosult igényét érvényesíteni. Arra ugyanakkor lehetőség van, hogy például a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésben a felek az elszámolás során kölcsönösen lemondjanak egyes igényekről, akár munkabérelemről is. Egyebekben, így például az elévülés nyugvására és megszakítására vonatkozóan a polgári szabályok alkalmazandók [Mt. 286. § (4) bekezdés; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:21. §-6:25. §].
A hároméves elévülési idő ugyanakkor csak a főszabály. Az elévülési idő öt évben került meghatározásra a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy a személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igények esetén. Sőt, ha az adott bűncselekményre a büntethetőség elévülési ideje öt évnél hosszabb, a büntethetőség elévülési idejét kell a munkajogi igény érvényesítése során is figyelembe venni. [Mt. 286. § (2) bekezdés] Ha például a munkáltató a munkahelyi öltözőben helyezett el kamerát, a személyiségi jogok megsértése miatt a munkavállaló akár öt éven belül is bírósághoz fordulhat.
Bizonyos esetekben azonban a munkavállalónak igen szűkös határideje van arra, hogy megfontolja a bírósághoz fordulás lehetőségét. Az egyoldalú munkaszerződés-módosítással, a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, a fizetési felszólítással, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló munkájáról adott írásbeli értékelésben foglaltak valószerűségével kapcsolatosan a keresetlevél benyújtására a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számítva csak harminc nap áll a munkavállaló rendelkezésére [Mt. 287. § (1) bekezdés]. Erre a rövid határidőre ugyanakkor a munkáltató köteles felhívni a munkavállaló figyelmét, mégpedig az egyoldalú írásbeli jognyilatkozatba foglalt kioktatás révén. Amennyiben a munkáltató ezt elmulasztja, az igény hat hónapig érvényesíthető. [Mt. 22. § (5) bekezdés]
Amennyiben a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadható, azaz tévedés, téves feltevés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt került sor megtételére, a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelensége a visszautasító nyilatkozat megérkezésének napján, válasz hiányában pedig a közléstől számított tizenötödik napon állapítandó meg. [Mt. 28. § (1)-(4), 287. § (3) bekezdés]
A harmincnapos határidő akkor is megtartott, ha a keresetlevél a harmincadik napon kerül a postán feladásra. A határidő elmulasztása esetén a munkavállalónak lehetősége van igazolással élni, azaz bizonyítani, hogy rajta kívül álló okok miatt nem tudta határidőben érvényesíteni az igényét. Ilyen eset lehet például, ha a munkavállaló súlyos állapotban fekszik kórházban. Hat hónap elteltével azonban még igazolással sincs lehetőség a keresetlevél elmulasztott benyújtásának pótlására. [Mt. 287. § (4) bekezdés]
